értékellek mint embert

You don't have to say, what you did,
I already know, I found out from him
Now there's just no chance, for you and me, there'll never be
And don't it make you sad about it

Tegnap este végre megnéztem a Once című csodálatos filmet, és még mindig ennek az élménynek a hatása alatt állok. Tudjátok, ez az a szívmelengető alkotás, ami egy dublini utcai zenész fickó és egy cseh bevándorló csaj kapcsolatáról szól, pár hete Oscart kapott a legjobb betétdal kategóriájában, és ennek a díjnak az átvétele biztosította az egyetlen igazán emberi pillanatot az idei gálán. A szóbanforgó dalt a Once főszereplője, Glen Hansard énekli, de egy Justin Timberlake-nóta feldolgozása, amit állítólag Britney Spearshez írt a kalapos fiú. A szakítós számokon belül a Cry Me A River-t a "kapd be" alkategóriába kell sorolnom, mert itt már nincs visszaút, megbocsáthatatlan hűtlenség esete forog fenn.

MP3: Glen Hansard: Cry Me A River*

Mér lenne jobb az ész nélküli titkolózás a feltétel nélküli megosztásnál? Nem akart rosszat a lány, amikor beszámolt a korábbi konyhás-padlós kalandjairól, mégis ez lett a veszte, mert a kettős mérce mindent visz: "mindig a nőt dugják meg, és a férfié a trófea". Vesztére a férfi el is kapta a híres Tom Cruise agyérgörcsöt, és mint a Tágra zárt szemekben, csak a nőt látta maga előtt azzal a másikkal. Így járt.

Íme az én szakítós sztorim:

A lánnyal a nyár végén ismerkedtünk meg. Én akkoriban döntöttem el, hogy mostmár nemcsak barátnőt, hanem egy igazi társat keresek magamnak, okulva a korábbi tapasztalatokból. Olyas valakit, akivel egy életen át, meg gyerekek, meg stb. Szóval Ő ilyen volt. Csodálatos összhang, egyrugóra járt az agyunk, élveztünk minden együtt töltött percet. Közben persze sokat beszélgettünk, és ahogy az lenni szokott, szóba kerültek a korábbi kapcsolatok. Mondta, hogy ő már túl van két komolyabb kapcsolaton, meg pár nem olyan komolyon. Ezzel én is így voltam, még örültem is neki, hogy remélhetőleg így pár év múlva nem veszi a fejébe, hogy ő még nem tapasztalt eleget. Pár hónap alatt össze is melegedtünk annyira, hogy összeköltöztünk. Csuda jó volt, főzőcskézések, szex, sok-sok terv a jövőről. A gondok az én fejemben kezdődtek. Úgy alakult ugyanis, hogy elejtett félmondatokból megtudtam, hogy pont előttem eléggé nagyvilági életet élt, folyamatos bulizás, jónéhány egyéjszakás kaland. Nem tudom miért, de ez már nem volt annyira szimpatikus.

Myvipen ismerkszik az ostoba csávó, aki "telefonban gyerekhangon hullámokkal játszott a kádban" - ezt a képet mondjuk annyira nem értem, de aki három hónapot pazarol az életéből olyanokra, akik alulöltözött képeket küldözgetnek az msn-en, azért egy kicsit meg is érdemli.

Nos az én történetem eléggé más felállásban történt meg,mint ahogy az általában szokott...Tavaly nyáron kezdődött.Fiatalabb lány vagyok,mégis előfordul,hogy itt-ott levelet kapok neten,nos ez sem történt másképpen,körlevelekkel teli myvipes postaládámban ott volt az Ő levele is...A tartalmából megítéltem,hogy a srác nem a szövegével hódít,csak ennyi volt benne-"Szia.Jók a képeid.Mizu?pusz" mondtam magamban nahát,úgylátszik ennyi telik a teremtés koronáinak bizonyos tagjaitól.Mondanom sem kell,nem válaszoltam a srác levelére,de azért érdekelt akkor már ki az,aki ostromol,a képei alapján egy jó kiállású fiú,elég jóképű,izmos,de stílusos...Este elébe rohant a dolgoknak,felvett msn-en.Jóízű bájcsevely,mikor elsütötte,hogy van barátnője,2 éve már,dehát már nem olyan mint régen stb.Mondom na szép.Hónapokig a színét sem láttam,amikor elkezdett képekkel ostromolni.Mivel voltam egy-két fotózáson már,akadnak jó képeim,és nem bírta ki,hogy ne küldözgessen magáról is képeket folyamatosan.Hát én derekasan helyt álltam és hagytam hogy küldözgesse őket,de egyre alulöltözöttebbeket kezdett küldeni,meglepett mondjuk,hogy mindegyiken napszemüveg volt rajta és sapka.Egyszercsak kérdezi"Nem baj,ha alulöltözött képet küldök?" mondom magamban,hogy ennél alul öltözöttebbet már nemtudna küldeni,dehát csak-csak tudott volna...

