Majd eltelt pár hét csöndben. Közben visszahozta a cuccaimat, amik nála maradtak. Ekkor beszélgettünk kicsit és közölte, hogy ő már nem szerelmes belém, de legyünk barátok. Biztosított, hogy nagyon tetszem neki, klassz velem lenni, de csak barátságot tud adni.
Kedves Szakítós!
Tavaly váltam el. Akkor ugyancsak padlóra kerültem. Azt megelőzően nem igen volt a férjemet leszámítva kapcsolatom ellenkező nemű egyedekkel. Gondoltam hát eljött az idő, hogy belevessem magam az életbe. Jobb ötletem nem lévén, hát a neten próbálkoztam társat találni.
Szép számmal akadtak is ilyen-olyan jelentkezők, akik közül egyikkel-másikkal kapcsolatom is kialakult. Egy hónap után azonban rám talált egy ellenállhatatlan fiú. Megkérdezte néhány levél után, hogy találkoznék-e vele, szigorúan barátilag. Gondoltam, mi baj lehet egy teából, legfeljebb én még barátkozni sem fogok vele akarni. Aztán amikor megláttuk egymást, első látásra szerelem lett. Mindketten pont olyannak láttuk a másikat, amilyenről álmodtunk. A beszélgetés meg az azt követő séta is szuper volt. Úgy voltunk együtt pár órát, mintha 1000 éve ismernénk egymást. Majd megbeszéltük, hogy találkozunk még.
Úgy is lett. Ő 50 km-re lakott tőlem. Egyik nap én mentem hozzá, másiknap ő jött hozzám. 1 hónap után, már nálam aludt minden este és tőlem járt dolgozni. Aztán jött a nyár, amikor én aludtam majdnem mindig nála.
Tudni kell, hogy vendéglátásból él, így a nyár eléggé igénybe veszi. Szóval reggel nyolctól este tizenegyig, esetleg hajnali egyig is dolgozik. Engem nem zavart annyira, mert együtt tudtunk lenni így is, legfeljebb nem volt olyan szórakoztató bent az üzletben lenni.
Szóval sülve-főve együtt voltunk 4 hónapot. Aztán egyik reggel bemegyek a munkahelyére, hogy szóljak elmegyek haza, majd este jövök. Kérdezi baj lenne-e, ha csak másnap mennék vissza, mivel aludni akar délután, így nem lenne rám ideje. Mondtam, hogy persze nem gond, aludjon csak. Aztán vártam a hívását, de csak nem jött. Mígnem este felhívott, hogy baj van bent az üzletben, mégse lenne jó, ha mennék. Mondom persze, megértem. Aztán két napig egyáltalán nem keresett. Mivel előtte napjában ötször is felhívott, kezdett gyanús lenni a dolog. Küldtem egy sms-t, hogy akkor ez azt jelenti-e hogy részéről ennyi? Visszahívott és elég zavart hangon annyit mondott, hogy á dehogy csak fáradt és majd próbál hívni. Na persze, gondoltam. Ha már próbálni kell régen rossz. Végül bepöccentem és megköszöntem az addigi vele töltött időt. Nem reagált rá semmit.
Majd eltelt pár hét csöndben. Közben visszahozta a cuccaimat, amik nála maradtak. Ekkor beszélgettünk kicsit és közölte, hogy ő már nem szerelmes belém, de legyünk barátok. Biztosított, hogy nagyon tetszem neki, klassz velem lenni, de csak barátságot tud adni. Ja és azt se bánja, ha szexelünk, mert az is isteni neki velem. Én marha belementem a barátságba. Azt hittem majd minden visszaáll a régi rendbe.
A következő egy hónapban csak ő hívott engem, én nem őt. De ekkor már sokat beszélt a volt barátnőjéről, aki elköltözött az élettársától. Úgy tűnt inkább abba a lányba szerelmes. Sőt még tanácsokat is kért tőlem, hogy a lány miként kezelje az élettárssal való szakítást. Bár azt is állította, hogy nem bízik már benne, mert túl csalfa, hiszen el is jegyezte pár éve, de a lány szakított vele pár hét múlva, mert az élettársat választotta. Ugyanakkor a hétvégéket velem töltötte, sőt szerette volna, ha le is fekszem vele, amibe azért nem mentem bele. De a tapizás, ölelés részéről elmaradhatatlan volt. Sőt azt találta mondani, hogy mennyire nem akar elveszteni, mert milyen fontos vagyok neki. De emellett a korábbi barátnőt is folyton szóba hozta.
Azt hiszem itt fogyott el a cérnám. Ismét sms, melyben közöltem, hogy őszintén sajnálom, de nem tudok ilyen feltételekkel a barátja lenni. Egy napig semmi, néma csönd. Majd elküldte az új telefonszámát. Később tájékoztatott, hogy meghalt a kutyája. Mivel egyikre sem válaszoltam, így este megírta, hogy neki mennyire fáj, amit írtam. Azt válaszoltam, hogy sajnálom, én szerettem volna, de azt meg ő nem volt képes viszonozni. Nem hiszitek el, mi volt erre a reakciója. Az, hogy attól még lehetnénk egymás életében a legbiztosabb pont.
Hát nem tudom, ki hogy van vele, de én életem legbiztosabb pontjával együtt akarok élni, kölcsönös testi-lelki kapcsolatban és megbecsülésben.
Az utolsó 100 komment: