Sziasztok,Rendszeres olvasója vagyok a blognak, majd talán én is írok egyszer valami jó sztorit.Most csak egy mondatot osztanék meg veletek, amin ahányszor eszembe jut,mindig mosolygok. :)Szóval, nem jártuk a sráccal, csak flörtöltünk, leveleztünk, megbeszéltük, hogy együtt alszunk. Én pont egy szakítás után, kissé "meghülyülve" tengettem napjaimat. Az együtt alvás nem egészen úgy sikerült, ahogy terveztük. A lényeg, hogy másnap levélben boncolgattam a miérteket. Valami olyasmit írhattam, hogy aki akkora láncokkal kötözi le magát, mint én, nem tud olyan egyszerűen kitörni.Na erre jött az ominózus válasz:"Nem vagyok se lakatos, se kovács."Ahányszor erre a mondtara gondolok, mindig mosolygok. Szerintem zseniális volt abban a helyzetben:) Még ha rosszul is alakult a történet, nevetek, ha Rá gondolok.Ha tetszik, tegyétek ki bátran:)
Üdv Mindenkinek!Ma találtam rá erre az oldalra, és annyira megtetszett, hogy úgy döntöttem leírom eddigi egyetlen szakításom tanulságos történetét.Nem lesz rövid, de úgy gondolom, hogy fontosak a részletek is.Elöljáróban annyit, hogy ez talán az egyetlen olyan alkalom, mikor a "Jobbat érdemelsz nálam" szövegnek van valóságalapja.De ne szaladjunk ennyire előre, kezdjük az elején.2007 júniusában töltöttem a 18-at, mely alkalomra a szüleim megleptek egy 10 milliós bankszámlával, mondván nekem gyűjtötték lakásra, kocsira, bútorra, vagy amire kell, mivel nagykorú vagyok mostantól kezeljem én a saját pénzem.Szüleimről annyit, hogy tanáremberek, így bár mindig mindenünk megvolt, sosem voltunk gazdagok, mai napig nem tudom, hogyan tudtak nekem annyi pénzt összespórolni.Egy évvel később leérettségiztem és szeptemberben elkezdtem az egyetemet annak rendje és módja szerint.A következő fontos eseményhez a második félévben jutunk el, mikor felvettem egy Tőzsdei spekuláció nevű tárgyat.Ezen a tantárgyon belül lehetőség volt arra, hogy alacsony befektetéssel kedvező feltételek között tőzsdézzünk segítséggel, így kitapasztalva hogyan működik az egész rendszer.Bár ekkor már dolgoztam a suli mellett részidőben, de amit megkerestem az fel is éltem, így hosszas megfontolás után úgy döntöttem, kiveszek 100.000 forintot a bankszámláról, ennyit még akkor is megér, ha az egészet elveszítem.De nem úgy lett.Nagyon gyorsan ráéreztem, a félév végére további 900.000 forint befektetésével 10 millió fölé tornáztam a tőzsdézésből szerzett vagyonomat, így csaknem megduplázva a megtakarításaimat.Persze abból már nem tettem mindent félre, például a gasztronómia iránti rajongásomnak köszönhetően rendszeres étteremjáró lettem.Így ismerkedtem meg írásom másik főszereplőjével, akit nevezzünk Eszternek, már csak azért is, mert így hívják.Róla annyit érdemes tudni, hogy szegény vidéki családból származik, ahhoz, hogy tudja finanszírozni a pesti tanulmányait, elment 2 évre dolgozni hajóra, ahol pincérnő volt, csak utána kezdett egyetemre járni, de a pincérkedést folytatta itthon is.Először 2009 áprilisában láttam meg, nem tartott sokáig, hogy fülig belezúgjak, pedig nem tudtam róla szinte semmit.Bár gyakran találkoztunk, mivel törzsvendéggé váltam, annál lassabban ment az ismerkedés, mivel féltem a korkülönbségtől (én 19, ő 24) és attól, hogy elbénázok valamit, hiszen egyéjszakás kapcsolatokon kívül nem volt más tapasztalatom.De egyre többet beszélgettünk, amíg egyszer csak eljutottam