This city's no longer mine
There's sadness written on every corner
Each lover was made to sign
Now I hear them calling me over and over

A pörgős nagyvárosi életforma hátulütőire hívja fel a figyelmet Erlend Øye (a Kings of Convenience-es pali) és másik csapata, úgy is mint kiüresedett kapcsolatok, társas magány, elidegenedés, apátia, satöbbi. Bohóckodunk itt a kis arany ketreceinkben, önzetlenül szeretni meg ki fog?! Egy kiváló nyolc és félperces diszkóremix-szel készültem itt, de ha valaki a hangszeres muzsikát kedveli, az inkább a lenti videót nyomassa. Kommentelők, segítsetek már, hogy kire hasonlít az a rózsaszín pólós fickó a fenti képen, mert kurvára hasonlít valakire, csak nekem nem most ugrik be, hogy kire. UPDATE: A villamoson rájöttem, hogy Rogán Antal és DJ Badihali ötvözetére hasonlít ez az ürge, de most hogy mondjátok, ja, Spudra is.

MP3: The Whitest Boy Alive: Golden Cage (Fred Falke Remix)*

Legendák keringenek a férfiak körében arról, hogy egy lánynak milyen fontos az első? A levélírónak olyannyira fontos volt a barátnője deflorációja, hogy inkább meghagyta másnak, és gyorsan szakított vele. Ennek örömére nézzük meg együtt a Kutyaszorítóban legendás nyitójelenetét, amelyben a Like a virgin című számot értelmezik.

Év végén egy barátom elhívott egy leginkább lepukkant vasútállomásnak kinéző szórakozóhelyre szilveszterezni. Én akkoriban a sebeimet nyalogattam egy 5 éves kapcsolat után, nem sok kedvem volt bulizni, de végül is rábeszélt. Mivel a barátom párja pultos volt ott, ezért az ital olcsó volt, de a hely általános igénytelenségét ez sem nagyon tudta feledtetni. Valahogy azért eljött az éjfél, a barátom elment koccintani a barátnőjével, én meg ott álldogáltam a tánctér szélén. Ekkor odajött hozzám két fiatal lány és két puszi kíséretében boldog újévet kívántak. Kicsit meglepődtem, de persze tetszett a szituáció, bemutatkoztunk egymásnak, Vikinek és Erikának hívták őket. Hamarosan előkerült a barátom és négyesben beszélgettünk tovább. Kiderült, hogy osztálytársak, 17 évesek és egyiküknek sincs barátja. Miután én is elmondtam, hogy mit dolgozom és 24 éves, valamint facér vagyok, egy kicsit pusmogtak egymás között, majd Viki hangját hallottam: "Az még belefér!" Hamar egyértelművé vált, hogy Viki nézett ki magának és ez nekem sem volt ellenemre. Vékony, rövid sötétbarna hajú, barna szemű, fehér bőrű, széparcú lány volt. Kicsit még beszélgettünk mindenféléről, majd egy nagy nehezen, szemceruzával felírt telefonszámmal gazdagabban távoztam. A kapcsolat a szokásos mederben folyt, telefon, randi, romantika, csókok, jól alakult minden. Nagyon kedves, bújós lány volt, jól éreztem magam vele. Mint kiderült, volt már egy barátja előttem, de nem volt túl komoly a kapcsolat. Viki ügyvédnek készült, komolyan vette a tanulást, otthon is szigorúan nevelték, ezért ritkán tudtunk találkozni. Amikor bemutatott a szüleinek, kicsit megfagyott levegő, amikor kiderült, hogy 7 évvel idősebb vagyok a lányuknál... Később azért beletörődtek a dologba. Pár hét után egy este úgy gondoltam, hogy már ideje a tettek mezejére lépnem, mert már nem bírtam a hormonjaimmal. Simogatás közben valami addig nem tapasztalt akadályba ütközött a kezem. Ekkor Viki halkan elrebegte a minden férfi rémálmát jelentő szavakat: "Még szűz vagyok, Te leszel nekem az első!"

