Úgy látszik a szombat esti chilei film valakinek eszébe juttatott egy spanyolos szakítást.

LA VIDA DE LOS PECES from sebastian olivari on Vimeo.

Szia!

Itt egy történet, nem életem szakítása, de van benne lerázós mondat:)
 

Pár éve Spanyolországban töltöttem egy évet. Egy házibuliban ismertem meg Carlos-t ,egy nagyon tutipasi kinézetű, vicceskedő srác, aki fél óra beszélgetés után felvázolta, hogy szuper lesz számomra az Spanyolországban eltöltött  elkövetkező pár hónap.”Miért is?”- kérdeztem. „Hát mert velem fogsz randizni”! Mivel akkoriban volt egy megérthetetlen vonzódásom a „ki ha én nem” típusú fiúkhoz, a tudatalattim már előre örült, hogy sikerült megint egy igazi falu bikáját kifognom, a barátaim szerint szimplán idiótát. Igazából abban a korszakomban nem akartam semmi komolyat, sőt, igazából egy erotikus barátra vágytam volna, s úgy gondoltam, hogy ha barát nem is lesz, de erotikus az tuti…voltunk párszor randizni, de egyre kevésbé éreztem, hogy ez a fiú alkalmas lesz erre a szerepre. A macsókinézetű Carlos – azonkívül, hogy még a sokadik randi után se tudtam több pozitívumot elmondani róla, mint, hogy jól néz ki - nem annyira tűnt rákattanva a szex témára, éjjelente inkább a csillagokat akarta nézegetni velem, mint az ágyban hemperegni.

Egyik randink után a házunk előtt búcsúzkodtunk és elérkezettnek láttam az időt, hogy most már tényleg legyen valami. A lakótársaim nem voltak otthon, kellemes hangulatba kerültem a bortól, a srác meg annyira szexynek tűnt…csókolózás, nyakharapdálás meg ami kell…belebúgtam a fülébe, hogy jöjjön be, folytassuk ott..nagy komolyan rám néz, ingatja a fejét:

-          Szeretnék, de sajnos nem hoztam magammal a pizsamámat.

Ennyit az erotikus barátról. Lehet parasztság, de többet nem nagyon akartam találkozni vele. Carlos ezek után úgy viselkedett, mint egy pszichopata, követett, naponta 20 sms-t küldött, a barátaimat zaklatta egy hónapig míg felfogta, hogy nincs több csillagnézegetős randi.