addig, hogy elég bátorságom volt elhívni randira.Randi randit követett és a 2009/2010-es tanévet a közös albérletünkben kezdtük el.Bár annak ellenére nem tudtunk sok időt együtt tölteni, hogy együtt éltünk, ugyanis az egyetem és a munka szinte minden időnket felemésztette de, én nagyon boldog voltam és akkor még talán ő is.Ez így volt év végéig, ám egy elborult szilveszteri fogadalomnak köszönhetően a kapcsolatunk az én jó voltomból elkezdett száguldani lefelé a lejtőn.Történt ugyanis szilveszterkor, hogy végiggondoltam az elmúlt évet és most már számomra is érthetetlen módonnagyon elégedetlen voltam azzal, hogy a 10 milliós kezdőtőkém megnégyszereztem és összeköltöztem egy gyönyörű és intelligens nővel.Ebből kiindulva a következő célokat fogalmaztam meg magamnak: kell egy saját kocsi, mert az kell, kell egy az Eszternek, mert az is kell, kell egy saját lakás, mert az albérlet nem állapot, kell egy nyaraló a Mátrában, mert az jó, kell egy saját vállalkozás, mert az menő, és persze vissza kell adnom a 10 milliót a szüleimnek.Mindezt teljesítettem nem egész 8 hónap alatt, ám két dolog is áldozatul esett az esztelen pénzhajhászásomnak:az egyik a tanulmányi átlagom volt, ami diszkrét két jegyet zuhant, a másik a kapcsolatunk.Már, ha azt kapcsolatnak lehet nevezni, hogy az egyik fél mos, vasal, főz, takarít, vásárol, ügyet intéz, közös programot szervez, míg a másik semmit, értsd SEMMIT.Erre akkor jöttem rá, mikor egy májusi éjszakán arra értem, haza, hogy az asztal ünnepien megterítve, rajta a kedvenc ételemmel, a sütőben a kedvenc süteményemmel és egy szépen becsomagolt órával, amire már régóta vágytam, csak nem volt időm megvenni, neki viszont többhavi fizetésébe került. Ő a konyhaszéken ülve aludt, kiöltözve, kisírt szemekkel, gondolom egész este rám várt, míg el nem nyomta az álom.Akkor esett le, hogy aznap volt az egy éves évfordulónk és én teljesen elfelejtettem.Ekkor döntöttem el, hogy nem hagyom, hogy tönkremenjen lelkileg miattam, inkább szakítok vele, nem maradt más választásom, ha kevesebbet dolgoztam volna, akkor egy anyagi összeomlást kockáztatok, ha meg annál is kevesebbet tanulok, mint akkoriban, akkor tuti kicsapnak.Még ott és akkor fogtam a cókmókom és leléptem, nem hagytam mást, csak egy papírcetlit rajta egy rövid üzenettel:"Jobbat érdemelsz nálam."Azóta alapítottam még egy céget, de már sokkal kevesebbet dolgozok és több időt fordítok az igazán fontos dolgokra, és lassan a tanulmány átlagom is visszatér a normális kerékvágásba.Új barátnőm még nincs, bár lassan már ideje lenne, viszont Eszternek kb. 2-3 hónapja van egy új pasija, aki igazán jófej (ismerem szegről végről), aminek örülök, mert megérdemli.
Nagyot koppantam mert a várt mondat helyet mást kaptam.Azt hittem minden szerelmes lesz h kéri h higgyem el szeret.
Mindig olvastam szakítós blogot és már akkor elhatároztam hogy ezt az egészet le kell írnom.
Minden nyáron kezdődött egy közös nyaraláson ahol R. is ott volt.Már előtte is észre vettem , mert egyszerűen fantasztikus volt , már úgy értve hogy nem egyszerűen helyes és jó testű hanem amolyan szórakoztató jó fej srác.Bele voltam zúgva ő tudta de nem különösebben érdekeltem.Aztán egy kellemes este Spanyolországban összejöttünk.Boldog voltam mert végre vele lehettem és mert olyan csókja volt h szinte nem bírtam nélküle , érezni akartam éjjel nappal.
