Elhívja a lányt egy koncertre, de inkább elmegy a haverokkal Horvátországba, de erről elfelejt szólni.
Sziasztok!
A történet már lassan egy éves, eleget gondolkoztam rajta, hátha vkinek van vmi jó ötlete a valós indokokra. J
Nem vagyok már épp mai csibe 32. évemet taposom. A fiatalember, a maga 36. évével is inkább nevezhető embernek, mint fiatalnak, de tudom, aki amennyinek érzi magát.
1.
Szóval egy májusi éjszakán történt az első említésre méltó történés, összefutottunk egy buliban, egy koncert után. Megörültünk egymásnak, hiszen már kb. másfél éve nem találkoztunk. Addig egy társaságba jártunk, volt barátom haveri köréhez tartozott. Már akkoriban is beszélgettünk egymással néhányszor, leginkább a volt barátnőivel való szakításai kapcsán.
Tehát megörültünk egymásnak, és az elkövetkező 2 órát végigbeszélgettük, kivel mi történt, miért szakítottunk Gáborral, stb. Elmondta, hogy még mindig nem sikerült egy normális lányt sem találnia, az elmúlt 3 próbálkozása is kudarcba fulladt, pedig már lassan családot szeretne. Másnap reggel levél várt a postafiókomban, még éjszaka, hazaérkezése után írta, hogy találkoznunk kéne
Az első levelet még több követte, emailen kommunikáltunk, napi 15-20 levélváltással. Filmekről, zenéről, magunkról.
2. Egy pénteki bulin került sor a második találkozóra, mindenki a saját barátaival érkezett. Észrevettük egymást, de igazából csak futó odaintegetéssel üdvözölt. Furcsállottam kicsit. De jól éreztem magam. Ittunk is jó pár pohár bort a csajokkal, de éjfél körül elfáradtak, elindultak haza. Gondoltam, futó integetéssel elköszönök Danitól, ami jár, az jár J. Ahogy meglátott, egyből otthagyta a többieket, és mondta, sétáljunk egyet. Leültünk egy padra, beszélgettünk mindenféle lényegtelen dologról, de leginkább arra tudtam gondolni, miért nem csókol már meg? Tudom, hogy modern világban élünk, amikor a nő is kezdeményezhet, de én szeretem, ha egy férfi, férfi a talpán. Majd azt mondta, hogy folyamatosan zavarban van mellettem. Ezen kicsit elgondolkoztam, majd a következő pillanatban azt vettem észre, hogy már csókolózunk is. Az első csók általában fura szokott lenni, és kis gyakorlás után lesz meg az összhang. Ez azonban egészen más volt, Teljesen egymásba olvadtunk, átszakadt a gát, és nem tudtunk betelni egymással. 4 órán keresztül ültünk a padon, ebből az első órát beszélgetéssel töltöttük, a maradék 3at pedig egymással. Valószínűleg csak a jólneveltségünk utolsó szikrája, és a járókelők akadályoztak meg abban, hogy ott rögtön lefeküdjünk egymással. Nagy nehezen elbúcsúztunk, és mindenki ment haza. Hazafelé sms-csata, hívások, otthon email, alig várja, hogy találkozzunk, stb. Majd elutazott a Velencei tóra a haverjaival nyaralni egy hétre. Minden nap smseztünk, néha beszéltünk, a világ vmitől rózsaszínné vált.
3. Alig vártuk, hogy végre lássuk egymást. Hazajött a nyaralásból, és még aznap este 7kor találkoztunk. Mindketten zavarban, vmi gyatra szájrapuszi próbálkozás, majd séta Budán. Koncertre akartunk menni. Együtt. Közben eleredt az eső, beszaladtunk egy kávézóba, mesélt, meséltem, jó volt, Kicsit furcsa volt. Egész este 2szer csókolt meg. Hazavitt, kérdeztem, feljön-e. Most nem, talán majd máskor.
Este jött az email, ne haragudjak, nagyon fáradt volt, majd máskor, de jó volt velem, örült, hogy látott, blabla. Én persze elhittem, semmi probléma, hétfőtől újra könnyed kis emailezgetések, mint a nyaralás előtt. Alig várja az újabb talit, ami pénteken lesz.
