értékellek mint embert

Odamentem hozzá arcon köptem 2x,majd hozzámvágta a poharat,majd otthagytam. Annyit se mondott ne haragudj, inkább kinevetett.

A kép csak illusztráció innen

Szia.

Szeretném ha az én történetemet is megosztanád az oldal látogatóival! Nem rég történt, nagyon durva és szerintem ilyen mással még nagyon nem is történt... köszönöm!

Én vagyok a férfi...
1,5 éve ismerkedtünk meg. Most lett vége pár hete. Én 22voltam, ő 20. Ide került hozzánk elsőévesként egyetemre, egy kollégiumba, egy szintre osztottak be minket(a sors keze biztos:). Az ország két végében lakunk egyébként. Tudni illik a kollégiumok itt úgy néznek ki mint 1 hotel. Életvidám, gyönyörű lány volt. Ismerkedni akart, mindenkivel nagyon nagy mosolygós arccal beszélgetett. Velem is. Szeretett élni, élvezte az újdonság varázsát! Dohányzóban gyűlt össze a szinten lakó nép, mindenki beszélgetett mindenkivel, csak én nem. Hozzám talán nem is mertek hozzámszólni a kinézetem miatt, egyedül ő.Akkor rossz kedvemben voltam, nem akartam megismerni az embereket akikhez beosztottak,mert a társaságom összevissza költözött a kollégiumokba. Ő ezt látta rajtam, bújt mögém, fogjam el a szelet, mert fújt a szél ezen a szép szeptemberi délutánon. Ismerkedett mint baráttal, új emberekkel.Annyira életvidám volt, hogy felhúzta a kedvem azonnal. Az a lelkesedés hogy valaki hogy tud ilyen boldog lenni, örülni... hihetetlen volt számomra! Az akkori barátjával szakító félben/rosszban voltak úgytudom, de még együtt voltak. Ezt akkor én nemtudtam még. Eltelt pár nap, ismerkedtünk mi is egymással. Ő egyedül engem tartott fontosnak az emeleten, én egyedül őt. Én már tudtam mit fogok akarni tőle. Annyira életvidám volt az egész kezdet, élveztük az életet. Buli napon lementünk sokan közösen együtt, ő is jött a párjával. Álltak a sarokban és nem táncoltak. Én elöttük csináltam a műsorom,mert bolond vagyok:) Annyira nevetett rajtam,beszéltem a melleihez, mindent tettem mit eddig még sosem,de csak mértékkel ugye. Beszélgettünk párszor a héten még majd a következő héten véletlen találkoztunk futólag este, pont bulinap volt, megkérdeztem el jössz velem meg egyik haverommal? ő háát, el. Volt kedve, a párjának nem. Lejött velünk egyedül, gondolta velem úgysem érezheti rosszul magát az előző buli láttán. Én ott olyan rockyzam vele (addig azt se tudtam mi az), élveztük egymás társaságát 2en,haverom felszívodott, látta felesleges mellénk. Életem egyik legjobb estély, és ő is ezt érezte. Másnap már együtt filmeztünk egy ágyban, én pofátlanul ott is aludtam igaz ruhában :) Semmi sem történt ekkor még mindig. Eljött velem élményfürdőbe, bárhova. Gondoltam akar engem,mert jön a kalandot keresi, én meg tudom mit szeretne. Nagyon szép teremtés a hölgy egyébként. Elmondtam neki mit szeretnék tőle, többet mindent. Bókoltam, eddig senkinek sem sosem. Szakítottak,mi összejöttünk.

A mondat az után hangzott el, hogy elfelejtette meghúzni a határvonalat barátság és munkahelyi szex között.

(ez egy olyan minimalista poszt h kép sincs)

 

 

Helo,

 

én ezt a lekoptató dumát hallottam sajnos közvetlen közelről két hete: "nem alkalmasak a körülmények". Ezalatt érteni kell a kapcsolatát, ami van és eddig arról rinyált, hogy szar. De ő megbízható ember, persze ha mások lennének a körülmények, akkor hogyne, persze, de hát a körülmények... A mondat az után hangzott el, hogy elfelejtette meghúzni a határvonalat barátság és munkahelyi szex között. Így jártam.

 

Üdv.

Ez már a szakításnak is a leggázabb része, még nem mondtátok ki de mindketten tudjátok, hogy már vége de még szenvedtek mert az jó.

Kerettörténet:

L: 24 - F 30 - 3 évet együtt éltek, már egy hónapja külön...
Azt hiszem ez már a szakításnak is a leggázabb része,
 még nem mondtátok ki de mindketten tudjátok, hogy már vége de még szenvedtek mert az jó.
Szívlapátot mindkettőnknek.


[8:43:07] L : szia

[8:43:17] F : szia..

[8:43:22] L : ..?

[8:43:39] F : hm?

[8:45:01] L : mik azok a pontok?

[8:50:21] F : most kötöszködni akarsz?

