A metálkorszak teljesen összezavarja a fiatal lányok fejét, nincs mese. De ez a véres rózsa a postaládában, az súlyos.

Kedves Szakítós!

:-))))))
Már kezdetek óta olvasom a blogot de még sosem mertem kommentelni,
mert egy ilyen beszari csaj vagyok!
De most.... most egyből a posztolással kezdem :) *izgul....izgul....izgul....*
Remélem érdemesnek találjátok az oldalra.

Tartajom:
A történet 2003 tavaszán kezdődik és két szakítást tartalmaz több felvonásban...
Fiú2: Sz. 23 éves, hangtechnikus, mellékállású mindenes.

Fiú: T. 17 éves tanuló... elkényeztetett, RPG mániás, szakállas :-D, hosszú hajú, hosszú bőrkabis arc
Lány: D. (én). 17 éves, tanuló, fegyveres küzdő sportok szerelmese, egyébként kicsit hibbant és állítólag frigid..
Lány2: ?? 14 éves, tanuló, télibarna, és már rég nem őszintén sikítós fajta...

Metál korszak, ugye meg van mindenkinek? (fekete haj, bakancs, koncertek, fekete ruhák, szegecselt karkötők)
Én. 11-es voltam a középiskolában, T. 9-es volt (harmadszor) 3 éve együtt jártunk. Tiniszerelem....
Mindkettőnknek a másik volt az első, mindenben. Bár nem egy suliba jártunk,
minden hétköznap délután együtt voltunk T lakásán (és állítom egy 12db-os gumi elfogyott az 5 nap alatt)
szval nem unatkoztunk.
(nem kell a fejeket felkapkodni, T-nek 15 éves korában az édesanyja vett egy lakást, és minden 2.
héten egy napra meglátogatta a fiát, letett az asztalra 10e Ftot és kitakarított, majd elment. kaját kapott a suliban.)
Viszont elérkeztek azok a bizonyos hétvégék, ahová Én csak 9-ig kaptam kimentőt a szüleimtől, míg T.
(nevelés nélkül) szabad volt mint a madár. T. nagyon sokat ivott, szinte minden hétvégén részeg volt,
amiről én csak a haverokon keresztül értesültem, mesélték a sztorikat nagy büszkén, én pedig nem hittem el...
Nem hittem el az éjszaka pucéran fürdőzős dolgokat, hatalmas házibulikat, azt meg el sem mertem képzelni,
hogy ott lányok is voltak...Nekem ez az egész 9 óra utáni élet egyfajta távoli hihhetetlen
elképzelhetetlen buborék volt.
Április volt amikor a közelgő kitűnő bizimen felbuzdulva a szüleim kitalálták,
hogy most már egye fene elmehetek bulizni, egyszer-kétszer. Csak pénteken, és csak éjfélig!
Madarat lehetett volna velem fogatni :) Annyira boldog voltam... rohantam is elújságolni T-nek a nagy hírt....
T nem örült, látványosan nem örült, hogy végre velem is ihat, táncolhat, bulizhat stb egészen éjfélig...
Egy sablon lett a péntek ezután, suli után haza átöltözés és rohanás bulizni. Beültünk valahová mindketten
elfogyasztott egy üveg S*nit fekete szívószállal. Majd elmentek T-hez. És délutáni móka volt. Nem volt buli...
Csak nem volt buli.... De én boldog voltam akkor is. 8 km-t gyalogoltam minden péntek este
haza fél éven keresztül egyedül! Soha, egyetlen egyszer sem kísért haza.
Aztán egyre kevesebb gumi fogyott. (nem azért mert nem használtunk)... Megkérdeztem mi a baj de nem válaszolt.
Végül beütött a menykő! terhes lettem. (meg lehet kövezni de úgy vallom ma is gyereknek nem kell gyerek)