Nyári szerelemnek indult és senki se hitt benne h tovább is tart a nyárnál és majdnem így is lett.Mindig voltak köztünk nézeteltérések főként mert féltékeny volt így én is az lettem de nagyon. Olyan apró dolgokon akadt fent és ettől én is megváltoztam semmi kedvesség nem volt.Augusztus 31 eljött a nyár utolsó napja és gond volt nagy gond , a sok változás amin átmentem és amilyen voltam vele már nem érzett úgyanúgy , én akkor rádöbbentem nagyon szeretem nekem kell egy esély h bebizonyítsam.
Bonyolult napok jöttek de a lényeg egy volt megkaptam az esélyt.Boldog voltam igazán még jobban mint előtte mert tudtam mi a hiba és h helyre tudom hozni.
Telt az idő együtt és éreztem a szeremét és isteni volt.Annyira bíztunk egymásban és annyira jó volt h belépett a szex is a kapcsolatba.Mindent úgy tett mindig amit egy lány álmodni mer , én voltam neki a legfontosabb.Csodás barátom és szerelmem volt egyszerre.
Ez után csak apróbb viták voltak amik sosem veszélyeztették a kapcsolatot , mindketten elég hevesek és makacsak voltunk így egymásnak estünk aztán kibékültünk , mert tudtuk kell a másik.
Aztán a lényeg volt és talán van is egy rossz tulajdonságom h a hangulatomtól függ h h kezelek másokat és így bántam vele is ha rossz hangulatom volt elértem h neki is rossz legyen.Egyik nap rájöttem blogot írok és miután olvasta nem bírtam megállni h ne tegyek bele mindent úgy h rákérdezzen h lássam fogalalkozik velem.
Voltak napok mikor úgy éreztem nem szeret ezt leírtam és vártam h este legyen felépjem MSN-re és azt írja h buta vagyok és h ő szeret.
Nagyot koppantam mert a várt mondat helyet mást kaptam.Azt hittem minden szerelmes lesz h kéri h higgyem el szeret.E helyett azt kaptam h már tényleg nem szeret.
Meghaltam én ott azt hittem megőrülök.Másnap szakított velem.Minden kész volt jött h nem eszem semmit mert minek és h én semmit se teszek.4nap így telt el aztán átléptem és próbáltam visszaszerezni de esélytelen lenne mást akar már találni aki kibírja mondani h szeretlek és nem olyan elviselhetetlen mint én.
És az egyetlen ami fájt h én adtam magamnak pofont.Megkaptam azt akit akartam és 11hónapig velem volt szeretett és kérte h mutassam ki mit érzek ne legyek ilyen de nem tudtam megváltozni.A másik h ha nem írom le blogba h nem szeret nem tett volna semmit még lettek volna napjaim talán hónapjaim.De az élet ilyen.Mai napig haragszom emiatt magamra.
Tescóba nem voltunk.Gumit mindketten vettünk.Katona nem volt bár a teste megvolt hozzá.
A Mika Tivadar Mulató ilyen bulit még nem látott, rengetegen jöttetek el a szakítósblog Valentin-napi bulijára.
A bejáratnál kértünk tőletek egy szakítósmondatot, és jobbnál jobbakat kaptunk, ezeket mind szépen közzé fogjuk tenni: a "Maradjunk barátok" örökzöldjén kezdve a "Túl fiatalon találkoztunk" kegyetlenségén át egészen a "Tudod, hogy nekünk nem szabad" végzetig.
Eközben lent a pincében folyt a mulatság, olyan nagy nevek álltak a pult mögé, mint Szabó Simon, Vajdai Vili, Hámori Gabi feat Zságer-Varga Ákos és Láng Annamária-Vranik Krisztián back-to-back.
A pince szépen lassan megtelt, a pultoknál kígyózott a sor, fogyott az akciós kopj le-koktél rendesen, mert nagyon szeretjük a zsubrovka-almát.
Az eseményt a matricák köré szerveztük: a vörös szivecske azt jelentette, hogy égsz a vágytól, a kék azt, hogy jégből vagy, a narancssárga pedig azt, hogy még nem döntötted el.
