Metszően okos nőként és hihetetlen ironikus humorral megáldott Anitaként is egyet kell értenem a levél írójával, szívből gyűlölöm az ilyen őszintétlen helyzeteket.

A kép innen

Sziasztok, én két történettel mutatnék be egy számomra mindennapos jelenséget, ami nem biztos, hogy minden férfinak (nőnek) annyira nyilvánvaló, de nálam köszönhetően a baráti társaságomban lévő hölgyeknek naponta előkerülő téma. Aki kegyetlen szakításokra számít annak előjáróban annyit mondhatok, hogy itt kapcsolatok nélküli szakításokról van szó, avagy mi az a kicsi porszemnyi baromság, csel, játszma, ami miatt nem jön össze egy akár jól is működhető  kapcsolat.

1)

3évvel ezelőtt 26 évesen elkezdtem dolgozni egy cégnél, mint beszerző, az irodában nagyon jó hangulat volt, hiszen mindenki hasonló korosztályt képviselt a nemek aránya is nagyon jól volt megosztva. Mindenki nagyon jól kijött a másikkal irodán belül és kívül is. Majd én, mint egyedülálló férfi elkezdtem nyitni egy kolleganőm felé  (továbbiakban Anita) aki gyönyörű volt emellett okos és hihetetlen ironikus humorral megáldott csaj. Ahogy ez  lenni szokott nem csak én fedeztem fel hanem az iroda többi férfitagja is. Anitával sokat beszélgettünk sokszor együtt vettük ki az ebédszüneteket és érzékeltettem vele a szimpátiámat. Rólam azért azt tudni kell, hogy nem az a fajta férfi vagyok, aki könnyes szemmel olvassa fel a szerelmes verseket a múzsájának miközben véresre korbácsolja magát mutatván a szerelem erejével mindent kibír. Romantikus férfi vagyok és mindenem a barátnőm (ha éppen van), de nem alázkodom meg úgy, mint sokan mások akár az irodából is. Anitát pincsikutyaként kergették az irodában a kollegáim, de ő mindig engem követett a szemével persze nem nyíltan csak párszor azért sikerült lelepleznem. Éreztem azt hogy kedvel de amikor beszélgettünk akkor azt figyeltem meg h mindig csak én kérdezgetek ő csak válaszol de nem kíváncsi rám csak én kerestem a társaságát és akkor is úgy viselkedett mintha teher lennék. Ez egy idő után kezdett nyomasztóvá válni ekkor elkönyveltem, hogy ez ennyi volt, Anitánál bukta a dolog. Ugrás eljöttem a cégtől egy jobb állás miatt.

Majd eljött 2010 és véletlenül összefutok Anitával az utcán, 20percig beszélgettünk elmesélte h fél éve van  barátja stb de ahogy néztünk egymásra az olyan volt mint 3évvel ezelőtt. A slusszpoén csak az hogy egy volt kollegámmal beszéltem minap  akinek elmeséltem a dolgot  aki elújságolta hogy  pletyka szinten elterjedt 3éve miután eljöttem h Anita szerelmes volt belém és hogy a többi csajjal berúgtak valami céges bulin és akkor derültek ki ezek a dolgok. Majd ezután hónapokig beszédtéma volt az irodában Anita és többi volt kolleganőim között hogy miért is nem mutatta ki az érzelmeit felém, mert ezek után, hogy elmentem az irodából már sose tudja meg, hogy milyen lehetett volna velem.

2)

Réka az egyik legjobb barátnőm, a baráti társaság férfi tagjainak amolyan talány ő, hogy lehet h egy ilyen okos, szép csaj évek óta szingli. Pár hete megfejtettem a rejtélyt, amikor is átmentem hozzá beszélgetni, borozgatni. Réka kifejtette, hogy egy nőnél fontos a „busy-hatás” ami annyit tesz, ha nincsen semmi dolgod, de egy pasi hívja akkor is úgy kell beszélnie a telefonba mintha éppen a tőzsdén, lenne.  Azt mondja, érte küzdeni kell, (én ismerem őt és tényleg aranyos lány, de az elvét nem tudom felfogni) Igen egy férfinak kell kezdeményeznie, de ezt a versenyzést és lélektani sakkjátszmát nem szeretem. Miért nem lehet mindenkinek őszintén viselkednie, miért kell 5. csörgésre felvenni a telefont mikor már a kezedben van a mobil. Csak azért mert ez van megírva a csajkódexben? Réka mosolyogva mesélte, hogy megismert egy srácot, aki nagyon aranyos és jó fej és helyes és blabla de hogy ne lepődjek meg mert fel fog rakni rólunk közös képeket facebookra, mert a srác be fogja jelölni a napokban és hadd legyen féltékeny kicsit. A sztoriról annyit hogy a srác annyira „féltékeny” lett, h bejelölte a kedves  barátnőmet, de azóta se kereste. Ja, talán Réka nem kellett volna, 3évvel ezelőtti képet felrakni rólunk mikor az ölembe ülsz egy nyaralás alkalmával és a kép címe se volt szerencsés hogy „6 éve szeretem” Szegény srácnak ebből az jött le, hogy 6éve van kapcsolatod..

Tudom sokan nekem fognak esni, ez csak 2 kiragadott példa nem általánosítok.  Bennem is van sok hiba, csak bízok benne, hogy az élet összehoz megint egy olyan lánnyal, akinél nincsen ez a szerepjátszás, imidzs építés, és ha egyszer visszajelez, hogy szimpatikus vagyok neki akkor utána nem játssza meg az elérhetetlen jégkirálynőt miközben belül egy aranyos lány. Az a legszomorúbb, hogy sajnos egy-egy ilyen apróságon múlnak a dolgok, h lesz e kapcsolat két ember között vagy nem. Honnan kellett volna tudnom, hogy Anita szerelmes belém, amikor minden közeledésemre közömbös volt az utolsó időszakban pedig minden normális embernek az jött volna le a viselkedéséből, hogy nem akar tőlem semmit. A Réka meg hiába szidja a srácot, aki nem keresi, nem biztos, hogy puhapöcs a srác, csak több mint valószínű, hogy nincs kedve belemenni egy látszólag bonyolult szituba. Az más kérdés, ha tudná a valóságot..

Ja, és mielőtt valaki azt mondaná, hogy csak a csajokra hegyezem ki a szitut, ez nem igaz ez csak 2 példa volt, de rengeteg dolgot lehetne rólunk, férfiakról is sorolni.