Irány a kórház, a szüleimmel nagyon összevesztem, de anyám aláírta a papírokat, és kifizette a pénzt is.
Mondanom sem kell a korházba nem jött be T. Fel sem hívott, de én folyamatosan hívtam őt.
Pár nappal később felhívott, hogy menyjek vele bulizni pénteken... Mondtam nem megyek ép nagyon rosszúl éreztem magam.
Hétfőn délután viszont találkozzunk mert hiányzik... Anyáék elmentek otthonról azon a hétvégén, a nagyim
'vigyázott' rám, mikor pedig ő elaludt kiszöktem. Éjfél környékén járhatott mentem végig az úton arra a helyre aholvá T.
szokott járni (voltunk néha ott délutánonként) Teljesen más volt minden. A föld felett lebegtem 10 cm-rel.
Bementem a szórakozóhelyre. Mindenki ott volt. Az összes közös haver. Puszi-puszi. A hogy vagy kérdést még értettem,
de a többit nem. "T. mondta hogy kivették a vakbeled." "nagyon fáj?" "megmutatod a sebed? naaaa léccíííííí"
én meg huzogattam le a haspólóm.
De T. nem volt sehol. Kérdezősködtem, senkisem látta kivéve egy valakit ő is csak annyit mondott "ne akard tudni..."
A hely elég hangos volt, fel akartam hívni T-t, hogy hol van kimentem és sétálni kezdtem a kuka tároló
felé kezemben a telefonommal pötyögtem.( Visszahívós sms? :)) Elment az üzi és pont tőlem 10 méterre érkezett meg
Léptem még kettőt és akkor eltörött minden... Cak álltam és nem tudtam levenni a szemem arról amit láttam.
T. állt jobb kezében sörös üveg bal kezében egy fej. '??Á' feje.
'??Á' térdelt a szemét között kezével a mocskos kukába kapaszkodott és vadul tömte a szájjába T-t.
Utánam jött a közös barát. Ő is csak annyit tudott kinyögni... Anyám....! Sírva fakadtam. Hazafutottam.
Napokig mint a zombi járkáltam, nem vettem fel a telefont, nem hívtam vissza T-t pedig napi 20-30 visszahívóst küldött.
Majd eljött a köv. hétvége. Egyedül voltam otthon mert a nagyit bevitték a szüleim a korházba. T. írt egy SMS-t, hogy
a házunk előtt áll, és addig nem megy el, míg ki nem megyek. Nem mentem. Viszont kinéztem az ablakon és mondhatni
összerázkódtam a félelemtől. Ott állt T. nyáron. Hosszú bőrkabát, alatta semmi, hosszú bőrnaci, bakancs, kibontott haj,
és az elmaradhatattlan sörösüveg a kezében. Azonnal felhívtam a szomszéd fiút. (2 órán keresztül beszélgettünk telefonon
majd ő azt mondta nekem T elment én pedig lefeküdtem.) Másnap anyám kelteget enyhén vörös fejjel, nem értettem mi a baj.
Elkezdett kiabálni velem, hogy takarítsam el azt az undormányt a postaládából (wtf?) Felkeltem lebattyogtam,
és lám egy rózsa volt. Egy olyan fajta amilyet a köztereken talál az ember. És véres volt. (vagy piros festék vagy nemtom)
Végül is apám szedte ki újságpapírral és dobta ki.....
JA!! és a végső mondatot akkor sem szeretném lehagyni :D
Felhívtam telefonon egy hónapra rá, hogy kellene 2 könyvem ami még nála volt. Azt mondta:
"eladtam a könyveid, és jó lenne ha az ezüst gyűrűd, a telefontöltőd (azt ő vette nekem) és a két plüssállatot is
elhoznád amit tőlem kaptál, mindent pénzé akarom tenni és elinni"

Numero.2.