[8:50:35] L : Ééééééééén?

[8:50:37] L : nem

[8:50:40] L : mér?

[8:54:13] F : mit mér? most minek kell csinálni hogy írok-e pontot vagy sem

[8:54:40] L : nemértem, hogy minek írtad a pontot és gondoltam megkérdezem

[8:54:53] L : szimplán válaszolhattál volna

[8:55:13] F : jó, tessék: nem akarok válaszolni

[8:55:24] L : jó

[8:58:24] F : és most ezért írtál, hogy egyből kötöszködj?? :(

[8:58:43] L: te írtad a pontokat...

[8:58:49] L : és én kötöszködöm?

[8:59:05] L : csak utálom, hogy mindig van valami a mondataid mögött

[8:59:22] L : miért nem lehet egyszerűen szimplán beszélgetni?

[9:02:20] F : én is ezt kérdezem, miér tnem lehet csak normálisan kötöszködés nélkül?

[9:03:16] F : igen volt mögötte valami, az hog yrég jutottam eszedbe, rég kerestél, és hogy biztos most azért mert van valami oka, és emiatt szomorú vagyok, mert én kb 20 percenként gondolok rád

Volt, hogy bókoltam neki, hogy én örökre vele szeretnék már maradni és nekem csak ő kell. Mire ő: én sem akarok már mással lenni. A kettő nagyon hasonló mondat, de valahogy kimondva mégsem ugyanaz.

(Elnézést, tegnap az Oscar miatt kicsit elaludtunk)

Mindenféle bevezető helyett térjünk a lényegre. A dolog 5 éve kezdődött, én akkor 25 (f), ő 21 (l). Én Pesten tanultam, lassan diploma, akkor már 4 éve dolgoztam, jól ment a szekér, enyém volt a világ. Ő egy kis faluban lakott, ahonnan én is származom, de nem beszéltünk soha. 5 éve hazaköltöztem, megismertem és elkövettem azt a hibát, hogy rögtön beleszerettem. Gyönyörű volt, pont az ideálom. Szőke hosszú haj, zöld szem, kifogástalan alak és telt keblek, hívhatnánk cicababának is, de nem volt az. Sokan ismerték, mindenkivel kedves volt és közvetlen. Azt hittem, a kapcsolatban is ilyen.
Egyszerű, szerény, nem túl jómódú családból származott, egy vizes falú penészes parasztházban laktak, sokáig melegvíz sem volt a konyhájukban, de igyekezett mindig igényesen öltözködni, a külsőre mindig is adott.
Megismerkedésünk gyorsan ment, az első talalkozón egy buliban rákérdeztem, hogy van-e esélyem, azt mondta, ha nem lenne pasija, akkor lenne. Mint kiderült, nagyon friss és elég vacak volt a kapcsolatuk. A srác nem foglalkozott vele, sokszor hagyta egyedül - ilyenkor általában velem bulizott (születésnapján, szilveszterkor, stb) -. A szalagavatóján én vittem haza, amikor összevesztek. Azt hittem, sima ügy, egy ilyen kapcsolatnál én sokkal többet tudok nyújtani neki, lecsapom a kezéről pikk pakk. Valentin napon épp Pesten voltam, küldettem neki virágot. Bár nem írtam rá a nevem, tudta, kitől kapta, mégse hívott fel. Egyik buliban elhagyta a telefonját, amíg velem volt, sírt. 3 nap múlva szereztem neki egy újat (pénz nem számít, ugye) azt hazudva, hogy egy haveromtól egy szívességért cserébe ingyen kaptam.

(Itt álljunk meg egy szóra, mielőtt valaki felhorkan: nem tartom magam kőgazdagnak, nem arcolok vele, nem anyámék tolták alám, mivel máról holnapra éltünk sokáig. Egyetemre jártam, mellette dolgoztam, kőkeményen és meglett az eredménye. Visszafizettem a szüleim hitelét, amit miattam vettek fel. Büszke vagyok rá, és tudom honnan jöttem. Nem járok menő ruhákban, nem élek fényűző életet, nem költök luxus cuccokra, de élem az életem. Erről ennyit.)

Kínos feszengés, de ezt egy idő után felváltja a csókolózás, érzem, hogy tetszem neki. a szex első alkalomhoz képest elég jó.

 

megpróbálom röviden összefoglalni a sztorimat...

én, 27 éves lány, épp próbálok kikeveredni egy két éve húzódó, rettenetes távkapcsolatból. tulajdonképpen már egy éve magányos vagyok, jöhetne valami jó dolog... egyik barátom barátnője felajánlja az expasiját, 31 éves az úr, köztük már minden elmúlt. egyszer találkoztam is a fiúval, tetszettünk egymásnak, mint utóbb kiderült. megadom a számom szabad felhasználásra.

egy hónapig semmi, aztán egyszer csak érkezik egy sms, vicces, kedves hangvételű.

másnap randi, kicsit nyögvenyelősen kezdődik, de végül egy négy órás diskurzus alakul ki. fiú hazakísér, kapuban megcsókol, egész jó, de azért nem élem bele magam.

egy hét néma csönd.

aztán ugyanaz a forgatókönyv, beszélgetés-kapuban csók-egy hét csönd.

