értékellek mint embert

 Bor, koton, masszázsolaj az ágy mellé kikészítve - mindenki elégedett volt.

Modellnek látszó tárgy...

Tavaly nyáron két haverom elrángatott bulizni. Jómagam nem rajongok a manapság trendi tuctuc zenéért, de (nem kevés) alkohol hatása alatt ideig-óráig elviselem.

Bementünk a szórakozóhelyre, ahol szinte azonnal sikerült kivülállónak éreznem magam az egy pasira jutó zseléadag láttán. A megfelelő dózis bevitele után aztán oldódott a hangulat, ismerőseim bemutatták ismerőseiket. "Táncoltunk", piáltunk, olykor még beszélgettünk is. Mellém keveredett egy mélyen dekoltált csinos szőke csaj, mint kiderült egy noname modellügynökségnél dolgozik makettként. Nem vagyok egy adonisz, de az alkohol hatása alatt más mércével látja magát az ember.
Hajnalig elmulatoztunk, egyre inkább kettesben, haverjaim rég tovalibbentek más helyre... Lassan ürült a szórakozóhely is, mi is untuk már, igy hazafelé vettük az irányt. Hivtam egy taxit, a lány lakására indultunk. Reményeim beteljesülni látszottak, mert odaérve a ház elé, behivott magához. A bibi ott kezdődött, hogy még szüleinél lakott, igy nem mehettünk fel szobára... Sebaj, a földszinten van egy üzletük! Gyakorlott vezetőként mutatta az utat a raktárba, ahol a kanapén megtörtént, aminek kellett.
Mindketten elégedetten búcsúztunk el, újabb taxi, és hazamentem.
Eltelt egy hét, hétközben sms-ek, szombaton átjönne hozzám. Lázas takaritás, mosás, mosogatás a legénylakásban. Bor, koton, masszázsolaj kikészitve az ágy mellé.
Csörög a telefon, hogy megérkezett, menjek le. Lerongyolok a ház elé, ő kiszáll egy taxiból. Szűk felső rajta, kiemelve a melleit; fehér nadrág, természetesen alatta tangával... egyszóval csorgott a nyálam.
Hidegzuhany: "Fizesd ki a taxit, légyszives."
Felvakartam az államat a parkoló térkövéről, és felmentem a lakásba a pénztárcámért. Visszatérve bekukkantottam a taxiba, 4500-at mutatott az óra.
- Parancsoljon - adtam oda egy tizezrest a taxisnak. -, a hölgy megy is vissza.
Kinyitottam a hátsó ajtót a meglepett szőkének, aki szó nélkül behuppant. A taxis szerintem rég mulatott ilyen jól :)

 Mert az úgy nem járja, hogy szerelemből eltöri a csuklómat a féltékeny pára.

Sziasztok!

Lássuk az én sztorimat. Tavalyelőtt ősszel ismertem meg a volt páromat. Én, lány 17, ő is szintén 17. A megismerkedésünk nagy nyálas romantikus filmbe illő. Pár hónappla voltam az előző szakításom után, ülök kocsmában barátokkal és akkor belép a Nagy Ő. Magas, hosszú, szőke hajú, kékszemű, külsőre pont az ideálom, és még lova is volt, igaz nem fehér (lovagolt). Szóval bejön, kikéri a sörét, én meg csendben olvadozok és igyekszem észrevetetni magam. Nemigazán akart észrevenni, végső elkesedésémben kihívtam csocsózni. Siker. Játszunk, közben beszélgetünk. Humoros, közvetlen, fél óra után olyan mintha ezer éve ismernénk egymást. Csocsó után odaül hozzánk, a barátiammal is jól elvan, egyelőre álompasi. Szombatra le volt szervezve nálam egy házibuli. Meghívtam, azt mondta jön. Számomat nem kérte el.

Ne haragudjak a hosszas csendért, de részéről is tisztáznia kellett a dolgot magával, nem akar semmit... de a sportbarátság szent.

A kép innen

Sziasztok!

 

