Van egy olyan elmélet, hogy azért van hétévente hullámvölgy a kapcsolatokban, mert hogy hétévente cserélődnek ki teljesen a sejtjeink, és akkor már egy porcikánkban sem vagyunk azok, akik voltunk hét évvel azelőtt. A történet szereplői egy szörnyű baleset kapcsán gondolták újra a kapcsolatot.

Egy régebbi exem mesélt anno egy exéről.

A fazon imádott motorozni, persze kapcsolatuk alatt is sikerült hamar felcsavarodnia egy fára :) A gyerek ripityára törte a lábát, úgy sínezték össze, sokhetes
fekvőgipsz, kórházi megfigyelés. A lány szorgalmasan, hűségesen járt meglátogatni a srácot a kórházba. A fiú apránként gyógyulgatott.

Szép lassan levették a gipszet az összedrótozott lábáról, úgy ahogy, lassacskán, de ismét lábra tudott állni, újra megtanult járni. A baleset következtében szükséges is volt, a mai napig betétet hord az egyik cipőjében, mert élete végéig rövidebb lesz az egyik lába egy picivel... És talán egy picit ennek is köszönhető, talán nem tudta feldolgozni a
motorbalesetet...

A kórház elhagyása után nemsokkal sor került a kínos beszélgetésre, mankóval a kézben, miszerint.

- Hagyjuk abba ezt a kapcsolatot...Nekem most szabadságra van szükségem...Új láb, új élet...

(én minimum pofáncsűrtem volna, ha több hónapi pátyolgatás után a felépülése pillanatában kirúgna valaki :D)