Az ünnepi időszakban nem lesznek hagyományos posztok, hanem a verspályázatra érkezett munkákat fogjuk kiposztolni. A szám az érkezési sorrendet jelöli.

A kép innen



Tudom, hogy egy nap túllépek rajtad és

Nem lesz minden utca sápadt, mintha napkitörés

Idején járnám az utat, ami miattad

Lett beláthatatlan.

Ledobom majd a vaspáncélt, ami

Úgy szorítja a mellkasomat, mintha ma is

Azt várnám, hogy megérkezz

De már nem jössz értem.

Minden nap forró levegőt

Kell belélegeznem és úgy lépnem

Tovább, mintha tudnám

Merre tovább.

Lassan elvesztem az eszem,

Felperzselődnek a percek,

Bárcsak látnék egy kicsit messzebb,

Mint a többiek.

Azt hiszem, van kiút

Az alkonyodó horizonton gyúlt

Fel, és a hűvösödő levegőben nagyon sóhajtok.

Az önpusztításba zuhanok.