Hát nekem is lenne egy tankönyvi típusú példám naiv leányka ittas esetére.  A történet úgy szólt, hogy önkéntesmunkát végeztem tolmácsként egy jelentős sporteseményen.  Utolsó este persze óriási buli a résztvevő versenyzőkkel, szakvezetőkkel, és persze az összes stábtaggal, mert ugye "nélkülünk nem jöhetett volna létre".  Történetesen "kisfőnök" (aki 3 évvel volt nálam idősebb, így vala 21 az én 18-amhoz, agyilag viszont kb. egy színvonalon álltunk) próbált nyomulni, ezzel kapcsolatban pedig önnön esélyeit javítani nagy mennyiségű alkohol belém juttatásával.  Az alkohol be is jutott.  Hatott is.  A probléma csupán annyiból állt (már kisfőnök szemszögéből), hogy mellettem helyet foglalva szűkülő látóteremből igen hamar kiesett.  Az a bizonyos szűkülés pedig a velem szemben ülő figurára koncentrált.  Aki a maga módján ki is nézett valahogy, sőt, kedves is volt, még a zenei és filmízlésünk is stimmelt (ajjajj, ez már séma...), pedig nem vagyok egyszerű eset.  Szó szót követett, majd helycserét, mikor is mellém költözött, és a sörsátor hajnali hűvöse ellen még a zakóját is felkínálta.  4 felé bele is gondoltak, hogy nahát nahát, menni kéne, mert reggel megy a gép haza.  Mély búcsúzkodás után mély nyelves.  Itt tenném hozzá, értette a dolgát.

Ezt a történetet nem is annyira értem.

A kép innen

In medias res:)

 

 

Az internetes társkeresés hajnalán huzamosabb ideig regisztrált tag voltam az egyik társkeresőn. Nem volt egyszerű a virtuál lovagoknak: fotót privátban nem kaptak (be kellett érniük azzal a pár képpel, amit feltettem az adatlapra), a telefonszámomat sem adtam ki, információt sem igen.

Egy esetben kivételt tettem, és rá is fáztam. Az ok, hogy kicsivel több információt csepegtettem az ominózus pasiba, azért volt, mert ismertem. Exem haveri körébe tartozott. (Nem esett le, hogy pont ezért kéne hárítanom.) Az exem akkor még csak fél-ex volt, kapcsolatunk idejekorán testvéri jelleget öltött, de egy darabig még egy fedél alatt éltünk. Na, ez a pasi abból a pár infóból, amit adtam, elég hamar elkezdte megsejteni, hogy ki lehetek. A nevemet nem tudta, nem is árultam el neki. A munkahelyemet beazonosította - várta a megerősítést, hogy jó helyen tapogatózik. Ráhagytam, nem akartam hazudni. Amikor a munkahely megvolt neki, akkor már tudta azt is, hogy az exemet ismeri, és többször látott bennünket együtt. A sztori ennél a pontnál (kb két hét telhetett el idáig) kezdett pszichóba átfordulni. A pasi hihetetlenül ráizgult a témára, nekem viszont kezdett egyre kényelmetlenebbé válni ez az egész. A nevem és a mobilszámom akkor már nagyon kellett volna neki, ezt továbbra is elhallgattam. De ő nem az a fajta, aki feladja…szegény.

Csak tök gáz, hogy a normális lányok, akik hűségesek és mindig azon vannak, hogy tökéletes legyen minden, azok ba*nak rá a legjobban!

A kép innen

Sziasztok, Sorstársak!=)

Hmâ026 először is kezdeném azzal, hogy egy elég friss szakítás után ráakadtam a blogról készült könyvre és annyira tetszett, hogy 2 nap alatt ki is olvastam és elgondolkoztam azon, hogy én is billentyűzetet fogok és megosztom Veletek a legdurvább szakításomat.

Azt hozzá tenném az elején, hogy NAGYON HOSSZÚ lesz!xD

Kedves Szakítshabírsz!

 

Íme egy tanulságos történet arról, hogy ha szerelmesek is vagyunk, maradjunk egy kicsit a földön! Mert nagyot koppanhatunk ellenkező esetben...

 

 

 

2008. novemberében kezdődött minden. Netes randi, Tamás (nevezzük így) szimpatikus volt. A randi után jött az sms: "szerettem volna egy puszit adni, holnap esetleg?..."
Azt hittem, sosem fogok feleszmélni a boldogságtól. Imádtam. Nagyon jó volt Vele, szerelmes voltam. Hetente találkoztunk, minden szép volt, lebegtem, mint egy angyalka a magasban... Aztán jöttek a bajok: vizsgaidőszak. Ideges volt. És ezt rajtam töltötte ki. Nem telt el nap, hogy ne mondott volna el ilyennek vagy olyannak. Utána persze belátta (ha belátta), hogy szemét volt velem. Időt kért, azt mondta, februártól minden megváltozik majd.
Készültünk erre az időszakra. Majd megyünk snowboardozni Szlovákiába. Kettesben. De jó lesz!
Eljött az utolsó vizsga is, sírtam örömömben, mikor felhívott, hogy négyes lett. Egy hatalmas szikla esett le a vállamról.
Aztán egyik nap felhívott: veszélyben a terv, mert nem lesz elég pénze rá. Megnyugtattam: ne aggódjon emiatt. Megyünk és kész. Nem egyszer, többször is.

