"Dehogy felejtettelek el, csak épp nem volt alkalmam válaszolni" Vajon hány szakítósemail kezdődik ugyanezzel a mondattal?

 


üdv!
igazából ez a történet a mai napig nem ért véget és nagy előzménye nem volt csak sok beszélgetés és másfélévente való találkozások, együttalvás. valami volt/van köztünk, hogy mi az kimondva soha nem lett. "kölcsönös vonzalom" csak így neveztük. de ez a dolog harmadszorra indul útjára. egyszer én mondtam ki, hogy legyen csend köztünk másodszorra pedig ő. akkor kaptam tőle ezt a levelet:
 

Szia
Dehogy felejtettelek el, csak épp nem volt alkalmam válaszolni. Bocsánatodat is kérem ezért. Remélem veled minden rendben, szerencsére nekem sem lett semmi bajom abból az estéből. Most pedig már sulival, és hasonló baromságokkal töltöm hétköznapjaim.
Húh, jó sokat töprengrem a dolgokon, sokszor eszembejutottál, jutsz is a mai napig a legkülönbözőbb szituációkban és sokszor eszembe jutott a barátnőd megjegyzése is, hogy "ez már rendszeres, ez már elég gáz". Belegondolva igaza van. Nagyon jó volt veled, és örülök, hogy mindezt megtapasztaltuk, remélem ezt a te nevedben is mondhatom; de komolyabban belegondoltam ebbe az egészbe, én most úgy látom a dolgokat, hogy nem kéne folytatunk. Nem merem folytatni, mert egyszer úgyis megbuknánk, akkor pedig minden borulna jelenlegi életedben, vagy az én életemben. Ez részemről még annyira nem is lenne baj, de sajnos jelenleg nem állok úgy semmilyen téren, hogy komolyabb alapokra helyezhessem Veled a dolgokat. Messze vagyunk egymástól, és a baj, hogy nem is tudom mikor kerülhetnénk közelebb. Ez pedig így nem a igazán a legjobb. Neked is szenvedés, nekem is... Nem is tudom mit mondjak, olyan rossz hangulatú ez a levél, és hát a kedvem sem éppen a legjobb, de úgy érzem így maradok a legkorrektebb Veled. Nem akarok hazudni Neked, vagy ábrándokkal hitegetni. Remélem most nem fogod azt gondolni, hogy "kihasználtalak", mert arról szó sincs. Minden lopott percet amit veled tölthettem igaz érzelmek vezéreltek, és tényleg sajnálom, hogy csak ennyi lehetett közöttünk.
csók, valószínüleg az utolsó 

ezt akartam megosztani veletek. pá
miss s.