A meddig a fiúé a lány? Hányszor dobhatjuk ki a másikat? Kérdések.

Sziasztok!
Az én történetem sem mindennapi és mivel még elég élénken él bennem az élmény nézzétek el nekem ha itt ott nem tudok tárgyilagos maradni.

Szóval a történetünk 7 éve kezdődött egy gólytáborban.
Izgalommal és csillogó szemekkel érkeztem meg 18 évesen ide.Ő volt a seniorom ahogy ez lenni szokás, és előszőr a haverjának nézett ki engem. Minekutána a srácot koptattam valahogy(Isten tudja hogyan már annyira régen történt)összejöttünk, és elindult kálváriánk első felvonása.
Hozzátartozik a történetjez a 7 éves korkülönkbségünk is.Én akkorkiban az egyetmre koncentáltam nem voltam benne a nyakig ereszt el a hajam bulizzunk korszakában szép lassan külön-külön utakon kezdtünk járni és 2 évig apróbb viták ellenére működött a szerelem.
Igen, ezt még most is annak tartom, mert nem hiszem h valaha is tudok majd ennyíir intenzíven szeretni.
Ezután kezdődött a lelki alázásom időszaka,mikor már egy sótartót nem tudtam ugy megfogni hogy ne legyen benne valami hiba és a haverok meg a ki kell élnek magam szöveg.....Előbb utóbb hoszzú ide oda nem megy nélküled szakitás béküleés után vége lett.4 évre.
Tavaly a születésnapomat ültem meg éppen baráti körben és nem tudom megmondani miért de őt is meghivtam mivel nem haragban váltunk el gondoltam örülne neki.
AKkori párom is jelen volt, fergeteges bulit szervezetek nekem boldog voltam.
Aztán megjeletn, és szerelemes lettem és ecsattanat az első csók és egy hét múlva már nála ébredtem....
Ennek már lasan 8 hónapja és iszonyatos mélypontra jutottunk megint...mondhatni uyganazok a hibák és gondok csak forditott alapállásban.
Most én vagyok annyi idő mint ő akkor, most én járkálnék el többet én szentelek több időt a barátaimnak és ez sok vitánk forrása volt. Több megértésre számítottam pont tőle.
A végső hab a tortán az volt, mikor barátnőm szakitott a pasijával egy Párizsi út előtt és én elkisértem mondván nem hagyhatom ilyen helyzetben magára.
Azóta nem beszéltem a "volt" párommal, ert ezt totálisan ugy élte meg h a barátnőmet váléasztom helyette, mivel 2 hónapja megbeszéltük h csinálunk ebben az időpontban valamit(hozátenném ez igaz, de az elmúlt honapokban heti szinten kidobott és heti szinten kezdtük újra és szóba nem került ez a régi tervünk egyszer sem...)
Most itt tartunk , túl egy párizsi hétvégén ahol szivta a vérem smsben és minden lelki energiámat elvonva azzal és ott bántott irásban ahol csak ért...
NEm tudok beszélni sem vele,mert iszonyatosan szeretem de nincsenek már szavaim.

Örök tanulság:Alapvetően egyik ember sem tud változni és ha kivetitünk valakire valamilyen szerepet ami nem ő valójában nem kell megkepődni rajta ha csak rövid ideig tudja az illúziót megtartani:(