Ha félreteszem minden ellenérzésemet, amit a petting szó előhív bennem, akkor sem értem, az ilyen csávók honnan kerülnek elő. Rómából kutyát hozni exnek, majd új csajt Rómába vinni?

Kedves Szakítós!

Legfőképp segítségeteket szeretném kérni, hogy eldöntsem, hogyan kellene értelmeznem azt a szituációt, amibe kerültem, és esetleg segítenétek valami megoldást találni a helyzetemre.

Majdhogynem egy hónapja találkoztam először(?) Zsolttal (27), a közös baráti körünk által szervezett szülinapi összejövetelen, amire főleg a szingliségem és a finom ételek miatt mentem el. Állítása szerint már találkoztunk, de én nem emlékeztem rá. A buli lazán telt, utána felajánlotta, hogy hazakísér. Elsőre nem akartam elfogadni az ajánlatát, de nem azért, mert nem volt szimpatikus számomra a gesztus vagy a ő maga, hanem mert onnan messze, a belvárosban laktam. De végül beleegyeztem, és nyakunkba vettük a várost. Amikor az albérletem elé értünk, viszonzásképp csókokkal háláltam meg a fáradozását (bár nem fáradtam volna el, ha egyedül jövök az esti járattal, ugye), nagyon élveztük, de nekem nem jelentett lelkileg semmit. Felajánlottam, hogy feljöhet, egyszeri alkalom lenne, minden mindegy alapon, és megegyezünk, hogy másnapra elfelejtjük egymást. Meglepetésemre nemet mondott, szépen elköszönt, és ezzel elgondolkoztatott, hogy talán mégsem olyanfajta pasi, aki "röptében a legyet".

Ezután egy hét síri csönd következett, nem keresett semmilyen úton-módon, de engem furdalni kezdett a kíváncsiság, mi van vele. Aztán egy pénteki délutánon, munkából jövet egy váratlan pillanatban sms-t kaptam tőle, nagyon megörültem neki. Váltottunk pár további sms-t, majd vette a bátorságot, és meghívott randizni, elfogadtam, hátha valami jó fog kisülni belőle.

Tök normálisan viselkedett az első randin, mindent fizetett, de a végén megint nem jutottunk tovább a pettingnél, és ezt nem tudtam mire vélni, és jól esett volna, mert már kezdtem érezni valamit. Se a második, se az azutáni randin nem történt több. Voltak szexuális célozgatásai, de semmi jelét nem mutatta, hogy a randikon kívül többet is akarna, azt viszont nem volt képem benyögni neki, hogy "Dugjál már meg!". Bár lazán vettem az eseményeket, láthatóan ő is :-), de már egy ideje hiányzott a szex. Így az estéket egyedül töltöttem. Pár nap múlva már eléggé szégyellve magamat, felhívni készültem, hogy ezt itt fejezzük be, mert értelmetlen.

A mobilt nem vette fel, kikerestem a szülei telefonját, és felhívtam őket, hogy szeretnék a fiukkal beszélni. Ők erre azt felelték, hogy Zsolti épp Rómában van, Nórának (a volt nője) a szüleitől hoz haza kiskutyákat a csajnak. Ezen elcsodálkoztam, mert a szülei végig Nórikát hitték az aktuális barátnőjének, és rólam semmit sem tudtak. Megköszöntem a tájékoztatást, és felkészültem, hogy amikor Zsolti hazaér, legyilkolom.

Haza is jött, már a reptéren vártam, és javasoltam, menjünk el egy csendes helyre, és zárjuk le ezt a kapcsolatnak nehezen nevezhető valamit. Ő azt mondta, most nem jó, mert egy nőt vár a kiskutyákkal (na mégis kicsodát? :-)), én ekkor rákérdeztem az exére, ő mentegetőzött, hogy Nórikával szünetel a dolog egy ideje, de a szüleinek még nem beszélt rólam, ezért történhetett a kínos félreértés. Mondtam neki, ez így nekem nem megfelelő, szakítsunk. Ő erősködött, hogy nem alkalmas a hely és az idő sem. Felhoztam neki játszásiból, hogy el kellene mennünk közösen egy swinger-klubba. Ő komolyan vette, és leribancozott, pedig hiába mondtam neki, az sem jobb, amit most csinál velem, csak hintáztat és álmokba ringat, ott meg legalább történne valami.

A kapcsolatunk alatt számtalanszor próbáltam megértetni vele, hogy kíméljen meg engem a gyerekes viselkedésétől.

És közben megérkezett Nórika is. Puszi, mosoly, kutyusátadás. Zsolti azzal próbált kedveskedni nekem, hogy Nórika után hazavisz, ne kelljen a 200-assal Köki-ig, onnan pedig a belvárosba bemetróznom. Szerintetek elfogadtam? :-)

Úgy látszik, itt lett vége...

Azóta naponta ír nekem, hogy semmi nincs és nem is volt Nórikával a szakításuk óta, de én nem írok neki vissza, mert nem tudom őt komolyan venni. Azt meséli, hogy eddig azért nem tudott velem "érdemben" foglalkozni, mert lekötötte a munkája és Nórika - áldjam meg a szívét - depressziós lett, így beszélgetni kellett vele. Pár napja Zsolti elhívott Rómába egy hétre. Mit gondoltok, kapjon még egy esélyt? :-)

Csilla