úgy gondoltam a harmadik randin történhet valami, a lakásában találom magam egy pohár borral, kínos feszengés, de ezt egy idő után felváltja a csókolózás, érzem, hogy tetszem neki.

a szex első alkalomhoz képest elég jó.

utána fekszünk az ágyban, én hallgatok, várom azt, amit ilyenkor minden nő, simogass kicsit, legalább játszd el, hogy nem csak ennyi volt. ezt szóvá is teszem félig tréfásan.

válasz: -tudod, én elsőre szoktam szerelmes lenni, és te nem ilyen vagy...

oké, itt kellett volna elhúznom haza, de még próbálok beszélgetni.

-milyen lányok a zsánereid?

felsorol egy két színésznőt, majd hozzáteszi: -mostanában a lányok szemöldökét szoktam figyelni, tetszik ha valakinek szép vastag szemöldöke van. a tiéd már majdnem jó...

egy kicsit dühöngtem, de ma már csak nevetek az egészen :)

 

A férfi meg issza tovább a sörét. 1 nap múlva email cuccsere ügyben, a nő kijelenti nem lesz cuccsere, senki nem ad vissza semmit, és itt a mese vége.

Az én sztorimat, ha értékelni kellene az 5-ből 1 pontot adnék :), de azért leírom,  hátha valaki tanul belőle, ha nekem csak nagyon nehezen sikerült.
No akkor történet röviden.
Szereplők: nő - azaz én 32 éves éppen frissen elvált
férfi -azaz ő 37 éves
1. felvonás - No megismerkedtünk, lelkünkben rózsadalok, smsek, emailek, mozi, színház, kocertek, stb.
A férfi nem tudja összeegyeztetni a kapcsolatunk "testi" részét a vallásával, meg lehet nem is szeret- hoppá. Szakítunk.
A cucccsere szexbe torkollik, de sebaj, majd meggyónja, akit ez zavar ;)
2. felvonás - A szakítás után kb. egy hónappal telefon, mail, stb., mert nagggyon hiányzok, bolond volt, na most tényleg klassz lesz.Lesz szőlő is meg lágy kenyér is meg kerítés kolbászból :D Én persze elhiszem. Nyaralunk, aztán újra nyafogunk, minden szar. Szakítunk.
3. felvonás - külön vagyunk 2 hónapig. Idióta e-mailek a férfitől, az idióta nő meg válaszol.
4. felvonás - Én vagyok élete nője, persze ő egy barom, és most már tényleg minden klassz lesz. És hány gyerekünk lesz, és neki még soha senki nem hiányzott így, és ő még soha senkit, és ő csak velem, és csak rám gondolt, és az összes egyéb közhely, amit nem sorolnék fel most itt. És én persze megint elhiszem. Egy darabig minden tökjó, persze az élet nehéz, sok munka, sok stressz, de én vagyok az élete nője ez egyértelmű, csak a munka miatt feszült. Sír, hogy ő ezt, mennyire akarja, de ez neki mennyire nehéz, persze meg fogjuk oldani és én annyira jó ember vagyok :)) És velem akar lenni, mert két napig se bírja nélkülem. Ez után a roppant romantikus mondat után 2 nappal szakítunk. Nagyon édesen történik a dolog: a férfi a nő elé megy, elmennek vacsorázni, aztán sörözni. A nő aki amúgy vidám típus éppen egy meglehetősen nagy és aktuális problémáját taglalja kisdrágájának könnyben úszó szemekkel (ami amúgy nem jellemző rá, mondhatni meglehetősen szokatlan), abban a reményben, hogy kap egy-két megnyugtató szót :) Helyette a válasz (gondolom vigasztalásképpen): "azt hiszem én ezt nem tudom megugrani". A nő kinéz a probléma legaljáról: "mit is?" Mire a férfi:"hát a kapcsolatunkat".  A nő feláll a vendéglátóipari egységben és távozik, a férfi meg issza tovább a sörét.
1 nap múlva email cuccsere ügyben, a nő kijelenti nem lesz cuccsere, senki nem ad vissza semmit, és itt a mese vége. A férfi megírja, h őt nagyon rosszul érintené, ha a "nagypapája sakkészletét" nem kaphatná vissza... A nő elgondolkodik, hogy őt ebben a kapcsolatnak nevezett rémálomban mi is érintette szarul és a sakk készletet bedobja a Dunába, az emailre meg nem válaszol :)

ps. tescoba voltunk, a gumit ő vette, és nem volt katona, pedig ráfért volna :))

Sajnálja, h ennyire berúgott, valamint nem kellett volna megcsókolnia, és majd segít nekem keresni valakit akivel járhatok.

