A szakítás mint nyelvfilozófiai aktus megmutat rengeteg érdekességet abból, hogyan gondolkodunk, illetve hogyan működik a nyelv, a teremtő, és ez esetben romboló erő. Például azt, hogy a csávót csak az árulás ténye érdekli.


Sziasztok!
Én nem dumát kaptam, csak egy kis cibálást.
A szóban forgó pasi mint utóbb kiderült épp megcsalt. Én otthon pakolgattam saját kis odumban,
mikor is jött a gondolat, a cuccait a szoba közepére. Szépen összepakoltam mindent. Mikor hazajött
én leültem tévét nézni, nem akartam magyarázkodni sem...
Majd jött a duma, most miért, és mégis honnan tudtam meg?
Na itt jött a vörös köd... Meg kell egyáltalán tudni valakitől?
Mit is?
Szóval többen tudtak róla (a megcsalatásomról)...!
Ha így van akkor de pláne ott az ajtó... És visszaültem a tv elé...
Mire jött a figyelj rám, én szeretlek...
Szeretsz, más oldalán messziről?
Vagy csak kényelmes, hogy nem féltékenykedtem?
Nem is fogok... Ilyen emberért minek gyűrni az agyam, pláne a szívem...
Ha menni akarsz, már döntöttél azt hiszem...
Majd jött: egy kis pofonnal helyrebillentjük a hülye tyúk agyát.
Na ez volt a csúcs, én sajna csak a kezét tudtam elkapni, de a középső (neki tán a legfontosabb)
ujját véletlen kifordítottam (a kézfejével 90 fokot zárt be.) Biztos pokolian fájdalmas lehetett,
mert mindent azonnal abbahagyott, és elkezdett ordítani, hogy eltörtem a kezét...
Ijedtemben hirtelen visszaroppantottam a helyére az ujját (gondolom ez sem volt szúnyogcsípés)...
Majd csak annyit mondtam, mennem kell, és ha te nem tudod kivinni, majd én kitelepítem az ajtó elé
a cuccaidat....
Ha kell hívj segítséget oda...
Kipakoltam, majd szépen elmentem gyorsan a barátnőmékhez.

Később a legjobb barátja próbálta őt visszakönyörögni hozzám, hogy mennyire ki van borulva, és
próbálta meg kihúzni belőlem honnan tudtam, hogy megcsalnak?
Megsúgta az ŐRANGYALOM!
Megérzés volt csupán...