És megfogalmazódott az alapszabály, hogy ne legyek szerelmes belé, és maradjon köztünk a dolog. Mondom ok.
Nem tudtam a blog létezéséről mindaddig, míg meg nem kaptam a megjelent könyvet szülinapomra! Jó ötletnek tartom, hogy van egy ilyen oldal, sokat lehet belőle tanulni, szóval csak így tovább!!
Íme az én sztorim:
Egy rendezvényen megismerkedtem egy fiúval.(Ő 9 évvel idősebb nálam) Semmi extra, táncoltunk, ennyi. Majd iwiw, levelezgetések. Nem sokkal később felhívott telefonon, hogy ismét lesz egy rendezvény, van-e kedvem menni. Hát elmentem. A rendezvény lezaljott, ő résztvett a játékokban, én a barátnőmmel (mert persze az ember lánya nem megy egyedül :)) iszogattam addig. Majd barátosném hazament, én is indultam haza, de összetalálkoztunk, és egy hatalmas séta lett belőle, ahol elcsattant az első csók, és megfogalmazódott az alapszabály, hogy ne legyek szerelmes belé, és maradjon köztünk a dolog. Mondom ok. Na aztán jött a repkedés, boldogság, vártam hogy írjon, persze írt is, mentek a levelek, napi több is, flörtölgetés e-mail-ben, stb...Felhívott, hogy mennyek be hozzá a munkahelyére (az irodájába),hogy láthasson, mert hiányzok neki, persze bementem. Csókolózás, ölelkezés. Utána elhívott egy koncertre, ott is csókolózás, nagyon jól éreztük magunkat, leültünk egy padra a koncert utána, ölelgettük egymást, csókcsaták, közölte hogy mennyire tetszek neki, és hogy különleges nőnek tart, stb...stb...Továbbra is mentek az e-mail-ek, viszont fejlődött a dolog annyira (1 hónap telt el az első csók óta kb.), hogy mikor jött Szegedre(mert nem szegedi) felhívott a vonatról már, hogy találkozunk-e. Elhívott a lakására, boroztunk, ment a rádió, ott is csókolózás, miegymás, viszont semmi nem történt (ha értitek mire gondolok). És ez így ment sok-sok időn keresztül(3-4 hónapig), hogy a vonatról hív, este átmentem hozzá, együtt aludtunk, sokat beszélgettünk, csókolóztunk, állandóan mondta hogy milyen különleges vagyok neki és hogy mennyire de mennyire fontos, és hogy én vagyok neki a legelső(merthogy volt még 1-2 lány akikkel találkozgatott mellettem, de állítása szerint őket nem hívja el magához, csak a városban limonádéznak, vagy akármi, és hogy velük nem őszinte, viszont velem az, és mennyire jó hogy mi őszínték vagyunk egymáshoz.), és hogy mennyire super vagyok meg így meg úgy...stb...stb...Szóval ez így ment x hónapig, majd egy szép péntek reggel kapok tőle egy sms-t, hogy visszahallotta, hogy mi annó itt-meg itt sétáltunk, és csókolóztunk.Persze rögtön felhívtam hogy hogy is van ez, mondta hogy részéről vége mert ő megbízott bennem, és nem fogja kiadni az illető nevét aki mondta neki, bla-bla-bla. Na itt egy kb 1-2 hetes mosolyszünet következett, nem beszéltünk egyáltalán, majd msn-en rámír, hogy le akar törölni, mert ez neki mennyire rossz és nem akarja látni a kiírásaimat, mert magáravetíti. De persze hiányzom neki, bla-bla-bla. Aztán ez átment egy pár órás msn-beszélgetésbe. Nagyon nem volt jó, mert már épp kezdtem kiverni nagyjából a fejemből, és utána megint rossz lett, meg is írtam neki iwiw-en hogy ne is keressen mert nekem így is elég rossz. Erre visszaírt, hogy oké Baba, nem kereslek...Persze keresett egy hét mulva ismét telefonon, még aznap beszéltünk is msn-en (mert visszavett), és megbeszéltük hogy este nálaalszom, mert egy nagy beszélgetésre vágyik velem. El is mentem hozzá, csókolózás, ölelgetés, együttalvás, reggel édes ébresztgetés, stb..2 nap mulva megint találkoztunk, délután hívott hogy találkozunk e még aznap, mondta hog ymennyek fel hozzá az irodába. Felmentem, elkisértem a városba, majd ő is haza, én is haza. Persze itt is folyamatosan mentek a dumák, mint minden egyes találkozásnál, hogy ilyen meg olyan fontos vagoyk neki, meg hogy ilyen meg olyan jó nőnek tart, stb...stb...Utána este gondoltam megkérdezem tőle msn-en, hogy akkor most mi is van, tudattam vele, hogy megszakítottam minden sráccal a kapcsolatot, akikkel találkozgattam még ( megjegyzem szigorúan csak találkozgattam velük, semmi egyéb), kíváncsi voltam mit reagál. Hát azt reagálta, hogy megijedt ettől, és hogy miért, és hogy ő úgy volt vele hogy most is azok a szabályok érvényesek, mint annó, stb...na erre én begurultam, mert világosan leírtam neki e-mailben hogy ne keressen csak akkor ha megbékélt, és képes előlről kezdeni az egészet, azt hittem ez elég egyértelmű volt. Ezek szerint nem. Kérdőre vontam, hogy akkor miért, és egyébként is mit akar tőlem, és ne mondja nekem hogy ez nem játék (mert végig azt mondogatta, hogy nehogy azt higyjem hogy játszik velem , mert ez több számára egy játéknál) (persze ezt egy kicsit hosszabban, a lényeg hogy a végére tiszta ideg voltam én is és ő is), és közölte, hogy nincsenek velem szándékai. Mondtam, mennyen a francba, erre felhívott, és mondta hogy ne haragudjak, mert ezt csak dühből írta, de hogy ő most nem képes szeretni meg kapcsolatra, mert sérült a lelke az előző kapcsolata miatt, és hogy miért kell ilyenekről beszélni, hogy nem igaz hogy nem érzem hogy ez az egész penge élén táncol, mert épp hogy megbékélt, és hogy nem tudja mi lesz még később, de hogy fontos vagyok neki, és miért kell látni mindig mindennek a végét, ő sem tudja még mi lesz a vége, és soha nem okozna nekem fájdalmat stb...stb...mondtam neki, hogy ezek a balhés beszélgetések azért vannak a részemről, mert nem tudom hogy mi van, nem látok a fejébe, nem tudom hogy megy-e valahova ez a dolog, soha nem beszél egyértelműen. (Mert mindig mondott olyanokat, amik arra utaltak, hogy ő gondolkodik hogy komolyabbra fordul majd a dolog, pl amikor összekaptunk, hogy visszahallotta, msn-en ilyet írt, hogy jobb is hogy itt vége, mert ha ez így ment volna tovább, hogy ennyire fontosak vagyunk egymásnak, akkor ebből kapcsolat lett volna, meg hogy szeret, és kérdezte is hogy én szeretem e, meg jöttek az sms-ek is hogy hiányzom neki, meg sokat gondol rám, stb..) (A sztorihoz még az is hozzátartozik, hogy nem voltunk egyszer sem együtt. értitek...)Aztán most nem beszélünk egy ideje, jobb is ez így, pihenjen a dolog. Csak nem tudom mi lenne a helyes. Ne keressem többet, és ha keres rázzam le, vagy keressem,és legyek türelmes? Azt sem tudom, hogy ebből lehet e valaha valami. Várom a véleményeteket és a tanácsokat!!!!