Végre! Ismét egy szakítás, ha áttételesen is, de a pénz miatt! Egy one night standnek indult dolog, az is marad, mert szerencsétlen srác hibázott egyet: közölte, hogy van pénze. De már ez is baj.

A kép illusztráció

Nem nagy drámai szakítás, sokkal inkább életem egyetlen egyéjszakás kalandjának története, egy-két évvel ezelőttről. Úgy érzem, ez sem rajtam múlt... (Név nélkül pls!:)

Szóval, ahogy az már csak lenni szokott, nagy szerelemnek éppen vége, kicsit még küzdök magammal, meg exkedvessel is, de alapvetően nyílnak a csipák, lájfizheppi, letszdúit. Népszerű budapesti szórakozóhely, régi és nem túl ígéretes hódoló fűzi a fejem, és egyre erőszakosabb. Én (ha nem derült volna ki, a lány:) erősen vágyakozom a megmentőre. Legyen az... hát, ha nem is bárki, de egy kellemesebb kiadása a férfinemnek, mint ő. És lőn. Megjelenik egy srác, nagyon kedves, jófejnek tűnik, és kifejezetten jóképű is, megfelelő testi adottságokkal. Dumálni kezdünk, egyelőre hárman - mi ketten időnként összemosolygunk nem túl ígéretes hódoló égbekiáltó faszságain - mikor a srác látja, hogy ez a felesleges harmadik lekoptatásához kevés lesz, táncolni hív. Megyek is, minden szuperül működik, hű-há, "imádom ezt a számot" (Zappa), levegő forr... Ismét felbukkan nem túl ígéretes, meg még egy-két más arc is, akik nagyon nem hizányoznának ide... "Nem megyünk el innen?" De. Menjünk.

Éppen ezért nem hiszek ebben a hozzuk össze a barátainkat elméletben, meg eleve, milyen dolog már ez, hogy (1) a fiú elviszi a haverját a kelenföldi randikra, (2) a nyakába sóz egy lányt, aki hét hónapig túráztatja szerencsétlent. A lány mentségére legyen mondva, hogy beteg a szíve, úgyhogy a kiérdemelt fiúszív címke mellé jár a lányszív is.

A kép illusztráció

Ha nem is naponta, de gyakran beleolvasok a cifrábbnál cifrább történetekbe, és mi tagadás néha jókat mulatok.  Azt hiszem itt az idő, hogy egynémely csenevész tinédzser botlásom közkincsé tegyem, hátha lesz valaki, aki nem csak a megérdemelt  port veri el rajtam, hanem némi okulást nyer belőle...(a szereplők nevét megváltoztattam, hátha van köztük verekedős)

Szóval:

A történet nagyságrendileg 18 évvel ezelőtt kezdődött hamvas és érintetlen ifjúságom egyik szomorú gyöngyszemeként. Én, a fiú 16 éves voltam, és mint ilyen akkor tájt már erős érdeklődéssel szemléltem a szebbik nem flórájának arra érdemes  tagjait. (Ez nálam nagyságrendileg azt jelentette, hogy a szivárványos atkák és kandai szkunk kivételével minden nöstényt vágyakozva nézegettem, őket is csak méretük és szaguk miatt szelektáltam ki). Szemlélődésem egyébként elsősorban valóban a szemlélődésre
koncentrálódott, mert vágyaimnál csak mulyaságom és félénkségem volt nagyobb. Kezdeményező készség és megfelelően egészséges önbizalom hiányában az un. utánfutó szerepét töltöttem be leginkább, mely kb. úgy nézett ki, hogy jóképű és rámenős barátom társaságában a szintén párban járó lányok közül - barátom választása után - a "maradék"-ot próbáltam szóval tartani addig míg haverom a 16 évesekre jellemző határozott és célirányos lépéseket megtette. Jelen történetem is hasonló kondíciókkal indult. Gergő barátom megismerkedett és összejött egy lánnyal, aki veszprémi illetőségű lakos révén kollegista volt. Péntekenként szépen hazabuszozott, majd vasárnap délután/este újfent Pest.

