Klasszikus eset nóri76-é, bár a barackszedő tábor valami olyan tréfája az univerzumnak, mint a körömpörkölt. De azért lássuk be, borzalmas dolog ez a kedves szó, nehéz tolerálni. Kedvesnek nevezhető a kedves, ha nem is kedves, hiszen megcsal? - ez a mia nyelvfilozófiai kérdésünk.

most találtam meg az oldalt, tetszik. azt hiszem, tudom gazdagítani a gyűjteményeteket én is.

tizenvalahány éve volt a dolog, egy csodaszép "két szék közt a pad alá"-eset.
egy szórakozóhelyen megismertem t.-t. hát ő volt az első egyéjszakás kalandom, bevallom. el is szégyelltem magam másnapra, el is akartam oldalogni tőle észrevétlenül, ám elkérte a számomat. elkezdtünk randizni. laza egy hónapos dolog volt, mikor azon a bizonyos szórakozóhelyen megismertem sz.-t. nem is tudtam hirtelen, melyiküket válasszam. végül sz. mellett döntöttem. t.-vel telefonon tudattam a hírt, pedig ő akkor már komolyabbra fordulónak hitte a dolgunkat, mert egy csodaszép vadvirágcsokorral indult a velem való lehetséges talira. mint utóbb megtudtam. aztán persze az első kukába helyezte el...
sz.-be beleszerettem, de nagyon, nem tűnt fel, hogy csak szórakozik velem. ő akkor egy farmerboltban dolgozott eladóként. panaszolta, hogy egyik kolléganője rászállt, nem hagyja élni, minden dolgába beleköt, nehezen bírja így a légkört. (én akkor cukrásztanuló voltam.) mindegy, elvoltunk, ő bírta a munkahelyi gyűrődést, én meg az egyoldalú rajongásommal voltam elfoglalva, így ment 1-2 hónapig. aztán a "kedves" barackszedő táborba ment és összejött egy másik lánnyal... már nem is tudom, hogy tudtam meg. talán telefonon mondta meg?????????
nagyon rossz volt. akkor aztán pasi nélkül maradtam. t. még hívogatott, főleg éjjelenként, mert ha berúgva mentek haza a koliba, ahol lakott, mindig nagyon egyedül érezte magát és vágyakozott utánam nagyon.
így lelki vigaszt nyújtottam neki, immár facéran. újabb nyáresték, újabb zenés-táncos helyek, sz. barátjával. egyszercsak sz. is jött... elhagyta a lány, akire engem barackszedés közben lecserélt.
kezdjük újból. nekem sem kellett több. jó. újabb 1-2 hónap happiness, eljött az évvége, kedvesemék céges karácsonyt is tartottak a farmerboltban. az említett kekec kolléganővel a helyzet ekkorra már rendeződött, olyannyira, hogy a párom őt húzta ajándékozáskor. mit is szeret a lány? hát a túró rudit. kéne neki egy monumentális túró rudi! ugye, kézenfekvő, hogy cukrászként kinek kellett ezt megcsinálnia? persze, hogy nekem. aztán jött a szilveszter. közös buli az almássy téren. picit tudatmódosult állapotban eszméltem, hogy sz. nincs sehol és mindjárt éjfél. a barátjával és idegenekkel koccintottam végül. hajnalban aztán megtudtam, kedvesem lelépett a cége vállalati bulijára és ott új párjával - utódommal - hát persze, hogy az egykori kiállhatatlan kolléganővel mulat!
nem láttam a fájdalomtól. zsibbadtam reggelig. jan. elsején felhívtam és lezártuk a dolgot.
happy end:
tavasszal színházba mentem egy este és mivel nem volt hol aludnom, t. felajánlotta, hogy náluk a koliban még elférnék. (nem minden hátsó szándék nélkül)
akkor újra kezdtük. hat és fél évig tartott.

(már majdnem annyi ideje vége is.)

bocsánat, ha hosszú volt.

nora76