értékellek mint embert

Egy féktelen buliban találkoztam egy a sötétben helyesnek tűnő fiúval, akivel igencsak szimpatikusnak találtuk egymást, a  buli után másnap azonnal hívott, és megbeszéltünk egy randit. Ő ajánlotta a helyszínt: Westend, mert szerinte ott a legpraktikusabb találkozni, a vízesésnél természetesen. Már ekkor sejtettem, hogy itt gondok lesznek.  De végülis nem siekrült annyira borzasztóan a délután. A következő randiprogram mozizás volt, és én csodás hatodik érzékemmel vezérelve a 2046-ot válaszottam, így biztosítva volt, nem ciki, ha mindketten a vászonra tapadva nézzük a filmet, és nem történik több.

Nagyon előrelátó voltam a filmválasztást illetően, mert míg én a találkára szépen kicsinosítottam magam, ő lazán egy shortban érkezett. A short alatt az alsós tornaórán viselt, susogó anyagú forrónadrágot értem. A döbbenettől szólni se tudtam, persze egész este némán ültem, a moziban egy percre se fordítottam felé a fejem, majd kábé egy kurta sziával köszöntem tőle, szegény csak annyit tudott kinyögni: "majd még hívlak".

azonnal felrohantam egy barátnőmhöz és benyomtam két pohár bort meg egy vodkát, majd megírtam a következő smst:

"Szia. Ne haragudj, de nekem ez nem megy. Asszem, nem kéne többet találkoznunk. És egy jó tanács: a jövőben ne jelenj meg shortban randin."

a következő helyzetet azért nehéz lesz überelni.

tudod, van az a kategória, hogy életed szerelme. sosem volt köztetek semmi, de mindig felbukkan valamilyen helyzetben, de vagy neked vagy neki nem jó, sosem vagytok egyszerre ugyanott.

és akkor egyszer úgy tűnik, hogy mégis. hosszas egyezetetések után végre sikerül összehozni egy randit, bár órákat vársz a west balkánban, és egyre részegebb leszel, mire végre megérkezik. de végül ott van, autóztok fel alá az éjszakában, nevetgéltek, jól érzitek magatok együtt, úgy érzed, hogy igen, ez most tényleg az, annyi balszerencse és oly sok viszály után, most akkor végre, igen, ez lesz, az. mire persze fészkelődni kezd a helyén, és benyögi a lehetetlent.

- a helyzet az, hogy holnapután elutazom urugvájba egy évre forgatni. tíz ország koprodukciója, b operatőr leszek, ez nagyon nagy lehetőség nekem.

most erre mit mondhattam volna? az sem tudom, hol van urugváj.

Tegnap életem legjobb csajozását adtam elő a Café Zenitben, amikor a mellettem ülő lánytól elkértem a kanalát, hogy a magammal hozott joghurtot (ld. méregtelenítés) elfogyasszam. A lányba természetesen első látásra beleszerettem, fél órán keresztül beszélgettünk, aminek egy tárgyalás vetett véget. Sebaj, finoman átsúsztatta asztalomra mindkét mobilszámát. Éljen, éljen. Délután írtam neki, jött is a kedves válasz, jobb vagyok mint a Fradi Baktalórántházán. Este felhívnám, de kinyom, majd kikapcsolja a telefonját. Kurva ideges leszek, erőt gyűjtök, hogy ma felhívjam. Felvette, kedves:

-Nagyon padlón vagyok
-De azt hittem, találkozunk..
-Tegnap este kiderült, lehet, hogy terhes vagyok.
- ... (mint akit pofán vertek a cirkuszban, nevetni kezdek)
-Most megyek az orvoshoz, de ígérem, holnap este felhívlak!
-Jó - mondom ezt mosolyogva.
-Örülök, hogy ez nem riaszt el.

gimnáziumi barátnőm sokat randevúzott a suli fenegyerekével. minden pénteken mozi, gellérthegyen üldögélés, sok-sok héten át, aminek egy komoly beszélgetés vetett véget, a következő, azóta már klasszikussá és sokat idézett mondattá vált sorral:

- értékellek mint embert, de nem estem irántad szerelembe.

a hasonlóan "frappáns" és "ötletes" és "kíméletes" lekoptató szöveget várjuk fiktív és valós kategóriában a szakitshabirsz@gmail.com címre.

 Amikor a testnevelés és hittan tanr bekavar az egyszerűnek látszó képletbe.

Sziasztok,

féléves szakítási procedúrán NEM vagyok túl. Tulajdonképpen azért írom le, mert az elmúlt félévem erről szólt, és már alig van barátom, aki szóba áll velem, ha a témát megpendítem. :-) Pedig fordulatokban gazdag!

A „balek vagy!” és hasonló kommenteket megspórolhatjátok, mert ezt tudom magamtól is!