értékellek mint embert

Történet egy kedves pszichopatáról, aki nem tud leszállni senkiről.

A kép innen

Sziasztok!
Ígértem posztot, könnyed lesz és remélem vicces, bár lehet hogy kicsit hosszú, kitartó volt az illető. =) Már jópár éves a történet, én akkoriban 17 (lány), ő 21, mindketten sose-volt-még-kapcsolatunk állapotban. Megismerkedés teaházban karácsony előtt, én barátnős pletykapartin, ő egyedül a szomszéd asztalnál, kitartóan néz (mint később megtudtam közben a naplóját írta...). Barátnők diszkréten el, srác felteszi a nagy kérdést: akarok-e vele ímélezni. Lányos zavaromban nemet mondtam, mondván én így nem ismerkedek, de nem volt veszve a helyzet, elfelé menet a kezembe nyomta a címét rózsás levélpapíron. Paff... Ettől erősen gondolkodóba estem, de barátnőim lelkesedésétől is áthatva írtam neki.

A levélíró kérdésére válaszolva: fiúszopat, lányszív, lányszopat címkéket látom itt megfelelően. A mai tanítás: Megmondom: ha játszadozol mások érzéseivel, ne várd el, hogy a tieidre majd bárki is tisztelettel lesz.

A kép innen

Kedves Szakítós!

Csak egy kérdés: akkor most ki szopat kit?

A történet hősünk 3 hónapos külföldre távozásával kezdődik..előzmények: 4 hónap járás, részéről kimondott varázsszó (értsd: szeretlek). Tehát hősünk el…

Két héttel távozása után jön a hidegzuhany.. Amit ráadásul nem ő, hanem egy „riválisa” zúdít rám.. Elutazása előtt ugyanis pár nappal, összekeveredett egy hölgyeménnyel.. Nem a megcsalás dühít a legjobban, hanem az, hogy miért nem mondta el, szakítunk, ő elmegy..Én dühöngtem volna kicsit, de ő úgy is távol van, tehát tiszta sor. Pláne egy ilyet nem lehet ímélben, meg msn-en megbeszélni, szóval megy az egymásra mutogatás, meg a fikázódás…DE a legjobb, hogy a végén az uraság eléri azt, hogy még őőő küld el melegebb éghajlatra, azzal a szöveggel, hogy „ne keressem többet”….és ezzel, ellovagol a naplementébe…

A levélíró kérdésére válaszolva: mindenképpen érdemes közreadni egy olyan sztorit, ahol a a lány azzal akarta menteni a menthetetlent, hogy a szakítósblogra hivatkozik! Ezentúl kiírjuk a posztok végére, hogy dont try this at home.

A kép innen

Szia Szakitshabirsz :)
 
Lehet lenne egy jo sztorim, de ahhoz kellene nekem egy info, egy itt valaha fellelheto tortenetrol..
Szerintem elolvastam mindent, de nem talaltam exem hivatkozasat...
Gyorsan par szoban leirom a tortenetet, hogy erthetobb legyek... hatha ti, emlekeztek hasonlo tortenetre amivel engem etetett az exem kenyes pillantban.
Exem a noi fel a kapcsolatban, hiper feltekeny volt... es baratnojevel allandoan loveboxozott, nem titkolta, de a regisztracios nevet nem arulta el, foto nem volt rola fent, baratnoje ismerkedett csak es azt mondta exem, o csak szorakozik, nevet a pasikon.. Elhataroztam regisztralok en is, es csapdaba ejtem oket, azaz csak az exemre hajtottam volna.
Regisztraciom napjan azonnal le is buktam, mivel exem minden nap csekkolta az explorer history-mat :( Borzalmas hiszti, hogy mit kepzelek, hogy ismerkedni akarok :)
Ertitek? Neki lehet, nekem nem!

 Így szopat a magyar, ha átverik. Mondjuk a nő is tudta, hogy ő a harmadik, és ha valaki családos férfival/nővel kezd, akkor számítson rá, hogy a család mindennél fontosabb lehet.

Kedves Szakítós!

Karácsony napján érdekes levelet kaptam az iwiwen egy számomra ismeretlen nőtől. Nem tudtam írjak-e az illetőnek, mennyire szánalmas, vagy hagyjam annyiban. A szövegből kiderül, hogy ő bizony szeretője volt egy családos embernek (konkrétan egy volt osztálytársnőm férjének), s nyilván jól pofára is ejtették, ezért indította kis lejáratókampányát a férj és feleség iwiwes ismerősei között.
Nagyon kíváncsi lennék, hogy vajon a tisztelt kommentelők mit szólnak ehhez. Végülis ez is egy szakítós sztori.

"Nem lehet elmenni szó nélkül amellett, ha az ember boldog családot lát maga körül. Manapság ritkaság számba megy.
Én ismerek egyet.
K.Tamás és Kné Z. Tímea élete példaértékű lehet mindenki számára. Anya, apa, két szép gyerek, szép ház, 2 autó - mondhatni szinte az ideális családmodell is lehetne akár, ha a valóság nem egészen másképp festene.

 A nagy kérdés, amely mindig visszatér. Mi az Ultimate Válasz?

sziasztok!