Először Szabó Simon iskolázta le a táncteret, ugrált mindenki rendesen, éjfélre már mindenki tök kész volt. Simon hajnalban visszatért oszlatni a népet egy kis lassítós hiphoppal, de hiába, mindenki lökte a hiphophoorayhóóhééjhóót.
Őt Vajdai Vili bolondos szettje követte - aki követi a TÁP Színház munkásságát, vagy járt még régen Korai Banditos bulikba, sejtheti, mi minden történt a Mika Tivadar Mulató pincéjében szombat éjjel.
Annamari szombatra belázasodott, így majdnem úgy volt, hogy nem jön, de végül mégis elvállalták Krizsóval, így érdekes egyveleget dobtak össze ketten, egy ilyen - egy olyan alapon.
Mire Hámori Gabiék átértek a Zagar tízéves koncertjéről, már kő kövön nem maradt: voltak szép szerelmes számok, meg ugrálós hülyeségek. A Zságer-testvérek édesapja is első sorokban ropta, nem egyszer Udvaros Dorottyával.
A csajozós-pasizós vécéről nem készült fénykép, így csak az tudja miről beszélünk, aki járt a buliban, ahogyan a filmet sem fogjuk elmesélni, de azt remélhetőleg még be tudjátok majd pótolni.
A folytatással hamarosan jelentkezünk, a többi képet erre találjátok, mi ezzel kívánunk nektek boldog valentin napot!
Úgy látszik a szombat esti chilei film valakinek eszébe juttatott egy spanyolos szakítást.
LA VIDA DE LOS PECES from sebastian olivari on Vimeo.
Szia!
Itt egy történet, nem életem szakítása, de van benne lerázós mondat:)
Pár éve Spanyolországban töltöttem egy évet. Egy házibuliban ismertem meg Carlos-t ,egy nagyon tutipasi kinézetű, vicceskedő srác, aki fél óra beszélgetés után felvázolta, hogy szuper lesz számomra az Spanyolországban eltöltött elkövetkező pár hónap.”Miért is?”- kérdeztem. „Hát mert velem fogsz randizni”! Mivel akkoriban volt egy megérthetetlen vonzódásom a „ki ha én nem” típusú fiúkhoz, a tudatalattim már előre örült, hogy sikerült megint egy igazi falu bikáját kifognom, a barátaim szerint szimplán idiótát. Igazából abban a korszakomban nem akartam semmi komolyat, sőt, igazából egy erotikus barátra vágytam volna, s úgy gondoltam, hogy ha barát nem is lesz, de erotikus az tuti…voltunk párszor randizni, de egyre kevésbé éreztem, hogy ez a fiú alkalmas lesz erre a szerepre. A macsókinézetű Carlos – azonkívül, hogy még a sokadik randi után se tudtam több pozitívumot elmondani róla, mint, hogy jól néz ki - nem annyira tűnt rákattanva a szex témára, éjjelente inkább a csillagokat akarta nézegetni velem, mint az ágyban hemperegni.
Egyik randink után a házunk előtt búcsúzkodtunk és elérkezettnek láttam az időt, hogy most már tényleg legyen valami. A lakótársaim nem voltak otthon, kellemes hangulatba kerültem a bortól, a srác meg annyira szexynek tűnt…csókolózás, nyakharapdálás meg ami kell…belebúgtam a fülébe, hogy jöjjön be, folytassuk ott..nagy komolyan rám néz, ingatja a fejét:
- Szeretnék, de sajnos nem hoztam magammal a pizsamámat.
Ennyit az erotikus barátról. Lehet parasztság, de többet nem nagyon akartam találkozni vele. Carlos ezek után úgy viselkedett, mint egy pszichopata, követett, naponta 20 sms-t küldött, a barátaimat zaklatta egy hónapig míg felfogta, hogy nincs több csillagnézegetős randi.
