A kapcsolatot megmenteni nem kell félnetek jó lesz.

Sziasztok!

Nevem teljes elhallgatásával szeretném küldeni Nektek ezt a sztorit:

Sziasztok!* *Nem is tudom, hol kezdjem, de okosabb a legelején, aztán ahogy jön. Két éve jártam egy magát baromira tehetségesnek képzelő avantgárd festőművésszel. Akkor 29 voltam, ő pedig egy kis 22 éves hülyegyerek volt: agysejtjeinek fele kiégve, a maradék pedig folyamatos szabadságon Smaragdvárosban. Normális melója nem volt, csak alkalmi pakolászás-takarítás, itt-ott. De a számlákat fizetni kellett, képet pedig még életében nem adott el. Sűrűn adtam neki kölcsön (szüksége is volt rá!) és cseppet sem bántam. Izgalmasnak és érdekesnek gondoltam őt, pedig egy lúzer volt, ránézésre is. Mivel ő volt a harmadik tartós pasim az életemen, így megbecsültem. Két év után ébredtem rá, hogy konokul ragaszkodom egy örömtelen kapcsolathoz. Nem is tudom, mi tartott össze minket -- talán a közös hülyülés, meg az, hogy nem mindennapi figura volt. Nem volt egy szép példány, viszont tisztességes a nőkkel, talán azért, mert nem sok jutott neki. Ez biztonságérzetet adott nekem, amit egy nő igen csak tud értékelni. Tele volt zavaros gondolatokkal, amiket aztán meg is festett. Szóval, az én festőművészem zömében kockákat meg maszatokat festett, személy szerint a klozetbe sem raknám ki egyiket se.

Budapest egyik külterületén lakott, ahova még a BKV se jár ki, csak a vonat meg a távolsági buszok. A háza mögött volt egy nagy lucernás, amit egy hepehupás földút osztott ketté. Hideg nap volt, borús, ideges is voltam -- úgyhogy éppen összejött minden. Éppen kávét főzött a kiskonyhába, amikor egyenesen becsörtettem hozzá és bejelentettem, hogy meguntam vele a szarakodást és azonnal szakítsunk.

Erre rám mered azokkal az ostoba bociszemeivel és látom, hogy ezernyi kérdés csillan bennük. (mért pont most, mért pont így stb??)

Ezután lassan elindult egy beszélgetésféle, és már lemondóan az olcsó és szánalmas búcsú szexet pedzegette nekem, hogy legalább ennyivel tartozom neki. Na, erre mit találjak ki?

Kattogott az agyam és eszembe jutott, hogy mi lenne, ha szerveznénk egy orgiát. Nem lehet nagy durranás, a pornófilmekben olyan könnyen megy. Jó, mondjuk forgatókönyv szerint, azért olyan gördülékeny minden.

Festőművészem a műteremnek kinevezett garázsban kenegetett, és amikor meglátta, hogy túlságosan lelkesen tolom be a legyilkolt bicajt, kérdezte, hogy minek örülök, szülinapom van tán? Felvetettem neki az ötletet, amit először elhűlve, és nagy hallgatással fogadott, majd elvörösödött, és vigyorogni kezdett, mint a tejbetök és hevesen üdvözölte a javaslatot. Azt mondta, legyen ma este! El is kezdett telefonálgatni.

Meglepett, hogy benne van, mert ő általában olyan mint, egy gomba, vagy egy szobanövény.

Leszállt az este, csendesen borozgattunk -- felvettem a legszexszibb ruhámat, ő pedig a legszexibb mackónadrágját, festékes pólóval (hmm, micsoda kan!)

Csöngettek a kis kalyibáján. Ajtót tárok: a Bandi meg az Erika ékezett. Erika szép arcú, vékony lány, fekete, intelligens tekintettel. Bandi kicsit kövérkés, de izmos (nem a diszkós kisfiúk konditeremben összeizzadt divatizomzatával, hanem kemény munkában szerzett vállakkal) telt arcú, kék szemű srác volt. Festőművészem is előkerül hátulról. Zavartan vigyorog, és hamar betessékeli őket. A csajszit a műterembe tereli, hogy "gyönyörködhessen" addig, míg Bandival kimegyünk bagózni a kertbe. Amikor mi is csatlakozunk a tárlatvezetéshez, festőm közli, hogy le akarja festeni Erikát. Erre én: "Erika, szeretnél amorf hínár vagy kocka lenni?". Festőm enyhén beégett, ki is kacagtuk szegényt.

Azt már meg sem jegyeztem, hogy képtelen vagyok elhinni, hogy modellnek kell neki egy emberi lény, amikor az összes képén geometriai ábrák meg foltok vannak felkenve - semmi akt, vagy test, amit normális festők szoktak.

Csörög a festő telefonja: beszél, majd közli velünk, hogy Robi és Kati késik egy órát. Erre leülünk a nappaliba és berakom a Terror bolygót. Addig legalább hangulatba jövünk -- a zombis filmek valahogy búgatólag hatnak rám. Napközben már kiraktam néhány párnát a szőnyegre, jelezve, hogy ott lesz a "helyszín". Kibontunk egy üveg bort: szépen rozé fröccsözni kezdünk.

