Közeleg a karácsony, a szeretet és mint alant kiderül, a szakítás ünnepe. A jó ajándék fontos.
 
Bla- bla- bla és már ettől is rövidebb a szöveg:)
 
Pontosan nem tudom megmondani, hogy mikor történet az eset és nem is fontos, meg kedvem sincs számolgatni az éveket. Egy biztos nem régebbi 5 évnél - asszem.
Volt egy srác, akivel némi kerülgetés és titkolózás meg ingyom- bingyom után végülis elkezdtünk hivatalosan is együtt járni, a kapcsolat tartott karácsonykor is, szóval ment az agyalás ajandék ügyben. Én szeretek jó ajándékokat adni, olyat, aminek a másik örül és van benne egy kis saját egy kis plussz. Az illető szereti, gondolom még mindig, az Unicomot meg a hozzá kapható vackokat is gyűjtögette, szóval ezzel nem volt gond, mert hál' Istennek azon a karácsonyon is kiadtak valami díszdobozos verziót izékkel megtűzdelve. Meg is vettem. Aztán belógtam az albijába és szépen felraktam a polcra, mintha mindig is ott lett volna, meg vittem némi csomagoló papírt és cipős dobozokat, amikben apróságokat, képeket miegymást tartott szépen becsomagoltam, hogy "szép" dobozokban legyenek a cuccai. Gondoltam így van olyan, amit vettem és biztosan örül neki, meg van olyan, amit csináltam, talán nem fogja utálni, és én örömmel csináltam.
Megkért, hogy csukjam be a szemem. Izgi! Éreztem, hogy valami puhát tesz a lábam elé. És mit láttam amikor kinyithattam a szemem?  Valami fura szőrös zöldes-rózsaszínes rémet, ami ráadásul bámult rám a gombszerű szemeivel. Ijesztő volt! Látszott az arcomon a döbbenet. Mentés képpen, mielőtt szóhoz jutottam volna, gyorsan elmondta, hogy a huga pont ilyet akart karácsonyra. Soha nem voltam túl kedves, pláne ha megfélemlítettek, így csak annyit bírtam mondani az első döbbenet után, hogy akkor talán ajándékozza a hugának.
Még megdugott, majd megjegyezte, hogy ez a dolog nem megy, talán szakíthatnánk. Mondtam, oké, de reggelieg maradok, nem megyek haza sötétben hidegben egyedül - kényelmes vagyok.
Azóta sem beszél velem ember módjára, de nem is nagyon kell, mert már mind a ketten más-más országban élünk.
 
Tanúság: soha ne utasít vissza semmilyen ajándékot, mert soha nem tudhatod mikor lesz rá szükséged, pl egy kellemes mediterrán országban, ahol annyi a fűtés, mint a szigetelés. Szóval k.... hideg van és fázik a lábam:)