ÉRTÉKELLEK MINT
EMBERT

Te hogyan koptatsz le? Barkácsszívek klubja.

2008.03.05. 12:00 |

But I spent so many nights
thinking how you did me wrong
I grew strong
I learned how to carry on

Bevallom, világ életemben a falra másztam ettől a számtól, de hálistennek találtam belőle egy olyan verziót, amit úgy-ahogy el tudok viselni. Természetesen elismerem, hogy az I Will Survive a szakítás utáni talpraállásnak, saját belső értékeink újbóli felismerésének, valamint a szerelembe vetett töretlen hit megerősítésének megkerülhetetlen himnusza. Arról se feledkezzünk meg, hogy végtelenül lelkesítő részegen üvölteni a szövegét. Ezek a Puppini nővérek pedig valószínűleg olyan sokszor nézték meg a Belleville randevú-t, hogy úgymaradtak. (Inkább az MP3-at hallgassátok meg, mert a videón nem túl összeszedettek a lányok, bár az is aranyos.)

MP3: The Puppini Sisters: I Will Survive*

* Bal gombbal rákattintasz, bejön az oldal, ott kis várakozás után a "Click here to start download..." szövegre klikkelsz és már indul is a letöltés. Az MP3 fájlokra csak illusztratív célból linkelünk, nem akarunk senkit meglopni ezzel. Lelkesen támogatjuk az eredeti cédék, kazetták, bakelitlemezek és egyéb hanghordozók vásárlását.
 

A beküldő lány szerint ez nem mulatságos, pedig az! Ha valaki a médiában dolgozik, azt hiszi, mindent megtehet, példuál félrekúrhat. Melyik újságíró nem vallott szerelmet még egy hasonlatban, egy politikus fikázásban vagy egy filmkritikában? Na, ez az. Sokan például azt nézik, mikor élesedik ez a poszt, és azt hiszik, 6-kor keltem, hogy feltegyem. Hát, nem. Pedig milyen jó alibi lenne.

Az én történetem nem hosszú, nem mulatságos, tanulságos.

Ismerkedés: netes társkereső. Pár levél, személyes találkozás, szinte azonnal szex. Minden szép és jó.
A férfiú az egyik elektronikus médiumnál dolgozik. Akkor is ott melózott, most is. Megérdemelné, hogy felfedjem, kilétét, de 8 év távlatából minek.
Na szóval, az ém imádottamat hívom napközben, mi legyen az esti program?
Menj csak haza, majd jövök, tudod, ma sokáig bent kell lennem, még este 11 után is beszélek, hallgasd csak meg...
Csodálkoztam, miért erölteti a hallgatást, de nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget. Ellenben 23 órakor készülék bekapcs, hallgatom.
Tényleg ő beszél. Már kezdem sajnálni, hogy mennyit kell melóznia, már éppen azon morfondírozom, hogy milyen masszázzsal várom, amikor szó bennakad, csend, majd jön a bemondó. A kövekező szöveggel: "elnézést kedves hallgatóink, mint azt hallhatták a szalag elszakadt, most hallgassanak zenét a következő műsorig."
Mi van? Ha az én drágám bent van, hogyan szakadhatott el a szalag? Ha viszont nincs bent és szalagról beszélt, ami elszakadt, hol van?
Fél 12-kor csörög a kulcs a zárban. Megjön. Mosolyogva.
- Hol voltál? - kérdem
- Hol? Hát a rádióban. Hiszen mondtam, vagy nem hallgattad?
- Hallgattam. 3 percig valóban ott voltál, aztán elszakadt a szalag. A bemondó kért elnézést, zene ment.
Elsápad. Keze remegni kezd. Nincs mit tennie, lebukott.
- Hol voltál? - kérdem újra.
- Had magyarázzam meg... - így ő.
- Félredugtál?
- Igen...
Szó nélkül sétáltam ki az életéből egyetlen tárgyammal, a fogkefémmel, ami ott volt nála.

Végre egy olvasó, aki tisztában van azzal, hogy ő igazán értékes. A gyári szalagmunka nem csak az Egészséges erotika alkotóját, Tímár Pétert ihlette meg, hiszen kevés szexuálisan vonzóbb dolog van egy ennyire kötött munkánál, amiben az érzelmeket és a testiséget teljesen a háttérbe kell szorítani. Felrobbannak a fiatalok, mint a gőzgép.