4. Megbeszéltük, nem bírjuk ki péntekig, találkozzunk, bár csak egy órára, mert nem ér rá többre, szerdán. Tali remekül sikerült, újra pillangók a gyomorban. A világ gyönyörű, a nyári eső simogató, az élet szép. J este sms Tőle: Nagyon várom a pénteket, nem lehet, hogy lefekszem aludni, és arra kelek fel, hogy kimaradt a csütörtök?
5. Péntek. Randi du 6kor. Előtte folyamatosan visszaszámolt, még 3 óra, még 2 Új ruha, új frizura, nagyon akartam tetszeni. Megjelenik póló, rövidnadrág. Kicsit furcsállottam. Szóval akkor mit csináljunk? Sétáljunk. Oké. Se csók, se semmi, a kezemet Ő fogta meg. Gondoltam, ez jó jel, próbáltam megcsókolni. Erre azt mondta, hogy ne haragudjak, de nincs jó kedve, lehet hagyni kéne ezt a mai talit. Nagyon nem értettem a szitut, nem esett jól, kérdeztem, hogy mi a baj, de nem mondott semmit. Otthon nem várt email. Egész hétvégén semmi. Hétfőn 1, azaz 1 db Tőle. Ne haragudjak, összejöttek a dolgok, sok a munkája, a család, meg minden, nem akart megbántani, találkozzunk. A héten határidős munkáim voltak, nem értem rá, emailen próbáltam minimálisan kommunikálni. Hívott csütörtökre, a haverokkal mennek koncertre, csatlakozzak. Úgy alakult, hogy hamarabb kész lettem a munkával, így írtam, hogy mégis el tudok menni az egyik barátnőmmel. Nagyon örült, email, sms, mindent megbeszélünk majd, stb.
6. Koncertre elmentünk, Ő sehol. Írtam Neki smst, semmi válasz. Próbáltam hívni, nem kapcsolható. Megnéztünk a zenekart, majd elmentünk haza. Másnap reggel még mindig semmi hír. Én tiszta idegroncs. Tuti elütötte vmi, vagy rászakadt a ház, vagy ellopták a telóját, vagy . Délutánra már nem tudtam egyhelyben ülni, gondoltam rácsörgök. Kicsöng, felveszi. - Örül, hogy hallja a hangom.
- ?
Merre vagy? Hova tüntél?
- Ja, tegnap kitalálták a haverokkal, hogy koncert helyett inkább csinálnak egy hosszúhétvégét, és lemennek Horvátországba nyaralni, mert jó az idő.
- Látszat nyugodt hangon érdeklődöm: az smsemre miért nem válaszolt? Vagy miután odahív valahova, miért nem szól, hogy meggondolta magát?
- Elfelejtette.
- Értem. Akkor biztos nem volt fontos. Jó nyaralást!
Leraktam.
5 perc múlva sms, erre most nem tud mit mondani, ha hazajött, majd megbeszéljük. Nem reagáltam semmit. Hazajött, email: Nagyon sok a dolga, majd jelentkezik.
2 hét után egyszer csak kaptam egy emailt, Beszélnünk kell.
7. Találkoztunk. Kb. 5 percre. Nem nézett rám. Ő beszélt, hogy nem teheti ezt Gáborral, aki a haverja, mert mit szólna, és:
Nem akar az esetleges újrakezdésünk útjába állni .
Ilyen eredeti szakítómondatot még sosem hallottam. Észérvekkel meg lehet győzni, mindig is racionális lány voltam. J
Szóval elmentem haza.
Azóta találkoztunk már egyszer, zavarban voltunk mindketten, és magányosak. De már beláttam, ha Rajta múlik, ez így is marad, hiába akadt össze gyakran a pszemünk. Továbblépek, hátha találok vki mást.
Tescoban nem voltunk, Gumit nem használtunk, de sztem Ő vette volna. Katona tuti nem volt. Egyébként egy egész normális pasinak tűnt, csak kár, hogy Ő is a látszatkommunikálók osztályába tartozik.