Amikor végre csöngetnek, már este tíz és a film is pont lejárt. Robi harmincas úriember, motorral jár, és a bőrkabát tartja össze, állandóan vigyorog. Kati mindig feketében jár, a haja és a körme is feketére festve, nyakára apró rózsa van tetoválva. Nagyon vékony, az arca meg nagyon sápadt, mint a vámpírnak. Jól megtalálták ezek egymást. Jelzésértékűen kikapcsolom a tévét és leülünk mind a nappaliba. Ami először feltűnt, az együttes hallgatás volt. A fiúk zavartan nevetgéltek, én meg a lányokkal csevegtem. Robi hosszas körmondattal kérdezi meg, hogy akkor most hogyan legyen? Mindenki vetkőzzön le és hajrá? Mondom, hogy igen, mindenki mindenkivel -- úgy tudom, ilyesmiről szól egy orgia. Ekkor Bandi erőltetett nevetéssel idétlenül megkérdi, hogy megfoghatja-e a kezem? Mondom, hajrá. Aztán azt kérdezte, hogy adhat-e egy puszit? Nem válaszoltam: kezdett vígjátékba csúszni a fülledt privát pornónk. Végül adott egy csókot, és attól féltem, hogy az arcomra fogja cuppantani, mint az oviban. Nem az arcomra adta... Szenvedélyes csókolózásba kezdtük, alig bírtuk abba hagyni. Markolásztuk egymást, ahogy kell. Közben futó pillantást vetettem a festőmre: szinte a gatyájába sült el, a kis perverz. Bandi barátnője Erika nagy nehezen felállt -- megpróbált csábosan mozogni, de valahogy nyugdíjasra sikerült -- és mosolyogva, enyhe csípőmozgással a festőmet célozta meg. Ahogy elhaladt a kis kávézóasztal mellett, amire a piákat pakoltuk, felborította a borosüveget, ami nagy csörrenéssel felborult és összetört két vékony, talpas poharat. Zavartan mentegetőzni kezdett és nekiállt szedegetni a szilánkokat, mint valami pincér. Ezt már nem bírtam, kirobbant belőlem a röhögés, amitől szembeköptem Bandit. Útközben, a konyha felé vergődve - ahova törlőrongyért indultam - végignéztem Robin és Katin: megrökönyödve, feszült arccal ültek egymás mellett, mint ÁVÓ-s tisztek a pornómoziban. A közjáték nem múlt el nyomtalanul: szegény festőm arcán láttam, hogy tüzelésre kész rakétája valószínűleg lohadóban.

Amint összetakarítottam, újra leülepedtünk, de időközben a fiúk elkezdtek beszélgetni. Ekkora Robi bejelentette, hogy rendelhetnénk előtte valami pizzát... Erre én: "Persze, aztán meg végig böfögjük az egészet". Robi felajánlotta, hogy elugranak a közeli benzinkútra valami kajáért. El is indultak. Aznap nem láttuk őket többé. Újra a nappaliban. Bandi és Erika smároltak. Én úgy gondoltam, hogy ezt otthon is csinálhatják, így intek festőmnek, hogy csatlakozzunk. Odasettenkedünk -- ő Erikát rajongja körbe, én Bandit. Már lassan megszabadultunk egy-két ruhadarabtól, amikor cseng a mobilom: Robi hív, hogy mégse jönnek vissza, mert elhívták őket máshova, és sajnálja, hogy így alakult. Mintha rajtam múlott volna? Nem én ültem, mint a majom. Mondtam, hogy oké, kikapcsoltam és folytattuk tovább. Most jön a finálé -- én már majdnem pucér vagyok, Erikán már csak bugyi és melltartó. Bandi elkezdi kikapcsolni neki, amikor a csaj félősen közli, hogy szégyenlős "ennyi ember előtt". Bandi duruzsol neki: "szívem, ha nem akarod, akkor nem kell". Festőm előrelátó volt, ugyanis nem vett alsógatyát -- erre a mackója ágyéktáji dudorodásából következtettem. Amikor egy hirtelen mozdulattal letolta, és a hatalmas szerszáma meglibbent Bandi orra előtt (tényleg nagy fütyköse volt, ez is egy tényező, mely miatt sokáig együtt voltunk) a rémült Bandi félszegen megkérdi, hogy ugye neki nem kell majd "furulyáznia?" Elsápadtam az arckifejezésén, de belül gurultam a nevetéstől. A fiú szerintem attól félt, nem csak furulyáznia kell majd, de még alaposan meg is lesz dugva. Festőm szépen, ám szégyellősen elcsomagolja kolbászát. Bandi fejtegetni kezdi, hogy nem bírná elviselni, ha szex közben egy férfi néha hozzá érne, mert az "olyan langyos dolog". Na, ennek lőttek! -- gondoltam és dühösen magamra rángattam a rongyaimat és tüntetőleg elvonultam a műterembe. Nem sírni, hanem röhögni az egész bénázáson. Mivel elment az utolsó távolsági buszuk, Bandi és Erika nálunk aludt, de mire reggel felkeltem szerencsére már elhúztak. Még egy hetet adtam festőmnek, aztán végleg szakítottunk. Hát, így sikerült a szuper nagy orgiánk. Ti már próbálkoztatok ilyesmivel? Ha igen, hogy sikerült? És szerintetek erkölcstelen dolog az ilyesmi?