A történet ott kezdődött, hogy elkezdetem egyetemre járni egy szakra vele. Órák után megvártuk egymást és mindig haza kísért, érdeklődött, hogy van e barátom, neki volt barátnője már 2 éve. De a csaj messze lakik tőle. Jó haverom lett, segített a tanulásban. Plázába jártunk, ahol 4 órát is eltöltöttünk nézelődéssel. Aztán egyszer elhívott egy szórakozóhely félbe csupán haverságból inni, majd a következő alkalommal már a lakásán iszogattunk. Az első ilyen ivászat alkalmával nem igazán történt semmi érdemleges, csak fogdosás. Második ilyen berúgás alkalmával már volt csók is és mellettem aludt teljesen meztelenül. Elégé furcsálltam, hogy a szobájában minden apró „kacat” ki volt rakva, amit tőlem kapott (pl. csokis papír) , Naivan azt hittem, hogy lehet esélyem nála, hát közöltem vele, hogy érzek v.mit iránta. Erre az volt a válasz, hogy sajnálja, h ennyire berúgott, valamint nem kellett volna megcsókolnia, és majd segít nekem keresni valakit akivel járhatok. Na ebből részemről nagy sértődés lett. Kb 1 hétig nem igazán beszéltem vele. Aztán úgy hozta a soros, hogy egy este közölte velem, hogy elmondta az igazságot a csajának, és ez nem tetszett a barátnőjének és szakítottak. Tehát úgy 4 napja szakíthatott az illetővel én meg naiv voltam és össze jöttünk. Amíg együtt jártunk úgy éreztem nem bízik meg bennem, olyanokat kérdezett, hogy én miért vagyok vele, valamint kijelentette, hogy pár már kihasználták. Én meg közben megtaláltam az iwiw-en „volt” barátnője adatlapját és az adatlapon a kapcsolatban szót, gondoltam hátha a csaj zakkant és nem nem változtatta meg, vártam, hogy hát meg történik 1-2-3 hét és semmi változás. Ekkor finoman szóvá tettem ezt a drága lovagomnak, hogy ez engem zavar. Ő megnyugtatott, hogy beszél a csajjal, hát beszélt is, az lett a vége, hogy kibékültek. Amikor eljött közölni velem, hogy szakítani akar, teljesen padlót fogtam. Állítólag nem beszélt a volt csajával, mióta szakítottak, csak most, hogy én szóltam neki. És inkább mégis csak a másikat szereti, valamint nagyon rendes vagyok, és reméli órákon továbbra is mellette fogok ülni. (megjegyzem: a csoporttársak nem tudták, hogy járunk, ha reggel együtt mentünk órára akkor ő lifttel ment én meg lépcsőn, hogy ne legyen feltűnő hogy együtt érkezünk, ez volt a kívánsága) Hát pff. Hamarabb is eszükbe juthatott volna, hogy kibéküljenek, egyik sem kereste a másikat, hogy mi van. Aztán mint utólag kiderült a csaj nem igazán akarta újra kezdeni a dolgot, hanem ő beszélte rá. Azóta „barátok” vagyunk (na persze)! A cuccaim még szakítás után is ki voltak rakva a szobájába.! Bármit mondok neki ugrik és megcsinálja. De személyesen nem igazán beszélünk, csak interneten tartjuk a kapcsolatot, ilyenkor olyan szavakat használ, hogy puszillak, aranyos vagy...

Kiszállásnal előveszi a pénztárcáját, és a kezembe nyom 180 ft-ot...ennyivel tartozom neked ugye? Nézek rá kérdően, hogy miről beszelsz? '''A Sprite meg a cigi...együtt többe került, mint 600 ft''.

Re:...Fo beszedtemaja a penz volt

Elsokent: elnezest az ekezetek nelkuli levelert, angol billentyuzetem van, igy ekezetek nelkul irok. Ami pedig a szakitast illeti, a tortenet a kovetkezo.

Srac, tokeletes kulso, mar-mar el sem hinne az ember, hogy ilyen pasi van, mintha egy modell fenykepet bamulnad egyfolytaban, gyonyoru mosoly, kedves, intelligens, jo anyagi hatterrel....es persze az idealom, szoke haj, kek szem...magasabb tolem, tehat hordhatok magassarkut (sajnos eleg nagyra nottem az atlag magyar ferfihoz kepest...vagy csak en fogtam ki eddig torpeket...de azert troll vagy jeti...vagy akarmit is mondanatok ram: szoval az nem vagyok). Szinte el sem hittem, hogy ilyen pasi van: es persze foglalt. Sebaj, nagyon megerintettem a fantaziajat, 1 heten belul szakit a baratnovel, akivel amugy is haldoklott a kapcsolatuk elmondasa szerint. En nem kenyszeritem semmire, dontson a sajat belatasa szerint. Hat szakitott. De jo, rozsaszin kod, minden...meg akar bele is szerethetnek..nalam az nem tortenik egyik naprol a masikra, szuksegem van egy kis idore, kiismerni a masikat stb. Tok jo allas, amivel szabadon repkedhet kulfodre...meg persze hozzam is, a tavkapcsokban amugy sem nagyon hiszek, de ha rendszeresen latjuk egymast azert az megis jo.