Biztos nagyon várjátok már a szombati szakítósbulit a Mika Tivadar Mulatóban. A filmes tematika jegyében lesznek sztárfellépők, úgy mint: Szabó Simon, Vajdai Vili, Hámori Gabi feat Zságer-Varga Ákos, Láng Annamária - Vranik Krisztián back-to-back. Meglepetésfilm: ha akarjátok látni az Ágyban c. chilei film rendezőjének új filmjét, a LIFE OF FISH-t - ingyen, premier előtt, akkor dobjatok egy mailt a szakitshabirsz@gmail.com címre, és a szombati buli előtt levetítjük nektek. (A filmről)Bónusz: "kopj le!" koktél = zsubrowka-alma, és csajozós-pasizós wc.
Ne feledjétek: hozzatok magatokkal egy szakítós mondatot mint pl "Értékellek mint embert, de nem estem irántad szerelembe", lehet saját, amit te adtál, kaptál, vagy hallottad, olvastad, tetszett vagy behánytál tőle. Hozd el, és gyűjtsük össze az összes létező utolsó mondatot.
" Ha megígérem, hogy hiányozni fogsz, akkor elmész?"
Biztos mindenki ismeri a helyzetet, amikor a szakítás után először kell találkoznia a másikkal - mert egy helyen dolgoztok, egy környéken laktok, vagy: váratlanul vagy nem váratlanul összetalálkoztok egy buliban.
Valami ilyesmiről szól a chilei film: a LIFE OF FISH - a fiú megérkezik a buliba, ahol ott van az exe is. Beszélget mindenféle emberekkel, megtudunk ezt-azt a kapcsolatukról, közös múltjukról, de mindezt úgy, mintha mi is ott ülnénk a buli vendégei között. Matias Bize előző rendezése, az ÁGYBAN két vadidegenről szólt, akik egyetlen éjszakára jöttek össze, majd végigbeszélgetik a filmet - azt is imádtuk, így előre eldöntöttük, hogy a LIFE OF FISH is tetszeni fog nekünk. Az origósok látták Velencében és imádták!
Előzetes:
A Magyarhangya jóvoltából a film áprilisban érkezik majd Magyarországra.
Fontos: ha szeretnétek megnézni a filmet a szombaton, a szakítósbuli előtt, dobjatok egy mailt a szakitshabirsz@gmail.com címre, levetítjük nektek - ingyen, premier előtt.
Hogy tehettem ilyet, mert ő közben mondta h ne írjam, de csak folytattam. Hogy tehettem ilyet, annak az embernek az autójával, aki érte annyi mindent tett?
Sziasztok!
Két szakítást is szeretnék megírni, mindkettő nonszensz...
Tibi 1:
Én 23 éves lány, ő 32 éves fiú.
2010 november közepétől, dec. közepééig.
Internetes társkereső, pár hét egyeztetés után találkoztunk. Megittunk egy koktélt, majd nála folytattuk az italozást.
Elég hamar egymásba gabalyodtunk. Ez azért 70% ban a piának ,,köszönhető". Találkoztunk olyan 2-3 napi rendszerességgel, sok minden nem történt, leginkább dvd t néztünk. Egyszer elmentünk gokartozni a kollegáival, ahol úgy viselkedett velem, mintha a szomszéd lány lennék... Beszélgetni nem nagyon tudtunk miről, és mindig nekem kellett hozzá mennem, mert ő nem szereti a macskáimat... Lelkesedni csak a közelgő karácsonyért tudott, és az operáért. Magyarán nem volt egy izgalmas kapcsolat. De a vicc az egészben a szakítás. Karácsony közeledtével végignéztük mi is a karácsonyi vásárt (pedig nekem tanulnom kellett volna, de elmentem vele, mert a kedvében akartam járni). Utána pedig el kellett vele mennem még az Aréna pláza parkolójába is, mert ott tartotta az autóját... :D
Ott parkolt nem messze tőle egyik kollegája is, mutatta az autót, és olyan vastag por volt rajta, hogy ellenálhatatlan vágyat éreztem , beleírtam az autó porjába hogy KOSZOS. Ezen ő annyira kiakadt, hogy hazafele szakított velem :D Én először el sem akartam hinni, még meg is kérdeztem, hogy komolyan ezért? Hogy tehettem ilyet, mert ő közben mondta h ne írjam, de csak folytattam. Hogy tehettem ilyet, annak az embernek az autójával, aki érte annyi mindent tett? - De hát semmi baja nem lett, az csak por! Nem érdekelte.
