Sziasztok!
Mivel mindig olvasom a szakítóst, gondoltam én is megírom történetem. 2 szakítást veszekedést sírást megcsalást tartalmaz. Tipikus, de talán nem annyira.
2006 nyarán már több mint 2 éve voltam együtt N-nel. Már nyár elején éreztem, hogy ez a kapcsolat nem fog sokáig tartani, mert állandóan otthon voltunk nem igazán mozdultunk ki. Ő dolgozott, vagy dobolt. Igazán a szórakozás annyi volt, hogy sörözés a haverokkal rock blues zene mellett. Szeretem ezt is, de azért jó lett volna más is.
Mindenek előtt: az első gimis szerelem, így a nyár kezdetekor.
Azt hihetnénk, hogy a gimis sztorik nem tanulságosak a harcedzett katonák és amazonok számára, pedig igen: felejtsük el ezt a Piaget-féle büntetés/jutalmazás dolgot, mert egyfelől idegesítő, másfelől bukó, ahogy azt mai példánkon bizonyítandó itt összegyűltünk. Ismétlésként vegyük át, mit tanultunk a külfölddel kapcsolatosan. Minek jártok órára, ha nem figyeltek? A hétvégén zh, készüljetek fel.
Szolgálati közlemény: akinek találkoznia kell velünk bizonyos okokból (papír, aláírás etc.), az ma megtalál minket a Parázsban. Gyertek, pörögjön a dolog, mert mi haladunk.
Sziasztok!
Gondoltam bedobom a közösbe azt a két esetet, amikor pasi dobott engem. Lány szív, fiú szopat.
1. Gimi1, az első olyan nagyon hatalmas szerelem, mindennel ami kell. 3 hónap felhőtlen bódottág. Aztán, december 30án összevesztünk -valószínűleg valami nagyon fontos dolgon,- és gondoltam büntiből nem leszek vele szilveszterkor. Január 1. semmi, jan.2. semmi. Január 3án felhívtam, mert akkor már naivan kezdtem azt hinni, hogy esetleg baja eshetett:
-Hi! Mizu? Hogy telt a szilveszter? Képzeld én...(10 perc csacsogás, kicsit bőbeszédű vagyon néha, Ő türelmesen hallgat)...és amúgy veled mi a helyzet?
Sziasztok :)
már jó ideje olvaslak benneteket, hát most itt az én időm. :) Könnyed téli sztori lesz, semmi agónia :D
Szóval. 15 éves voltam, még a járunk-nem járunk korszakban. A haveri körrel elmentünk a Műjégre, forralt borozni és egy kicsit korcsolyázni.
A forralt bor után róttuk a köröket a zenére: mi lányok kulturáltan vihorászva, a fiúk meg körülöttünk koszorúzva és versenyezve a menő hoki-koriban, valamint gyakran potyogva mert ugye csúszik...
Az egyik lány elhívta bátyját és annak haverjait, mert össze akart hozni az akkor 17 éves nagyfiú egyik barátjával.
A srácot Indiánnak hívták, az akkor leterjedt inka-mintás kabátja és állandó kötöttpulcsi-viselése miatt.
Szóval Indián addig-addig koszorúzott körülöttem, amíg úgy döntöttem, csatlakoztam hozzá, ő pedig lelassított lánytempóra. Innentől a következők zajlottak le.
Nem gondolom, hogy ez a legvadabb sztori, amit életemben hallottam, de egy kicsit megerősít abban, hogy a fene nagy genyázásra egyszer mindig ráfázik az ember.
Úgy hat-nyolc éve volt egy négy évig tartó kapcsolatom, egy egész helyes lánnyal, akit nagyon komolyan szerettem... de minden ősszel rám jött a pöröghetnék, és összehoztam magamnak egy kis kalandot, mintegy szórakozásból. Nem volt semmi komoly, "csak" hosszú randik meg csókolózások valaki mással, nekem meg jól esett a változatosság. Ezek az őszi hölgyek valahogy mindig komolyabban vettek a kelleténél, volt, hogy még csak kétszer voltunk billiárdozni, de ő máris a közös jövőnket tervezgette, pedig még csak flörtölgetés volt, testi kontaktus egy szál se. Ilyenkor jöttem elő azzal a dumával, hogy a barátnőmmel már a szakítás szélén állunk stb. stb.; egyszer még odáig is elmerészkedtem, hogy bekamuztam, hogy szakítottunk is. "Sajnos" az éppen aktuális kaland egy kő ateista leányzóból bő fél éve bigott katolikussá vált leányzó volt, aki a szexet nem igazán tartotta volna elképzelhetőnek házasság nélkül, úgyhogy csak egy kis lassúzás meg csókolózás volt a kolesszobájában, aztán mentem haza a barátnőmhöz. Februárra aztán mindig helyrejöttem, lepattintottam a mellékest és ment tovább a l' amour az "igazival".