Elso randi utan nem tunik fel sokminden....persze csokolni nem tud a macho, az egesz fejem nyalas lett tole, de elnezem neki, hiszen maga a tokeletesseg ez a pasi. Masodik, harmadik, sokadik csok utan mar kezd kinos lenni, hogy egyfolytaban az arcom kell torolgetni...de meg mindig a rozsaszin kod.  Elso alkalom: hidegzuhany: meg sosem volt csajjal....26 evesen. Fura, foleg ha az ember az osszkepre figyel, mennyire jo pasi....na mindegy, leszek en a tanito neni. Amugy sem szabad eloiteletsenk lennem...Es akkor ezek a dolgok, kisebb nagyobb aprosagok  magukban fel sem tuntek volna nekem, ha nem jon az idegesito tulajdonsag, amihez a kovetkezo kerdes tasrsulna: mennyivel is tartozol?

Hm, mindig is azzal kerkedett, mennyire jol keres, milyen fiatalon mekkora karrier, milyen jo, hogy semmire nincs gondja. De jo neked, en meg meg egyetemista, melozok suli mellett mint egy nemnormalis, hogy mindent ki tudjak fizetni es meg latogatoba is tudjak hazamenni szuleimhez. Persze most johetnenek a gunyos megjegyzesek, hogy minek tanulsz kulfoldon, meg ha tudod milyen draga akkor ne panaszkodj, tudtad mibe vagod a fejszed. Igaz is lenne, tudtam pontosan mibe vagom a fejszem, es sikerult is mindenre felkeszulnom, mindent ki tudtam fizetni ugy, hogy meghuztam a hatart, mennyit adhatok ki havonta ''luxus termekekre'': ertsd csokolade, egy-egy gyorskaja, ha nincs idom szendvicset csomagolni reggel, uj ruha alkalmankent, vagy egy-egy kiegeszito a lakasomba...ezek olyan dolgok, amiket az ember egyszer-egyszer megengedhet maganak. es sikerult gondosan beosztani a kis penzem, hogy azert legyen vmi elvezet is az eletemben.

Aztan jott o. Egyszer fizetett nekem egy 5 euros tetelt az egyik boltban, mert epp nem volt nalam kp, es a kartyas fizetorendszer epp nem mukodott. Megigertem neki, hogy amint talalok automatat, azonnal veszek le penzt, es visszafizetem neki. Korulbelul fel ora telhetett el, hogy elhagytuk a boltot, es meg egy automatat sem talaltunk mivel  vasarlas utan nem a kozpiont fele vettuk az iranyt, de o mar tette a megjegyzest, hogy emlekszem-e meg, hogy 5 euroval tartozom neki. Persze...megadtam neki, amugy sem vagyok olyan, hogy ados maradok...valahogy kenyelmetlenul erzem magam szoval gyorsan automata kereses, penzlevetel, koszonom, itt az 5 eurod.

Masodik latogatasa alkalmabol kitalalta, menjunk el vacsizni.Jeleztem, hogy nem allok az anyagi helyzetem magaslatan...de jol van, gondoltam meghuzom az ovet a nacimon...epp aznap vettem meg a repjegyem haza a szuleimhez, es mivel abban a honapban nem volt sok munkam, igy a keresetem sem volt tul nagy...de egye fene, majd nem veszek ruhat, csokit, lampat...kit erdekel, itt a pasim...menjunk vacsizni. Megemlitem neki, hogy eleg sok penzbe fog ez nekem kerulni ahhoz viszonyitva mennyit keresek...az o valasza: miert, nekem is a fizum harmadaba kerult a repjegy, hogy lassalak teged? (ja, Malev, 1 nappal indulas elotti foglalas, persze, hogy magas az ar, dehat kertem en, hogy jojjon? Persze jo volt latni, de nem minden aron, ha kenyelmetlen neki, en nem fogok hisztizni).

