Újra itt a nyár, de állítólag csak délutánig, mert akkor jön a jégeső, úgyhogy addig olvassunk egy tanulságos történetet a pisilés és a párkapcsolat viszonyáról. Mert egyes elméletek szerint a nőt mindig szemmel kell tartani, egy percig el nem engedni, mert csak bajt hoz.



a történet a következő.

Egy házibuliban sikerült összefeküdnöm egy kedves lánnyal. Reggel megkért h hívjam fel.
Felhívtam, gondoltam miért ne úgysincs barátnőm. Összejöttünk, boldogan töltöttünk el 3hónapot.
Szinte nem is viszekedtünk, gördülékenyen ment minden.
Bejelentette h szüleivel elmegy Balatonra, mint minden évben. Jólvan édesem mennyél, 1hét...ez természetes.
Hazajött, a szokásos kávézóban találkoztunk ahova mindig jártunk a társasággal. A törzshelyen.
Ott volt a legjobb barátnője, aki nekem is jó barátom volt. Nagy boldogság volt, hogy hazatért, majd elmentek a szokásos közös női pisilésre, ami szokatlanul félóráig tartott. Egyre idegesebben gyújtottam a cigiket. Kijött pityeregve, és közölte h beszélnünk kell. Azthittem bekakilt vagy ilyesmi. Kimentünk és elmesélte, hogy balatonon elment egy diszkóba, és egy srác elkérte a számát. Másnap felhívta, kimentek este a balatonpartra, pezsgőztek majd meztelen fürdőzés címszó alatt, dugtak a vízben. Másnap megint felhívta a srác felment hozzá, és ismét tornáztak. Én mint szerelmes fiú, és mint gyenge papucs, megbocsájtottam neki. 2 hét múlva kiderült h SMSezik a csávóval. Nagy ordibálás után ismét szerelmes papucs voltam: ,,Nembaj édesem,,
Pár napra kiderült h megint írt a csávónak. Hazudozott összevissza, kiderült az igazság, összugattunk, majd könyörgött még egy bocsánatért. Mondtam neki h másnap találkozunk.

Vettem neki egy rózsát, és írtam neki egy szívhezszóló romantikus levelet, amiben megemlítettem az elmúlt hónap történéseit. Találkoztunk odaadtam a rózsát, és a levelet. Elolvasta a levelet, sírt, elvettem tőle és elégettem. Erre mondta h milyen romantikus h ezzel szimbolizálom azt h elfeljtem ezeket és megbocsájtok. Mosolyogtam, elvettem tőle a rózsát letéptem a fejét és belejtettem az ölébe majd ,,Ennyit érsz,, végszóval otthagytam. Nem tudom meddig ültmég ott, de tőle távolodva sokáig hallottam a zokogását. Erősnek éreztem magam. Később úgy gondoltam h fölösleges volt. Nagyképű, bunkó. Lesüllyedtem az ő szintjére. De ez már mind1.

Másik barátnőmmel rengeteget veszekedtünk, általában őt hibáztattam, de volt benne nekem is részem. túl szerelmes voltam. Egyszer elegem lett, vettem neki egy 15ezres ezüst nyakpántot, elvittem neki. Mondta h ő nem akar azért kibékülni mert vettem neki valamit. Mosolyogtam és annyit mondtam: ,,Rózsát már elsütöttem, most valami újat kellett kitalálni, tudom h vágytál erre a nyakpántra, megkaptad. Ezzel szeretném megvásárolni a saját nyugalmamat,, Ledobtam a földre, ráléptem adtam neki egy puszit és elmentem. Sírt eléggé. Nem tudom ennek mi értelme volt, és valójában mit akartam neki üzenni. Talán nagyon megakartam büntetni a sok fizikai és lelki pofonért.
Amúgy a mai napig hordja a nyakpántot. Ezek szerint nem hagyta a földön. Sztem ez számára megalázó.
Remélem nem untattalak benneteket, elég hosszú lett. Ezért elnézést.
Jól gondoljátok meg minek van értelme egy szakításban. :)

MN1Kmaster