Kedves Szakítós Blog!
Az én kis történetem arról szól, hogy az első döntés a helyes (mint vezetéskor), és hogy minnél inkább meg akarjuk érteni egy ember érzéseit, annál távolabb kerülünk maguktól az érzésektől.
Nekem még nem sikerült összehoznom egyéjszakás kalandot... pedig három éve jobban jártam volna ha sikerül! Kapolcs, fesztivál, nyár.... a reggeli szeretkezéstől ránkdől az éjszaka ad-hoc módon a koncerthelység mellett felállított kínai sátor... szép indítás, még csipás szemmel is aranyos a lány! Persze kiderül a reggeli kefír mellett, hogy pár napja egy másik sráccal kavar (ráadásul a baráti társaságból, egy szimpatikus egyénnel, akit én csak előző este ismertem meg), és amúgy is van barátja otthon. De szakít mindenkivel, mert én meg így meg úgy hűha.
Ez volt az első pont, ahol mégis csak jobban döntöttem volna, ha egyéjszakásra vesszük a figurát....
Sziasztok!
Gondoltam én is megosztom veletek az egyik élményemet, tessék tanulni belőle.
Kalandos történetem - jó pár évre visszamenő - még meggondolatlan éveimből való. Sajnos a sztori nagyon hosszú, és még ennél is hosszabb és részletesebb, de így is túl hosszúra sikerült, szóval "röviden":
Friss ropogós érettségizettként (a 2003-as szériát képviselem), és fiatal lázadó tiniként találkoztam X-el. Először csak interneten beszélgettünk. 30 éves volt, adta a nagymenőt, meg az érzékeny embert, zenekar frontembere volt, és mindemelett jól sztorizta az életét, tehát nagy dumás volt - elvált, gyerek exnél, jelenleg egy élettárs - ez utóbbi nem nagyon zavart, hiszen komoly kapcsolatra akkor nem vágytam, csak arra, hogy végre itt egy nyár amikor szeptemberben nincs több korlátozás, és gimi, egyszerűen csak bulizni akartam, kitombolni magam végre. Nagyon megtetszett a srác, és amikor rámenősen csapni kezdte nekem a szelet akkor aztán már minden eldőlt a fejemben: nekem ez a pasi kell! Ő meg úgy gondolta hogy én kellek neki, szóval ez nem volt akadály. Még amikor élőben nem is láttuk egymást, de már ki volt tűzve a találkozó időpontja (ismerőseink házibulijába) előre lezsíroztunk hogy lesz, ami lesz: az ágyban fogunk kikötni. És mint ahogy az előre meg volt írva, így is történt (bár nekem más elképzeléseim vannak a szexrôl, mint az hogy forduljunk rá a lányra, durranjunk el 3 perc alatt, majd mint aki jól végezte dolgát pihegjük ki magunkat - de ennyi hibája mindenkinek lehet, gondoltam...)
Kedves Szakítós!
Nos a történetem eszenciája: Ha elég kemény a fejed, az összetöri a szívedet.
Adott két ember. Az egyik aki egy 8 éves tartós kapcsolat 2 évig tartó kiheverése után úgy gondolja itt az ideje megtalálni az Igazit és hagyni ezt a léha csajozós életet (Én), és egy másik, akinek az elmúlt 10 évben nem volt tartós kapcsolata, de már Ő is vágyik nagyon az Igazira (Ő).
Nem egy klasszikus szakítós történet ez, mert mindketten tartós párkapcsolatban éltünk és sosem feküdtünk le, de mégis szakítós, hagyományos lekoptató dumával („Mégis őt szeretem!”) és összetört szívvel a végén. Lány szív – lányszívJ Ami extra a történetben, hogy itt az elhagyott vigasztalta a szakító felet.
.jpg)