(A levél végén olvasható kérdésre a válaszom: fiúszív)

Az én történetem még 2006 novemberébe kezdődött.
Diákmeló révén elkerültem egy közeli gyárba szalagmunkára, ahol megismerkedtem egy hölgyeménnyel. Helyes kis barna volt, bár nem az intellektuálisabb fajtából. :)
Nade lényeg a lényeg: hogy a csajszinak volt egy jegyese, és már vagy 2 éve együtt jártak, másfél éve együtt éltek. Körülbelül itt tartott a sztori, mikor én megismertem. Elég jól összebarátkoztunk, és én nem is gondoltam többre, hisz jegyese van.
Aztán a barátság olyan szoros lett, hogy jóformán állandóan sms-eztünk, és hát kicsit kezdtem megszeretni...
Kiderült hogy számára se voltam közömbös, így hamar el is csattant az első csók. Tudtam hogy még megvan neki a bakja, így szóltam az elején, hogy én nem osztozkodok, így előbb utóbb választania kell. Ő is így találta korrektnek, hisz az ember nem borogat fel egy 2 éves kapcsolatot, csak azért mert vki iránt kicsit hevesebben dobban a szíve.
Hétvégente együtt bulizgattunk, és kiélveztük együttlétünk minden egyes percét (a kötözködőknek: a pasija otthonülős típús, és legjobb szórakozása hogy püffölte a számítógépet).
Aztán eltelt így egy hónap, amikor hívtam, hogy szeretnék vele beszélni.
Találkoztunk, beültünk egy kávézóba, és akkor feltettem a nagy kérdést: Ő vagy én?
Az arcáról tisztán leolvasható volt, hogy mindenre számított, csak erre nem... Nem tudott dönteni... Ekkor én azt mondtam, hogy semmi gond, majd akkor döntök én: szakítottam vele. Teljesen oda volt... kicsit sajnáltam is...
tartottuk még a kapcsolatot egy ideig, de sose volt belőle jó vége. Mindig éreztette, hogy ő még szeret, és hogy csak rajtam áll hogy akarom-e őt. De már nemakartam... Úgy hiszem, hogy én elég értékes ember vagyok ahhoz, hogy ha vkivel együtt vagyok, akkor az ragaszkodjon hozzám, akarjon minden egyes porcikájával, és ne legyen döntésképtelen. Hogy mire föl? Mert szívem minden szeretetével elhalmozom, és ha kell a csillagokat is lehoznám neki az égről.
Tisztába vagyok vele, hogy ezek nagy szavak és nem véletlenül használom ezeket...
Node folytassuk:
Tavaly nyáron (2007) egyik reggel csörög a telefonom. A csajszi az.
Kiderült hogy a pasija tudomást szerzett róla hogy miv együtt voltunk, és most engem hajkurász, mert a csajnak nem hisz, és hogy én mondjam el, hogy valójába mi is történt.
A hölgy a lelkemre kötötte, hogy mondjam azt, hogy csak smároltunk, és hogy sose volt semmi több. Félkomás fejjel mindenre azt mondtam hogy igen, csakhogy továbbalhassak.
Rá negyed órával hív a felszarvazott srác, hogy ki és mit akar. Elmondtam a sablon dumát, erre meg hitetlenkedik, hogy ő másként tudja.
Mondom: És ez kit érdekel? azt hiszem erről két ember tud csak érdemben beszélni, és az egyik a jegyesed, a másik meg én vagyok. És ha nekem nemhiszel, hát úgyis jó, különösebben nemérdekel a dolog. Elmondtam amit kérdeztél, innentől fogva a te dolgod hogy mit kezdesz vele. - és letettem.
Ezek után még kaptam egy hálálkodó sms-t a lánytól.
Ma úgy tudom, hogy külföldre mentek egy gyárba dolgozni, merthogy ott jobban lehet keresni. Mást nem halottam felőlük.
Érdekelne hogy ki mit gondol hogy itt most ki szopat kit, és ki szív igazán :)
Jólét kedves kommentezők!