Eltelt egy hét, és sms hegyek, hogy ő milyen szerelmes, és hogy mekkorát hibázott. Akkor meg már engem nem érdekelt :) Még azt is mondta, hogy a barátja másnap lemosta a kocsit, mert nagyon koszos volt, és említést sem tett arról, hogy bárki is összefirkálta volna. HOnnan is tudta volna hogy a barátja barátnője írta rá? Nem signóztam... :)
Tescoban nem voltunk, gumit én vettem, katona nem volt ... pedig ráférne.. romantikusabb mint egy lány.. :D
Aznap, mikor szakított Tibi 1, én este összejöttem Tibi 2 vel :) 25 éves
Munkahelyemen ismertem meg. Többször is bejött hozzám, majd egyik alkalommal elhívott randizni. Amin annyira meglepődtem, hogy nem tudtam semmit mondani, meg akkor még ott volt Tibi 1. De kimentette magát azzal a szöveggel, hogy jöjjön vissza egy hét múlva? Mondtam hogy igen :) De elkérte a telszámom, és a mail címem. Pont aznap írt egy levelet, amikor Tibi 1 el vége lett. Meg is beszéltünk egy randit aznap estére, és bevallottam neki, azért nem tudtam mit válaszolni a multkor, mert meglepődtem, és mert épp benne voltam egy nem túl jó kapcsolatban - ezért azt sem akartam mondani, hogy nem. A randi jól sikerült, de már óvatosabb voltam. Aztán úgy alakultak a dolgok, hogy összejöttünk. Nagyon jól megvoltunk, valamivel több programunk volt, mint Tibi 1 el. Rengeteg ajándékot kapott tőlem, mindenféle hasznos és kevésbé hasznos dolgot. Ő dec. elején indította a cégét, jan. közepén államvizsgázott. Tudni kell róla, hogy anyuciéknál lakik, anyuciék járatták egyetemre, adtak neki autót, meg is tankolták, ja és még több millió ft ot is , amiből csinált a barátaival egy telefon nagykert. A dolgok jan közepén kezdtek rosszra fordulni a céggel, mert egy konkurens cég el akarta lehetetleníteni őket. Berezelt a drága, hogy most mi lesz. Szüneteltetni akarta a kapcsolatot, mert most nem tud rám koncentrálni. Először azt mondtam neki, hogy ne. Aztán pár nap múlva beláttam, jobb lesz így. Neki most ez tényleg nagy teher, nekem itt a vizsgaidőszak, felesleges elrontani azt, ami jó. Türelmes leszek, majd keres ha akar. De pár nap múlva írt egy sms t, hogy holnap beugrik, meg kell beszélnünk néhány dolgot. Na gondoltam mi lehet az.. Felhívtam, és kiszedtem belőle. Ő ha baja van, egyedül akar lenni,magában fortyogni. Meg hogy ő az elején elmondta nekem, mennyire fontos neki a karrier. Na igen, de azt is mondta többször is, hogy mennyire szeret, és hogy ennyire jól még senkivel nem érezte magát, és ilyet még sosem érzett. Meg hogy eszméletlenül szeret. Meg rettenetesen :D Államvizsgára készülvén nem volt sok ideje rám, de mivel útba estem, mindig beugrott egy pusziért. Gondoltam na ez a srác nagyon odavan értem, ha ezért képes megállni, hogy láthasson... De nem. Neki fontosabb a karrier, és nem tud rám koncentrálni, neki ez teher. Legyen vége. Mondtam neki hogy meg fogja bánni. Azt mondta, hogy biztos hogy meg fogja bánni, és szeret, de most ez neki így nem megy.
Ki érti ezt?
Tescoban voltunk, gumit együtt vettünk, katona nem volt. Pedig jót tenne neki .. :D
Valentin-nap a szerelmesek ünnepe -volt, eddig, mi a szakítást, a szerelem végét, az ismeretlent, az újat ünnepeljük ezen a napon Valentine's Break címen. Gyertek el, ha szakítottatok már valaha, régen, most, vagy a jövőben terveztek.