Nyár volt és dolgoztam (egy internet szolgáltató cégnél), T. minden este amikor sétáltam haza követett,
20 méter távolból. (pedig a város másik végén laktam) Először félelmetes volt aztán szerintem belátta hogy semmi értelme
és nem jött többet.
Bekötötték a netet :D jupíííííí :D Az egyik metal zenekar fórumán kezdtem el beszélgetni Sz-el. Ő volt a banda hangtechnikusa
Szimpinek tűnt főleg amikor találkoztunk :) Idősebb is volt, és a haverjai banda tagok voltak (úúú) teljesen el voltam varázsolva.
Elkezdtem koncertre járni, Sz-t bemutattam a szüleimnek, akik már elengedtek bulizni közeledvén a 18. szülinapomhoz.
Sz-el egy kocsmában ültünk, (körülöttem "csúnya" hosszú hajú magas emberek bőrcuccban) amikor megjelent T. Részeg volt. Odajött,
torkaszakadtából elkezdett velem üvölteni, hogy, mekkora egy kurva vagyok, és egyébként is el akart venni feleségül (!!!), egy hétig
nem ivott alkoholt(!!!!!!!!!) és vett nekem egy gyűrűt, de elmehetek a francba és azonnal lekevert egy akkora pofont nekem, hogy elkezdett
folyni az orromból a vér. Elég váratlan volt mondhatom. Ezzel a lendülettel a többiek kivitték Sz. pedig tamponálta az orrom.
(állítólag nagyon csúnyán összeverték) T-ről többet nem hallottam.

Numero. 3.

Viszont Sz-el kezdtek bonyolódni a dolgok. Ott kezdődttek, hogy nem akart velem lefeküdni. (O.o)
Udvarias volt meg minden az első 3 hónapban imponált is nekem ez a hozzáállás de aztán már igencsak ingerenciám lett már volna rá. De ő nem.
Nem vitt fel a szüleihez. Csak nálunk voltunk és sehol semmikor nem kezdeményezett csóknál többet. Végül egy jó kis konci
volt az egyik szórakozóhelyen és mentem én is.Ott történt meg a dolog először az öltözőben, elmondta hogy gátlásos, és hogy szeret és jó
sok töményet is ittunk így végül túleshetünk rajta.Nem volt annyira jó de volt!!
Sajnos aztán is nem tudtuk feltornászni a számot 2 hét 1 alkalom 5 perc fölé.
Aztán eljött a SZIGET! Na gondoltam magamban ha itt nem lesz több szex akkor sehol. Hát nem volt. veszekedtünk is miatta, végül
azt mondta "frigid vagyok és nekem semmi nem elég" Beletörődtem, de ő legalább szeret és figyelmes.
Az volt. Utolsó nap összepakoltuk a cuccunk (övé volt a sátor) hogy este a konci után egyből hazamehessünk.
(Volt még egy 'fellépésem', rég kempózom, kendózom, és van két katanám, azokkal bohóckodtam egy színpadon, aztán összepakoltam)
Megvolt a koncert éjfélre vége lett. Bepakolták a hangcuccokat a kocsiba és elindultak haza (200km) csak egy valamit hagytak ott, engem.
Pénzem nem volt. Telefonom lemerülve. csak a málhazsák, belőle a két kikandikáló kardnyél, fekete hosszú pulcsi, tökig felkent fekete szemhéjfesték,
és haza kellett mennem. (szüleimnek lejeletettem, h megyek, lett volna őrjöngés ha nem érek haza nem volt más, STOP!
Szerencsére volt két srác akik kivittek a 100-as elejéig onnan pedig vagy 3 órát sétáltam szakadó esőben sötétben intenzív tempóban haladtam hazafelé.
Azon törtem a fejem, hogy "mi a francot keresek én itt?". És eléggé be voltam tojva. Először egy autó lassított megállt, majd mikor
elértem az autó végét továbbhajtott. A második megkérdezte milyen tarifákon dolgozom. A harmadik volt az igazi, egy postás volt.
Elvitt majdnem hazáig. Végül ő is megkérdezte nem furujáznék-é neki amiért oly becsesen felvett. Kipattantam az autóból, és ilyen gyorsan még nem futottam haza.

Ez az éjszaka örökre belevésődött az emlékezetembe, azon a reggelen hajnali fél 5kor a szögre akasztottam a 20 lyukas Gettám :) és azóta sem volt rajtam.

Tescoban voltunk hogy ki pakolt nemtom,
A gumit mindkét fiúnál én vettem.
Katona egyik sem volt.
Tanulság...
"a fiatalságot ugyanúgy kinőjük mint a metal korszakot"

.I..I

Dorci