Mindig izgatott a kérdés, hogy járhat-e egy metálos egy diszkóssal, vagy nem. És persze az embernek itt nem a Rubint Réka-i értelemben vett mocskos ujj jut az eszébe elsősorban, hanem azok az őszinte szerelmek, amikor 40éve egy Illés-rajongó összeházasodott egy metróssal, később egy Happy-Gang-es egy Cypres Hill-essel. A Tankcsapdások kikkel járnak? Vagy egy diszkós? És a mai napra a tavalyi év legszórakoztatóbb+legmeghökkentőbb videóját tesszük be (thx: ÁD, VB), mert az itt hallható filózófia alapjában határozza meg a zene és szerelem nehezen megfogalmazható viszonyát.
Az én egyik történetem álljon itt. Valójában ez volt az első olyan kapcsolatom, ami szexuális együttlétet is hozott magával. Amikor lezártam egyik napról a másikra azonban mégsem éreztem magam kellemetlenül, hanem felszabadultan.

Történt, hogy egy internetes fórumon összekaptam a vizet egy valakivel, már nem is emlékszem, hogy mim, de eléggé oltottuk egymást. Majd írt egy levelet, hogy na ne veszekedjünk, kössünk békét. Amire én válaszoltam, kössünk. Amiből aztán beszélgetés lett emailen, aminek aztán találkozás lett a vége. Ez volt az első nap. Szép lány volt, végül is okos is. Második nap már megfoktuk egymás kezét is, nagyon jól elvoltunk déltől hajnal 3ig (folyamatosan sétáltunk Budapesten). De megegyeztünk, hogy ugyan mondhatni már összejöttünk, de a szexel várjunk még, merthogy én még nem soha és hát még várjunk és kész. Ekkor én 18 voltam ő nagyjából egyidős. A harmadik nap aztánegymásra vetettük egymást. Ennyit a kapcsolat intenzitásáról.

Eltelt pontosan 30 nap. Minden pont úgy ment, mint a kezdetben, egyre jobban megismertük egymást, és rájöttem, hogy ő valahogy más világban él. Kicsit rosszul éreztem magam e miatt, mert úgy éreztem ez így nem mehet, szakítanom kell. Hozzáteszem előző este még nagy szerelemmel és csókok között búcsúztunk el egymástól.

De másnap odahívtam őt az egyik nagy térre, hogy beszélnem kell vele.
Meg is jött, bele is kezdtem, hogy akkor ez nekem mégsem pálya mert ugyan nagyon sajnálom, de szerintem neki másmilyen pasi kell (jó kis lekoptató szöveg, nem? :) )

Mire ő:

- Jó én is már úgyis szakítani akartam mert te másmilyen zenét kedvelsz mint én. Mert te van, hogy meghallgatsz klasszikus zenét is, amit én rühellek.

Ennyi volt, ekkor elnevettem magam, hátat fordítottam és pá. Miért is akartam én érzelmet meg eszet vinni egy szakításba mikor már elve vesztes szituban voltam, hisz nem egyezik a zenei ízlésünk?