Hozzatok magatokkal egy szakítós mondatot mint pl "Értékellek mint embert, de nem estem irántad szerelembe", lehet saját, amit te adtál, kaptál, vagy hallottad, olvastad, tetszett vagy behánytál tőle. Hozd el, és gyűjtsük össze az összes létező utolsó mondatot.
Lesz zene: a magyar színház- és filmes élet olyan nagyszerű művészei tiszteltek meg bennünket a jelenlétükkel, mint Szabó Simon (Papírrepülők), Vajdai Vilmos (TÁP, Korai), Hámori Gabriella (Állítsátok meg Terézanyut!, Budapest), Zságer-Varga Ákos (Zagar) kíséretében, Vranik Krisztián (Realistic Crew) és Láng Annamária (ex-Krétakör) -szóval elsőosztályú buli várható a Mika Tivadar Mulató pincéjében, a tánccipőt hozzátok magatokkal.
Ha jöttök, itt a Facebook-event, okézzátok le: február 12, szombat, 22 óra, Mika Tivadar Mulató. (Kazinczy utca, a 400-zal szemben)
Számot lehet kérni, itt a kommentek között.
Engem vár haza a szerető barátom, aki nem hiszem hogy tudja, mit tettem, de jobb is ez így.
Hello mindenki! Nem régen kezdtem olvasni a blogot, és most gondoltam beküldöm a saját sztorimat. Lehet, hogy hosszú lesz, ezért előre elnézést kérek.
17 évesen szerettem bele egy srácba, legyen Z. Négy hónapot töltöttünk együtt, afféle laza diákszerelem volt, de én imádtam minden percét. Vége lett, a négy hónap Mennyországot négy év Pokol követte. Vártam rá, tudtam hogy egyszer visszajön, közben egyéjszakások, szeretők jöttek-mentek, másfél évig egy majdnem komoly jellegű kapcsolatom is volt, neki időközben két évig párja, majd egy évig menyasszonya. Szakítottak, a lány külföldre ment, én is véget vetettem a kapcsolatomnak, és elkezdtünk találkozgatni. Négy év várakozás meghozta a gyümölcsét: összejöttünk, és hihetetlenül boldog voltam vele újra. Csodáltam, tiszteltem, szerettem, ittam minden szavát, bármire képes voltam hogy a kedvében járjak... aztán észre kellett vennem, hogy ő már nem ugyanaz az ember. Nem az a lázadó, élettel teli, bohém fiú, hanem egy kiégett, megbántott, érzelemmentes, hallgatag felnőtt. Néha produkált valami olyasmit, hogy azt hittem, boldog, de hogy ez tényleg így volt-e...? Attól még szerettem, nagy volt a hype, meg hát hogy ő Z, akire annyi évig vártam, és most az enyém, szóval kussoljak. Úgy volt, hogy ki kell mennie külföldre, de nem számít, együtt maradunk, szeretjük egymást, oké. Maradt. Aztán szeptemberben fölkerültem Budára, elkezdtem az egyetemet. Együtt maradunk, szeretlek, én is téged, right. Hetente egyszer ha hívott, akkor már tapsoltam örömömben, hogy milyen figyelmes, aztán rájöttem, hogy hát ez így mégsem oké. Közben rengeteg új embert megismertem, de végül mindig csak oda lyukadtam ki, hogy Z. akármilyen is, akkor is szeretem. Minden hétvégén hazautaztam, néha boldog voltam vele, néha elküldtem volna a francba. Rutinszerű volt az egész, én se voltam már az a 17 éves naiv kis lüke. Aztán rendeződni kezdtek a dolgaink: lett internetkapcsolata, naponta órákat beszéltünk msn-en, szinte újra megismertük egymást, kezdtem rá ismét úgy tekinteni, mint életem szerelmére.