Talán a saját lelkem megnyugtatására írom le az én történetemet, amit még a mai napig nem hevertem ki, pedig már vagy 6 éve történt.
Jelenleg boldog párkapcsolatban élek, de még mindig átfut rajtam valami melegség, ha az utcán az exemre hasonlító srácot látok. Együtt éltünk kb. másfél évet, miután szakítottunk.
Nem csupán szerelem volt (részemről), hanem nagyon mély, őszinte barátság is. Megbeszéltük, hogy mindig, mindent őszintén elmondunk egymásnak, még azt is, ha valamelyikünk egy új személy iránti érzelmei közénk állnak. Mondván annál nincs rosszabb, ha egy kapcsolatban nem tiszteljük annyira a másikat, hogy szemébe nézve elmondjuk az igazságot.

De tényleg vannak ennyire súlyosan hülye csávók? Bekockult mindenki? Testápoló a kézben+meztelen test=dugjanak meg! Mi kell még? Írjon rá szoftvert?

Sziasztok!

A történet, amit le szeretnék írni, nem is igazán a szakításról szól, leginkább csak az első lépésről, mely ehhez a döntéshez vezetett (bár inkább nevezném egy igen nagy ugrásnak).

Együtt éltem a barátommal, aki igen csak szeretett online játékokkal játszani, konkrétan annyira szerelmes volt ebbe a világba, hogy nem csak a gépe előtt játszott, hanem még munkahelyén is, a saját fejében. Annyira sokat foglalkozott ezzel, hogy úgy éreztem egy kicsit felpezsdítem a dolgokat kettőnk között, s itt főleg a szexuális irányvonalat céloztam meg, gondolván ez azért felkelti a figyelmét.

Azt hiszem a levélíró az Élet és irodalomnak akarta küldeni a levelet, mert megszaladt a szépirodalom. De jó kedvem van, olvassátok, és mielőtt rákezdene a duzzogó kórus, van egy csomó nem szépirodalmi alkotás a postánkban, de ezt dobta a Nagy Kockás ma nektek.

Egy éve még

Még nem látok ki az ablakon, túl erős itt bent a fülkében a neon, a fényeket csak észlelem innen belülről. Tükrös helyzet, milyen is, ha a tükörképét nézem az alvóknak ilyenkor, s azok épp az én tükörképembe bámulnak, mikor hirtelen felriadva nincs más választásuk, s vajon tényleg azt a képet látják-e, amit én magam is látni vélek a másikról. S miért vagyok elég bátor így otthagyni a tekintetem, mikor úgy csüngök egy-egy szokatlan arcon, mintha még nem láttam volna kedves szemeket, finom nyakat vagy tiszta homlokot. Egyre többet látni a kinti világból.

De hogy a szőke nőnek mér karácsonykor kell felbukkannia? Az egész levélben az elbeszélőszerkezet a legsúlyosabb, hogy apa és anya. Mert apa és anya félrekúrnak, ez van, jó reggelt.

Kedves Szakítós,

a helyzet érzékenysége miatt "külső" szemszögből küldök egy gyors, aktuális és szórakoztatósága ellenére is szomorúan jellemző történetet:

Anya és Apa 30 körüliek, néhány éve házasok, ici-pici gyerekkel.
Kapcsolatukban mindkét fél részéről korábban is felbukkantak "harmadik típusú" személyek, de nagy galiba nem lett belőle, sajna ez ma már nem hír.....

Anya a kicsi gyerek mellett is újra munkát vállal (jó állása van), az ünnepek idején leutazik vidéki konferenciára, boldogan hagyva Apára a gyereket. Apa kissé bizonytalan az önálló gyermeknevelésben, meg ugyebár a fantáziája is beindult, így a család közös barátnőjére hagyja a gyereket, ottalvással, hiszen a barátnő rutinos pesztra és stb.

Hülye az, aki könyvet olvas. Még roszabb a helyzet, ha követi az utasításokat is, és megtörténik a kolléganővel az, ami. De miért kell egy nőnek tudományosan elmagyarázni a bennünk lévő lelki folyamatot? És hát egy könyvet kell követni, a szakítósat, ugye.

Kínomban írom meg ezt az esetet, hátha ez segít rajtam. Az â01ESZ könyveâ01D Szendi Gábor â01EA nő felemelkedése és tündöklése című könyvét jelenti. Talán reklám lenne, ha benne hagynám, de részemről nem titok, megírhatjátok ezt is. Egyébként jogilag nős vagyok, de már külön élek a feleségemtől. A történetet megváltoztatni nem kell, én megtettem, kettőnkön kívül más nem is tud róla, nem kéne. Akármelyik emelet akármelyik irodájában megtörténhetett volna ebben a házban, vagy bármelyik másikban.
Ez a friss, béna történet nem szakítós, mert össze sem jöttünk. Talán csak SZ könyvének (veszélyes) hatására szeretném felhívni a figyelmet, meg arra, hogyan ne alkalmazzuk. Történt, hogy egyszer csak beleszerettem egy kolléganőmbe.

Ez milyen undorító szakítósduma már? Pedig egy ideig mindenki járt volna a sráccal, az biztos. Jeleznénk, hogy ez nem egy rovat, de örülünk, hogy terápiás céllal megírtad a történeted, és erre bíztatnánk mindenkit, mert segít. Ha az utcán egy vidám embert látsz, ő tuti olvassa a szakítóst.

Helló Kedves Szakítós!

A téma talán lehetne valami ilyesmi: Kurvára nem értékellek mint embert, különbenis ki voltam bukva, ezt megérthetted volna...

Az irományom terápiás céllal készült elsősorban magamnak, hogy ne dühöngjek és pityeregjek felváltva.