Na jol van...akkor mar egyre furabban kezdtem ranezni, legyen hat. Hangulatos kis etterembe mentunk, legyen minden, eloetel, foetel, desszert, bor. En nem szeretem a bort, jelzem neki, nem baj, neki jo lesz, megissza az en poharam is. Ok. Nezegetem az etlapot, mi passzolna a penztarcamhoz...kivalasztom azokat a dolgokat, amik nem kerulnek sok penzbe, raerek en flancolni, ha majd milliomos leszek, gondolom. O persze rogtom nagy kanallan elvezi az eletet, mindenbol a legdragabb, extra dolgokkal. Legyen, o pneztarcaja, kit erdekel. Hat fizetesnel engem erdekelt...felesbe megyunk? Ugy am....fizethettem az o reszet is, mar ami a fele osszegnel tobbe kerult. Nyelek egyet, nem banom. A borravalobol tartozok meg neki 49 centtel, visszakeri. Boltba vasarlas...minden az en kontomra megy, hiszen vendeg, nehogy mar o fizessen. Rendben, kifizetem. O vesz ajandekokat haza, en meg fizetes kozben elfelejtem, hogy tojas is kellett volna. Az ajandekait maganak vizette, utanam allt a sorban, igy visszakuldtem tojasert. Mire visszaert a kasszahoz, addigra en mar fizettem a kajakert...nez ram nagy szemekkel, mi legyen a 6 tojassal.....fizesd mar ki b...d meg! Fanyalog, kifizeti...ejnye, en csunya kifizettem vele a 6 tojast...de a kenyer, a tej, a sajt, a felvagott, a croissant meg a franc tudja meg mi, mind nalam landol. Dehat, meg mindig ugy gondolom, vendeg, en allom a szamlat. Persze ez a '' visszakerem toled a penzt'' dolog mar kezd feltunni.

Legkozelebbi talalkozas otthon: Budapest, korut. Ehesek leszunk...egyunk vmit. Van vmi otletem? Kerdi...persze, mondom, en jarok minden nap a kozpontban, merthogy en lakom Budapesten. Nem baj, volt otletem, kajaljunk gyrost, es tudok is egy helyet, ahol fincsi a kaja. Nalam csak 10000 ft, egyben, a ket gyros osszesen 1200 ft....600 fejenkent, ugye? Kinyitja a penztarcajat, elore szolok neki, hogy nincs nalam kisebb cimlet, fizessen mar helyettem, megadom neki, amint felvaltom a penzt valahol. Persze, de kerhetjuk kulon szamlara is, hangzik a valasz...ok. Sajnos a gyros bacsi nem hallotta nagyvonalu baratom ekes szolasat, igy egybe szamolt. Sokan alltak mogottunk, nem akartam azzal cseszegetni szegenyt, hogy kulon fizetnenk. Baratom nagy boci szemekkel: akkor most mi legyen, van nalad apro? Nincs bakker, csak tizezresem, amit anyuektol kaptam. Megkerdem, mi a baj, nincs nala eleg penz...Ja de van, csak akkor hogy fizessunk? Basszus...fizesd ki, eskuszom megadom a penzed (ezt mar mergesen es jo hangosan, de nem kiabalva jelentem ki...mindenki csak ra nez...o meg eg, mint Ausztralia bozottuz idejen..jo-jo, nem azert kerdeztem, hangzik a valasz).

Kajalas utan kocsmazas: mit kersz, kerdem tole? Meghivlak, ugyis tartozom neked 600 ft-tal. Sprite-ot, hangzik a valasz, meg ugyis tartozol meg, hozz egy doboz Lucky Strike-ot. Ok. Megrendeles elintezve....tovabb nem nagyon beszelgetunk....este felajanlja, hogy elvisz a baratnomhoz, akinel megszalltam, mondom neki, nem kell. Ragaszkodik hozza, rendben. Kiszallasnal eloveszik a penztarcajat, es akezembe nyom 180 ft-ot...ennyivel tartozom neked ugye? Nezek ra kerdoen, hogy mirol beszelsz? '''A Sprite meg a cigi...egyutt tobbe kerult, mint 600 ft''....visszaadom neki a penzt, kisszallok a kocsibol, majd a lehuzott ablaknal visszaszolok neki: ''a vendegem voltal, ennyit megtehetek a (volt) pasimert!'' Utana nem hivtam, nem maileztem neki...o jott masfel honap mulva a kerdessel: de hat miert? ''Mert mindenbol csak azt nezted, hogy mennyivel tartozom neked, meg hogy mikor adom meg, holott tudod, hogy sosem voltam adosa senkinek sem hosszabb ideig mint egy nap.'' Furan mered maga ele...''ezt meg senki sem mondta nekem, a kollegaimat is rendszeresen meghivom kavezni.'' '' Hat eleg nagy gaz, hogy a baratnod meg egy gomboc fagyit sem kapott toled, meg hogy meg azt a nyomvadt 49 cent borravalot, amivel tobbet fizettel is visszakerted tolem!''

...meg hogy mi mennyibe kerül, itt a tojás 500, ott 550, akkor az előbbibe megyünk, mert akkor jobban kijön anyagilag. Lejártuk a lábunkat, majdnem megfagytam, de azért az 50 forintért már megérte!

A kép innen

Szakítósaim!