Ekkor lépett be a képbe T. Csoporttársam az egyetemről, azelőtt nagyon föl se tűnt, hogy létezik, majdhogynem tetszett, de nem figyeltem rá, nem beszélgettünk, néha együtt cigiztünk és ennyi. Hát most nekiálltunk dumálni. Szimpatikus lett, kedveltem a stílusát, hogy nem egy érzelmileg kiüresedett nekem-mindegy-ahogy-neked-jó-úgy-lesz ember, azt már nagyon untam. Nem, T. sziporkázott. Ahogy egyre többször láttam, rájöttem, hogy egész helyes. Sőt, határozottan helyes. Nagyon helyes. Szép. Nem, T. nem szép, hanem egyenesen gyönyörű! Levett a lábamról, és december közepén nála aludtam az albérletben. Z-nek azt mondtam, hogy csoportivászatra mentem. Csodálatos éjszaka volt, hosszú beszélgetéssel, összebújással, féktelen szexszel, reggeli ébresztő csókkal, mindennel. Egy hét múlva újra. Közben bele kellett néznem Z. szemébe, de valahogy nem ment nehezen. Inkább azért haragudtam magamra, mert nem volt lelkifurdalásom, nem pedig azért, mert megcsaltam. Közben T-vel egyre közelebb kerültünk egymáshoz, ha valami bajunk volt, a másikhoz fordultunk segítségért, már-már úgy éreztem, kezd elmosódni a vonal a viszony és a párkapcsolat között. Azon kaptam magam, hogy vártam, mikor ír rám msn-en, mikor hív föl, mikor létesít velem akármilyen kontaktust, stb. Rájöttem, hogy ez így nem mehet tovább, egyébként is szeretem Z-t. Még egyszer utoljára ott aludtam T-nél, és megmondtam neki, hogy jobb lenne ha vége lenne, mert barátom kezd sejteni valamit. Kamuszöveg. Akkor valahogy nagyon öregnek éreztem magam, ő pedig olyan pajkos volt, mint egy kölyökmacska, hát nem könnyítette meg a dolgom. De elfogadta. Csakhogy ettől még nem vált közömbössé. Közösségi oldalakon látott képek húgomról, élénken érdeklődni kezdett felőle. Ez szerintem igenis aljasság, hiába szóltam neki, még én voltam a hülye, hogy mégis miket képzelek róla. A nagy vita hevében beismertem neki, hogy kis híján beleszerettem, de hogy ő ezt tudta nagyon jól, de akkor is én minek vádaskodok, ecet. Iszonyatosan összevesztünk, rá két napra kibékültünk, mert ő állítólag nem tud haragot tartani. Na meg mert én marha még nem egyszer bocsánatot kértem tőle (miért?!). Valahogy éreztem hogy ez így nem oké, végiggondoltam az elmúlt pár hónapot: ha Z. megbántott, T-vel vigasztalódtam, ha ő volt bunkó, Z. derített jobb kedvre. Akkor kezdődött el az "atyaég, mit tettem" folyamat. Mindezt megkoronázandó, Z. újabban elég figyelmes, kedves, kezd megint az az ember lenni, akibe annak idején beleszerettem. Tegnap bementem suliba, T. ragaszkodott hozzá hogy mindig a közelében legyek. Éreztem, hogy valami aljasságra készül. Be is jött, a délután hátralévő részében előszeretettel karolgatta egyik csoporttársnőnket, bújt hozzá, becézgette, ahogy azelőtt engem. Szar volt látni őket, de azért jogosan tettem föl magamnak a kérdést, hogy mégis mire számítottam? Igyekeztem leplezni megbántottságomat, de azért este msn-en még rúgott belém egyet, amikor kifejtette, hogy neki az milyen rossz ha én morcos vagyok, mert úgy szeret engem, mintha a második anyukája lennék (végülis csak négy évvel vagyok idősebb nála). Kiabálni akartam vele, hogy nekem most ne jópofizzon, de rájöttem, hogy fölösleges lenne. Csapja csak a szelet a másik lánynak, akinek úgyse kell. Kettőnk közül engem vár haza a szerető barátom, aki nem hiszem hogy tudja, mit tettem, de jobb is ez így. Már csak vezekelnem kell valahogy, mert Z. akármilyen is, nálam mégiscsak jobbat érdemelne.