Neki átlagos ember kell átlagos külsővel. Eldöntöttem hogy tudomásul veszem de  azt is hogy küzdök ahogy tudok. Egy évig ment a se veled se nélküled.  Elmondta hogy a külsőmmel sok gondja volt. Hát azzal nekem is ezáltal lökést adott hogy változtassak.

A kép innen

Kedves blog!

Cím: déli pályaudvar

Sok idő telt el azóta de csak most vettem rá magamat hogy leírjam a sztorit!

EZ az eset a  mostani életemet is kicsit meghatározza , mert ha látom őt valahol még mindig van egy  érzés bennem  ami azt hiszem sose múlik el. Azonban ennek semmi köze a mostani páromhoz  férjemhez  ez az én  keresztem,  amit életem  végéig magamban hordozok és talán nem is bánom  hisz tudom majd egyszer mesélni  unokáimnak hogy  létezik szerelem első látásra!

2006 nyara volt  akkor kötötték be a netemet először , párkapcsolatban éltem az elsőben immáron 6 éve. Elég rossz kapcsolat volt , sok  megoldatlan és kimondatlan problémával. Sok egyedüllét röviden és tömören unatkoztam. Természetesen chat  volt az első amit  kipróbáltam és össze is futottam emberkével. Pont a típusom volt , először nem mondtam meg hogy van párom igen csúnya dolog de próbáltam  hogy így hogy megy a dolog. Ha úgy tetszik kísérleteztem újdonsült hobbimmal. Ezek után a beszélgetések msnen folytatódtak még mindig csak baráti alapon és egyszer megpendítette hogy  tetszik  neki  az egyéniségem és megfogott bennem valami legalábbis én így értelmeztem. Már én is éreztem hogy ez több lesz. Innentől kezdve azt vártam hogy írjon  vagy hazamenjen munkából és bekapcsolja a gépet ,  skypon is beszéltünk. Tetszett  hogy végre foglalkozik velem valaki, hogy törődik velem amit régóta nem éreztem. A magányosságnak  vége lett hirtelen de ott volt a lelkiismeret-furdalás  … az mindig volt. Mindig rá gondoltam hogy  végre találkozzunk de féltem is tőle  hiszen neki más igényei voltak a kinézetemmel kapcsolatban. Akkor még nem volt meg a műtétem és a  fogazatommal is problémáim voltak és nagyon vékony voltam.

Szóval a mai téma a szaxofon.

A kép innen

Egyszer egy férfi kisérővel mentem Jan Garbarek koncertre, randi féle volt. Koncert közben KennyG-t méltatta, ott hagytam és elültem máshová...soha többé nem láttam!! Akkor jöttem rá jobb, ha egyedül megyek, mint egy barommal. Talán azóta tudja mi volt a baj...

Egyszer volt egy barátom, aki megkérdezésem nélkül kikapcsolta, amit hallgattam, mert a Sláger vagy Danubius rádióra vágyot.
Bennem egy világ omlott össze és a kapcsoltanak is hamarosan vége lett.

Hozzámentem egy amatör zenészhez, aki szereti az igényes zenét.
További happy end nincs azóta is flúgos vagyok. :)

Mai témánk a szaxofon.

A kép innen

Elég valószínűnek tartom, hogy az én történetem mindenkit a http://szakitshabirsz.blog.hu/2009/03/05/ket_lanynal_is_torzsvendeg_lettem sztorira fog emlékeztetni, de azért aki megteheti, olvassa el ezt is. =]

 

Békésen üldögéltem egy belvárosi kávéház teraszán, töprengtem az élet nagy dolgain, mikor a pincér egy összehajtogatott szalvétát tett elém az asztalra. Szétnyitottam, és egy levél várt rám a szalvétára írva:

 

Kedves Ismeretlen!

 

Már hosszú percek óta téged csodállak, szinte elvesztem gyönyörű kék szemed mélységes tengerében. Fordulj meg kérlek és mosolyogj reám, ha van egy-két perced, amit rám pazarolnál el!

 

És mint a filmekben.

A kép innen

Sziasztok!

A szülinapi buliján csalt meg, egy emelettel az alatt, ahol én aludtam.

Csak ez a levél tudja leírni azt, amit akkor éreztem, ezt akkor a barátnőimnek küldtem el.

"drága lányok!
mivel nincs már energiám meg könnyem, hogy felhívjalak titeket, így muszáj ilyen személytelen formában tudatnom veletek, hogy szakítottam vele.
Bulit szervezett náluk és meghívta a barátait, ismerőseit. Mivel én a buli miatt egész nap takarítottam meg kaját csináltam, így fél3kor ledőltem, és megígérte, hogy majd jön utánam, és mellette ébredek. beállítottam a telefonom 5re, hogy ha esetleg valahol elaludt, akkor felhozzam.