Évek óta olvasom a blogot, imádlak titeket, és bár azóta már a kicsiből nagy lány lettem, még mindig követek el hibákat én is ;) Álljon itt egy okulásul mindenkinek, aki azt hiszi, hogy MINDEN problémát meg lehet oldani:

3 évig együtt voltam egy sráccal, és amikor vége lett, eléggé a padlóra kerültem. Nem ettem, nem jártam el otthonról, mantrázgattam magamnak hogy majd minden zsír lesz, és persze -a bezártság révén- sokat ültem a gép előtt. (Már most vascső, tudomtudomtudom. Mindenkinek üzenem, aki mostanában szakított, hogy éljen, igyon, dugjon, csak ne punnyadjon otthon!!!) A neten ismerkedtem meg B-vel. Már az elején találtam benne hibákat, túl vékony volt nekem (szeretem a picit macisabb testalkatú, de sportos fiúkat, és igen, ilyenek is szaladgálnak az utcán), meg túl közvetlen, meg túlságosan sokat foglalkozott magával, de akkor már háromnegyed éve egyedülálló voltam, és minek tagadjam, hiányzott már egy partner, na meg egy jó dugás. Találkoztunk, összejöttünk. Külön furcsaság, hogy az első randin miért a lány fizet, aki ráadásul akkor még tanul, és nem 2 filléres tételről van szó, mint mondjuk egy kv, na mindegy. Ezek után a kapcsolatunk leginkább a szexről szólt, mert ahhoz aztán tényleg értett, és sajnos voltam annyira kiéhezett, hogy ez össze is tartott minket. Persze beszélgettünk is, de minek?! Csak saját magával volt elfoglalva, folyamatosan őt hallgattam, ez történt meg az, belémkötöttek brühühü, ennyi pénzt költöttem el x termékre (a pénz mindig központi dolog volt az életében), mikor megyek át hozzá. Utáltam benne, hogy állandóan azzal jött, hogy mennyit edz, elég volt ránéznem és láttam hogy semmit nem fejlődik, köbö én lenyomtam fekvőtámaszban, de neki ettől függetlenül jaj de jó izmosodik a hasa meg bedurran a karja és milyen tök jól néz ki. Hát egy átlag lánynak jobban kiugrik a tricepsze, sebaj. A másik, hogy akármikor mentem, képes volt mindig kifizettetni velem annak a kajának/piának a felét, amit ketten feléltünk. Inkább elmászott velem a távolabbi boltba, mert ott x (x kisebb mint 100) forinttal olcsóbb volt az, amit venni akart. Fő beszédtémája a pénz volt, meg hogy mi mennyibe kerül, itt a tojás 500, ott 550, akkor az előbbibe megyünk, mert akkor jobban kijön anyagilag. Lejártuk a lábunkat, majdnem megfagytam, de azért az 50 forintért már megérte! Jahm, és szeretett énekelni. Nem mondom, hogy nincs jó hangja, elhallgatja az ember köbö 5 percig, de amikor már azzal jött, hogy jelentkezik az X-faktorba, akkor azért a fejemhez kaptam, hogy ezt komolyan gondolta-e. Tanultam énekelni évekig, és még nekem se jutna eszembe tehetségkutatóra menni, hát még neki, nulla képzettséggel és annyira azért nem szerethető hanggal. Na mindegy, nem is ez a lényeg, inkább a szakítás:

Beleuntam a kapcsolatba, már menekültem volna, még a szexről is lemondtam, csak hogy vége legyen. Elég szar dumát adtam elő neki, hogy miért kell előbb hazamennem tőle ("Nem hoztam magammal hajkefét"), de csak a hülye nem érthette, hogy mit jelent ez. Felfogta, elengedett, mondta hogy majd összepakolja a cuccaimat és tegyek így én is. Rá egy napra, amikor dolgoztam, kaptam tőle egy felettébb kedves, barátságos hangvételű sms-t, hogy hogy van az, hogy már most kavarok egy fiúval, és komolyan is gondolom, pedig pont én mondtam mekkora gerinctelen dolog ez, mégis mire számítottam. Az tény, hogy nem túl fair módon találkozgattam egy sráccal, legyen mondjuk Sz, és tényleg tetszett is nekem, végre nem egy tipikus hülyegyerek, hanem az értelmi szintemnek megfelelő ember, csodálatos, de még egy ölelést sem engedtem meg magunknak, nehogy botrány legyen. Ráadásul a mi kedves B-nk nem is tudott róla semmit. Ezért nem is értettem B reakcióját, plusz semmi rosszat nem tettem, gondoltam barátkozhatunk. (Szintén, kedves mindenki! Kapcsolat után nincs barátság! Vagy ha igen, akkor az egy nagyon elcseszett kapcsolat volt.)
 
