Kedves blog meg szakítósok meg miegymás! :)


Csak tegnap akadtam rá a blogra késő este és ma kora hajnalig azt olvastam.
Gondoltam melyik vicces sztorit oszthatnám meg a sok közül, hát íme.


Annak idején, ezelőtt jó pár éve gitártanárhoz jártam akinek az volt az elve,
hogy összerak több embert kis csoportba. Ekkor ismertem meg őt.
Szentimentális szerelmes típus vagyok, aki átgázol bármin egy lányért.
Elsőre kiszúrtam magamnak, különleges személy benyomását keltette.
Bár akkor még volt barátja, ezt a mellékes dolgot azonban hamar kiiktattam.

Tudni kell, hogy akkor még mindketten szemtelenül fiatalok voltunk,
bár reméltem, hogy kicsit már a kora előtt jár. Rengeteget beszélgettünk
találkoztunk és egyszer mikor nála voltunk és filmeztünk elcsattant az első
csók. Egy hétig minden maga a mennyország volt én pedig a paradicsomban
éreztem magamat. Egy hétig tartott csak a románc.
Eltelt a 7. nap és onnantól kezdve elérhetetlen volt, sem a telefont nem vette fel,
sem ajtót nem nyitott és még az e-mailemre sem válaszolt.
Azóta sem láttam Őt.
Ha hivatalosak akarunk lenni azóta is együtt vagyunk, elvégre nem történt szakítás. :)
Remélem azóta benőtt a feje lágya és korrektebb lett, mindenesetre ez akkor egyben
pokoli is és vicces is volt.
Azóta is ha rá gondolok, akarva vagy akaratlanul, de elmosolyodom.