És akkor vasárnapra lezárásként kaptok egyet a rövid kategóriából, illusztrálandó, hogy 1978-ban is ugyanolyan fontos volt a pénz egy párkapcsolat megítélésben, mint manapság.

Pénzhez kapcsolódó szakítás egyszer. Kétszer. Egymillószor.

Az összes pénzes szakítás itt.

Kedves Szakítósok,

gondoltam, elküldöm Nektek Anyukám egyik kedvenc sztoriját, mely egész konkrétan 1978-ban játszódik - főszereplői Édesanyám és akkori szívszerelme, nevezzük Ernőnek. Anyukám fiúk kedvence-típus (ma is gyönyörű), akkor 21 éves, Ernő a maga 31 évével az elvált férfiak táborát gyarapította. Nagy volt a röpködés, szivárványszínű felhőknek manifesztálódása fél éven keresztül, mikor is a jó öreg Ernő Anyukám elé állt és mondá:


-Ne haragudj, imádlak, Te leszel életem asszonya, de hát az a helyzet, hogy a családod nem túl tehetős, és én se vagyok túl bő lére eresztve, viszont én nem akarok nyomorogni!

Szó szót követett, útjaik elváltak, Ernő később feleségül is vett egy kőgazdag hölgyet. Szóval, legalább nem vetített. :)

Üdv,
Szilvi