Újabb bizonyíték, hogy a Valentin-nap valójában a szakításról és nem a szerelemről szól, mert hiába van a történetben gyönyőrű rózsa (végre nem szekfű, meg sárga orchidea), az is csak a hazudozás eszköze.

Sziasztok!
Gondoltam én is megirom történetem, bár még eléggé friss a dolog,de szeretném elmesélni.
Sok férfi panaszkodik hogy milyenek a lányok, csak a pénz, a kihasználás stb... de persze azzal nem számolnak hogy mindez a tulajdonság vmire válasz, hogy vmi történt egyszer régen...

Az én történetem is ugy kezdődik mint a mesében, volt egy lány, aki megismerkedett egy haverja legjobb barátjával.. eleinte csak leveleztek, beszélgettek majd az első randi. Ott szerelem első látásra, első csók... majd alig két hét múlva kimondva "szeretlek". S itt jön a boldogok voltak amig...

Hányszor lehetünk szerelmesek az életben? A beküldő háromszor volt, a harmadikhoz hozzá is megy, ezért most rituálisan kiírta magából az előző szerelmeit. Az egyiket lázas betegen hagyta el, a másik ezért idegroncsot csinált belőle. Figyelem! Ékezetmentes történet következik, ha jól értem külföldről! (A sortöréseket én újabban kiszedem, de ékezetezés már durva lenne.)

Szevasztok sejj,

hat jo sokat olvasgatom a blogot, es van par jo kis tortenet, meg birom a kommenteket.:)
Nekem van 2 db tortenetem a sok kozul, amit talan erdemes megosztani veletek.

Tortenet 1.

2001 nyara az idopont... 2000 oszetol nem volt sok szerencsem a szerelemben, volt par idiota emberfia akit sikerult magamra tapasztani tisztan ketsegbeesesbol, de azok meg csak sztorit sem ernek. Nade 2001 nyar kozepe, en majdnem 18 o meg 20 (nevezzuk Belanak). Azon a nyaron eppen a helyi kocsmaban dolgoztam eleg sokat mert kellett a le, meg szerettem is, mert mindenkit ismertem. O a szomszed faluban lakott. Regota ismertuk egymast, volt is 1 apro incidensunk azelott, de mivel nagyon fiatal voltam meg, neki nem voltam palya, csak szorakoztunk-incselkedtunk. Igazabol nem is teccett nekem o annyira, de valahogy volt benne 1 kis huncutsag vagy vmi, nem is tom. Mind1 is.

Hazudozás a négyzeten, kettős szakítás a vonaton, és még mindig a pénz miatt. Egyébként most komolyan, ki menne el egy pecsétes trikójú férfival Hévízre, csak azért, mert irgalmatlanul jó szerető?  

Kedves Blogírók!

Az én szakításom története annyiban más, mint az általam az utóbbi napokban itt olvasottak, hogy én vágtam ki az életemből Frigyest, aki hazudozásban volt nagymester. Persze az én hibám is, hogy tűrtem és hittem...

2006 nyarán egy vonatkupéban utaztam együtt Frigyessel, akkor persze még nem tudtam, hogy ez a neve, csak azt vettem észre, hogy tetszem neki. Mivel a vonat a magyar szokásoknak megfelelően sokat késett, beszélgetni kezdtünk. Frigyes elmondta, hogy 32 éves, Sárospatakon lakik, de sokat jár Budapestre. Én Sátoraljaújhelyen élek, tehát a szomszédban, szóval a fővárosból jöttünk együtt a vonattal. Én az őszi egyetemkezdésemet intéztem a fővárosban.