Mi lehet ideálisabb egy olyan osztálykirándulásnál, ahol 13 fiú és 1 lány? Ha fordított az ivararány, és az az 1 is én vagyok. De sajnos ez nem az a sztori. Itt egy triatlonozó sráccal kavar egy röplabdás lány. A sportszerelmeknék nincs is szebb dolog, de vannak sportok, amik nem illenek össze: a triatlon végtelenül magányos és embert próbáló, míg a röplabda csapatjáték - és ezzel mindent megmagyaráztam.

Mai kérdésünk: A ruhaboltban lehet banánt kapni?

Kedves szakítshabírsz!

Nem rég találtam az oldalatokra, és szerintem nagyon jó, és tanulságos.

.Gondoltam én is beküldök egy történetet ami velem történt még gimnáziumi harmadik osztályának évében. Egy nálam jóval idősebb 25 éves sráccal.

Bár ezt a srácnak írtam anno, de gondoltam megosztom veletek.

Nyugati sors

ez a törénet arról szól hogy hogyan ismertem meg 1 srácot a metrón... és hogy milyen hamar szerelmes lettem és milyen könnyen elveszíttettem…egyetlen elhibázott mondatommal
2005. 03. 30: nagyon nem volt kedvem elmenni
osztálykirándulásra , de valahogy anyu megfűzött, hogy
jó lesz + 2napot kibírok.
Reggel nagy cuccokkal leszálltam a buszról a Népligetben,
onnét mentem a metróhoz. felszálltam a 3-as metróra
mikor"eszembe jutott" hogy nem is tudom pontosan hogy hol
lesz a találkozó a Nyugati pályaudvaron vagy a Keleti
pályaudvaron....így hát felhívtam anyukámat, hogy hova is
kell mennem, miközben beszéltem, beszállt egy srác a
metróba Nagyvárad téren. Észre vettem, ahogy telefonáltam, hogy valamit néz rajtam, valamit nagyon... de mit? Olyan
kedvesen, szerényen nézett, hogy azt nem, nem lehetett
észrevenni. Mondom magamban valami ciki, van vagy mi? Nem
látott még melegítőben és nagy táskával lányt?
Leszálltam a Nyugatiban a metróról és kis vártatva a "fiú"
is leszállt. Elindultam a kijárat felé de még előtte megálltam a cuccaimat eligazítani..... a jobboldali mozgó
lépcső felé indultam Ő bevágott elém , és ott állt előttem
míg fel nem értünk az aluljáróba. Én megálltam, Ő is
megállt.... Meg kérdeztem tőle hogy
: - Szia , nem tudod , hogy, hogy tudok eljutni a Nyugati várótermébe?...
- De ha gondolod megmutatom.... (aztán kiderült hogy ö se nagyon
ismeri a járást., miattam szállt le előbb egy megállóval)
Miközben kerestük a váró termet, elkezdtünk beszélgetni

Ő:- sportolsz, vagy hova mész ilyen nagy cuccokkal?
Én: oszt. kirándulásra megyek ,amúgy sportolok...triatlonozom . És Te ?
Ő: Én röplabdáztam....de már nem .-
nem?
-lesérültem.......
Én:. állítólag csak ketten
leszünk lányok a kiránduláson,állítólag. Hogy hívnak?
- Máté.
És téged? Csilla
. Megérkeztünk a váró terembe ott is még beszéltünk 1 kis ideig aztán jött az 1ik oszt. társam így aztán érzékeny búcsút kellett intenünk 1 mástól:) - Esetleg
van kedved elmesélni hogy milyen volt az osztálykirándulás?
- elmesélhetem...

Telefonszám csere.

Elindultunk a
>nagyszerű kirándulásra... én egy magam és 13 fiú... Írtam is 1 sms-t hogy az állítólag az állítólag is maradt hogy végül mégis csak én leszek az egyetlen. Na, ehhez szólj hozzá! Ő ezt válaszolta vissza: De
azért te nem panaszkodhatsz a munkahelyeden nap- mint nap 6 kolléga nővel van körülvéve és hogy ők mindig nagyon
kedvesek, reméled hogy velem is azok lesznek a fiúk......:válasz:-)
Éreztem ez a nap más mint a többi, sokkal jobb! ez a sors keze lenne?
Másnap beszéltünk telefonon... Megbeszéltük ,hogy akkor
pénteken elm1ünk valahova.
04.01. Népliget. Barátnőmmel jöttem
Elsőre meg sem ismertelek...te se nagyon engem....
Én: - Szia! Boldog születésnapot! - születésnapot?