Jó, barátkozzunk. Ez működött köbö cirka 2 hétig. Utána kaptam az sms-eket, hogy gondol rám, Cica így Cica úgy (wtf?), találkozhatnánk, menjek vele túrázni, hiányzom, neki ez nem megy... Akkor hagyjuk. Nem forgatom benne a tőrt. Azóta nagyon utál, szerinte kihasználtam (azt még nem tudom hogyan. Anyagilag talán? ;))
Sz-szel azóta is boldogan, szeretetben, boldogságban éldegélünk, és talán mégsem vagyok annyira kiálhatatlan meg elviselhetetlen meg kritikus, ha még egy hangos szó nem hangzott el közöttünk, és imádjuk egymást, a kis hibákkal együtt is.
B-ről nem tudok sokat, csak hogy állandóan piál (ezt mindig tudatta velem), meg bulizik, nőzik, ilyenek. Bár nem tudom, ha valaki megismeri, és rájön, hogy a fő motívum az életében a pénz, meg saját maga, akkor mit fog szólni... De előre is sok sikert neki!

Kötelező körök: Tesco-ban voltunk (bár az volt a legmesszebb), gumit ő vett, katona nem volt, bár talán nem ártott volna a lelkének meg a testének sem :DDD
Csók a családnak! Egy lány a sokból

Anyukám kijelentette, hogy ez nem mehet így tovább, és hogy vagy szakítok vele, vagy beszélni fog a pasi a feleségével.

Sziasztok Szakitosok!

[elnezest, de ekezetek nelkul fogok irni, a billlentyuzetembol kifolyolag.]

tegnap talaltam ra az oldalatokra es gondoltam, en is leirom a tortenetemet. sajnos hosszu, de nem muszaj am elolvasni!! ;]

most husz eves no vagyok. egyelore boldog parkapcsolatban elek. nade nem volt ez mindig igy keremszepen. az elso parkapcsolatom ugyanis eleg erdekes sztori volt. 2006 nyaran amikor is 17 eves voltam, lekoltoztunk a csaladdal pestrol, videki levegot szivni. ott megismerkedtem exemmel. a haz amibe koltoztunk javitasra szorult, o volt aki megcsinalta [egyebkent nem ilyen bunko komuves, nem is az a foglalkozasa, csak o volt a szomszedunk fia, es ertett ehhez ahhoz]. akkor asszem 34 eves volt. szoval 17 ev kulonbseg volt kettonk kozott. nekunk talan nem is az lenne erdekes, hogy hogyan szakitottunk, hanem maga a kapcsolatunk. termeszetesen ahogy ez lenni szokott egy 34 eves ferfiunal, volt felesege es ket kisgyereke [most lehet gyulolni lanyok] de nem volt a felesegevel vmi jo viszonyban [kulonben nem csalta volna meg velem]. a lenyeg az, hogy neki kellett egy lany, akivel visszacsalhatta a feleseget [a csaj viszonyt folytatott, es nemreg az osszejovetelunk elott derult ki ez az exem szamara]. en nekem meg szuksegem volt vegre egy pasira. 17 evesen eleg cikinek tartottam, azt, hogy szingli vagyok. minden jol is ment volna, csak hat ahogy ez szokott lenni valami kozbejon mindig. most az en dragalatos anyukam volt. aki mindig mindent eszrevesz. ezt is konstatalta rovid uton belul. kijelentette, hogy ez nem mehet igy tovabb, es, hogy vagy szakitok vele, vagy beszelni fog a pasi a felesegevel. elmondtam ezt az exemnek, aki azt mondta rogton, hogy hat akkor nincs mas valasztasunk, szakitsunk. meg kell jegyezzem, hogy akkor mar mi kozelebbi viszonyba fejlodtunk, nem csak azert voltunk egyutt, mert mindkettonknek szuksege volt vkire, hanem mert megismeruk egymast, es en legalabbis beleszerettem. azt nem hinnem, hogy o is ugyanugy erzett volna, szerintem o csak meg akart donteni, de mostmar mindegy. :P szoval szakitottunk, de kozben megjegyezte, hogy meg talan kesobb osszejohetnenk [jo vicc], meg, hogy nekem biztos sokaig nem lesz masik pasim, mert biztos nem lesz masik olyan fiu, mint amilyen o volt, es, hogy o volt a legjobb az en szamomra (?) mert, hogy o az en lelkitarsam. nem tom miert volt o ebben olyan biztos, mert meg kell jegyezzem, hogy egy fel ev sem telt bele es osszejottem azzal a fiuval, akivel azota is [ket eve es par honapja] egyutt vagyok. es azt mondom, hogy o sokkal jobban illik hozzam lelkileg is. a tanulsag ebbol csak az csajok, hogy:
egy: sose kezdj hazas pasival, mert hiaba is szereted, o a feleseget fogja valasztani
ketto: ne erezd cikinek, ha nincs senkid, emiatt sose pasizz be, mert annak nem lesz jo vege
harom: hagyd meg az idosebb pasikat ott ahol vannak, mert azok mind bekepzeltek, es azt hiszik ok tojtak a spanyol viaszt, pedig ez nem igaz, a mostani baratom egy honappal fiatalabb nalam, es oszinten mondom, hogy tobb emberi ertekkel rendelkezik, mint a 17 evvel idosebb ferfitarsa.
koszi, hogy elolvastatok.
es fogadjatok meg a tanacsaimat.