Amit elmondott magáról, abból azt szűrtem le, hogy valami nyomozóféle, vagy valami veszélyesebb szakmát űz...És így nem nagyon adhat ki magáról semmit

Sziasztok Szakítósok és kedves Kommentelők!

 Sokan próbálkoznak a társkereséssel az internetes „húspiacon”. 2010 Novemberében én is így tettem. Regisztráltam egy ismert helyen. A szokásos utakat én is megjártam, kaptam perverz és aranyos levelet. Aztán egyszer csak jött egy levél Tőle. Peti és 39 éves. Képei között szerepelt egy sün (azt hittem vicces öniróniája van és rendőr, később kiderült, hogy nem) és egy szál rózsa..:) Leveleztünk, telefonon beszéltünk, képcserék, aztán találkoztunk, hogy leküzdjük a generációs problémákat (24 éves nő vagyok)! Első találkozáskor mivel mindketten szeretjük a sört, megbeszéltük, hogy egy pub előtt találkozunk. Randi előtt pár perccel smst kaptam tőle, hogy lassan telik az idő és kicsit izgul is :) Nagyon imponált ez a pár sor! Elérkezett a pillanat, és bennem nagyon megmaradt! Előttem állt egy kb.175 centiméteres veszélyes külsejű kigyúrt férfi, kicsit félni kezdtem, hogy az, akivel olyan jókat beszélgettünk a lelki dolgainkról és érzékenyebb témákról, valójában sokkal durvábban néz ki! Délutántól késő estig kiderült, hogy diplomás és azért van mit a tejbe aprítania agyilag is, így kissé elkopott bennem, hogy egy vadállat, szóval azért olyan intellektualitással rendelkezett, ami nekem tetszik! Hazavitt, randi végén egy finom csók…hmm..:)

Nem húzom tovább a dolgot, elmesélem a szakítás történetét és miértjét, hiszen ezért vagyunk itt!

Róla tudni kell, hogy amit elmondott magáról, abból azt szűrtem le, hogy valami nyomozóféle, vagy valami veszélyesebb szakmát űz..És így nem nagyon adhat ki magáról semmit. Elmondása szerint, így is túl sok mindent mondott el az életéről, mert bízik bennem.

Vascső nekem, mert elhittem és még imponált is, hogy milyen szerencsés vagyok..

Ettől függetlenül nem akartam komoly kapcsolatot senkivel, még élni szeretnék, így még az elején megbeszéltük, hogy csupán a testi igényeinket fogjuk egymással kielégíteni.

Pár hét után fogyni kezdett a találkozók, telefonok, smsek, e-mailok száma. Elébe mentem a dolgoknak, hívtam. Nem vette fel. Másnap írtam neki egy e-mailt, hogy öntsünk tiszta vizet a pohárba, vagyunk annyira normálisak és tisztességesek, hogy meg tudjuk ezt beszélni.

A válasza:

 

Szió!

 

Elég nehéz szavakba önteni, ami bennem zajllik. Egy ideig elég egyértelmű, erotika-centrikus gondolatok táplálták érzéseimet...de ez elkezdett kissé átalakulni baráti-érzelmi szintté.... De igaz barát -melynek alapja a teljes őszinteség, mely nekem jelenleg nem adatik meg- nem lehetek. Puszta szexpartnernek meg már nem tudlak tekinteni.....

Ráadásul mind melóban, mind családilag olyan történések zajlanak, amik miatt nem tudok egy ideig rád koncentrálni...bárhogy is szeretnék....

 

Sokat jelentesz nekem, de közel sem tudok annyit vinni kapcsolatunkba mint szeretnék, illetve annyit, amit Te beleviszel.....

Részint örülök, részint bánom, hogy vágyaink nem teljesültek be.... Örülök, mert akkor most úgy tűnne, hogy "megvolt, oszt lépjünk tovább"..., de bánom is...hisz még mindig kívánlak, kívántalak....ahogy érzeted is.....

 

Végül csak annyit kérek, ne gondolj rám haraggal.....

 

Puszillak, és szívből kívánok Áldott Karácsonyt, és nagyon boldog, sikeres új esztendőt!

 

Itt a vége..

 

Utána jött még 1 Peti (szakítottam vele) és most is éppen egy Petivel vagyok együtt.. Ezt hívják úgy, hogy márkahűség…?!

Peti 2-vel való szakításomat is megírom majd…:)