Ő: nekem nem ma van! (ápr.1)
- Hova menjünk , merre , mi?
Menjünk a Planetáriumba! oda már régóta elszerettem volna
menni..... bolygók, csillagok...csak úgy forogtunk az univerzumban! jó ,hogy tudtuk miről szólt, felét végigdumáltuk.... utána elmentünk a Batthyány térre a palacsintázóba onnét, a Mamutba, ott azzal hülyültünk hogy bementünk az ékszerészhez eljátszottuk: melyik a
> legdrágább? Azt megveszi nekem.
, ruhaboltba bementünk : banánt lehet kapni? kérek 1 kiló
banánt!
04.04 hétfő. Képes volt korán reggel kijönni elém a
buszmegállóba hogy találkozzunk!(vidékről jöttem fel Bp-re suliba) Wunderbar!!!elkísért
majdnem az iskoláig a stadionokig. Aztán megint érzékeny búcsút kellett vennünk egymástól. de már este beszéltünk telefonon és nem is akár hogy!
órákig el tudtunk beszélgetni..kb volt hogy 1óra 30 percet telóztunk .. (ez mindig mindenhol így szokott lenni?)
04.08.Péntek. Előtte szinte minden nap beszéltünk
telefonon, ki találtuk, hogy menjünk oroszlánokat és
gorillákat nézni az Állatkertbe. Kicsit későn értünk oda úgyhogy majdnem mindent láttunk csak az oroszlánokat és a gorillákat, nem láttuk.... na majd legközelebb! Akkor majd
hamarabb jövünk.!
sajnos a hétvégén nem tudtam Mátéval találkozni mert
versenyem volt idén az első Duatlon, Somogyszilen.
Rendesen be voltam ám parázva pedig az eső nem harap.
Vasárnap valahogy megfűztelek hogy hétfőn találkozzunk és
hogy az egész napom a Tied. Így hát kivettél 1 szabit.
( minden hónapban 1 szabit kivesz miattam) Felmentünk hozzád, hogy ott lerakom a
cuccomat és úgy megyünk valahova de végül nem mentünk
sehova, kicsit furcsa volt, hogy holt csend van nálad, semmi zene, tv:) csak szomszédot lehetett néha hallani aki valamit
fúr ,farag... hoztam német könyvet mert mondtad jó vagy
németből....Guten Tag ! Wir möchten ein Doppelzzimmer Für
zwei Personen.... először magyarul.... Játsszuk el! utána
németül! Aztán valahogy mégsem tanultam meg veled. Helyette
mást. (a jó csókolózást)

- én nem tudom ,hogy kell csókolózni. Taníts meg rá! 1
lépés arcra puszi, második lépés közelebb a szájhoz.. harmadik lépés.. és a negyedik lépés.. megtörtént az első csók… (eszméletlen volt.. ilyen jó sose volt és ennyire sose vágytam még a csókra)
Aztán másnap vagy szerdán nem mentem úszni, hanem úszás
helyett felmentem hozzád 6:00 óra kor hogy lássuk 1mást. Na azért én is komplett vagyok edzés helyett,. hol vagyok korán reggel… de nem baj . érted mindent! belegondolok
jobban melyik lány lett volna képes érted hajnalok hajnalán felkelni csak hogy veled legyen.?
04.22.Péntek. Elmentünk a Norma fához, szép hely nem?
Csak 1 kicsit meredek! (Pont aznap volt a névnapom)kaptam tőle egy üvegvirágot ,ajándék! Mire jó?
- Mért amit kapsz annak muszáj mindig praktikusnak lennie?
Tényleg! Nagyon örültem, hogy gondoltál rám. Meg jól is esett, komolyan!
- Kapj el ha tudsz! . Versek. mi lelki társak, vagyunk.... ezt a verset mondogattuk
Holott náddal ringat,
halott csobogással
kékellő derűvel,
tavi csókolással,
lehet, hogy szerelme földerül majd mással,
de az ringassa ilyen ringatással
Aztán próbáltuk megfejteni hogy mit is akart ezzel a versel József Atilla
Közben kiabálni is megtanultam rendesen! Nagylevegő és jó hangosan! Hej!!
Vége van lassan a mai napnak is sajnos ,elkísértél
a Népligetbe , most ezt nem szívesen írom le de ez is hozzá
tartozik...
Búcsúzáskor mondtál nekem valamit,(azt mondta, hogy SZERET) amitől én nagyon
megijedtem és nem úgy reagáltam le a dolgot ahogy kellett
volna, (Én azt mondtam hogy én még nem, pedig nagyon is belé voltam már zúgva az első naptól kezdve! ) És ezt én sem tudom, hogy miért, az ellenkezőjét mondtam neki) De nekem is fáj. Hogy ezt mondtam.
Tudom, hogy akkor nagyon megbántottalak és az még a mai napig
benned van és ez is közre játszott abban hogy én most neked,
éjnek- éjjelén ezt a hosszú történetet írom már ha már 1 áltálán elolvasod.
Aztán ki is kapcsoltad a telefon úgy, hogy el sem tudtalak érni, így hát másnap reggel fogtam magam és felmentem hozzád! És bocsánatot kértem .. stb megbocsátottál.
04.24. vasárnap. 9kor találkoztunk, a deákon hogy onnét
m1ünk 1ütt a Batthyány térre ahol a Duatlon EB válogató
lesz és 1ütt megnézzük a versenyt. És szurkolunk. A csapat társaimnak.
04.03. iskolai diák olimpia. Atlétikai verseny az UTE pályán. 1500m síkfutás , tök jó volt hogy ki jöttél annak ellenére hogy nem úgy sikerült ... de nagyon örültem neked!
utána elmentünk kajálni a leheltérre, aztán felmentünk hozzád! hát igen
lehet, hogy 1 kicsit türelmetlen vagyok? vagy te? de nem
minden sikerül elsőre .Akarom mondani másodikra. A legjobb résznél.... András kopogtat (haverja Debrecenből jött. Látogatóba hozzá) na mind 1

04. 04 akkor is versenyem volt. 3000m futás. Gondoltam
veszek 1 bombát hogy tényleg igazak a pletykák róla.
kipróbálom miért ne? De nem jártam jól mert fel se pörögem
ott a versenyen+ még nem is éreztem túl jól magamat tőle!
meg beszéltük hogy 5kor nálad találkozunk.. Akkorra
kezdte kifejteni hatását a sárga csoda!(BOMBA)
mert elég felpörögtem aztán!
Aznap volt az a végzetes hiba... amiért már napok
óta tisztítom a szemeimet. már nem is emlékszem pontosan... de
nem gondoltam volna hogy ez is ennyire megvisel
téged, szerintem ..vagy nem tudom.... harmóniát akartál , a
volt nagy részt, oké néha előfordul hogy megbántjuk
embertársainkat, párunkat ,de az lehet hogy nem direkt.
minden hol vannak zökkenők, ezeket át lehet vészelni! utána
teljes a harmónia, empátia. Mindig meg kérdezted tőlem, ha
valami olyat csináltam ami nem tetszett neked hogy tulajdonképpen mit akarsz, szeretnél tőlem? és én vissza kérdeztem... és te mit szeretnél én tőlem. 1x azt mondtad
hogy hosszú kapcsolatot, de semmilyen kapcsolat sincs hiba
nélkül! el kell/lehet viselni párunk hibáit. Attól még lehet, szép. boldog kapcsolatunk..
04.06 Találkoztunk a Deák metróaluljáróba: .Ő Ennyi volt! én ezt nem így képzeltem el. 1honap. "édes" április" ( van 1 film az a címe édes november ,ha lesz időd nézd meg Kenau R) /Nem tudta feldolgozni azt a múltkori buszmegállós esetet, hogy én nemet mondtam neki.)
valami összetört bennem úgy, annyi kész voltam akkor is az üveg
virágot szorongattam de az most nem segített mint a múltkor. a
gombóc is kijött a torkomon.... amikor elváltunk te arra én
erre, akkor sem bírtam megállni. Sőt végig a metrón, és még a buszon is végig bőgtem.. Aztán be is lázasodtam, de nem mentem haza../.most már leírom hogy a mai napiig mivolt velem/
elmentem a legjobb barátomhoz és elmondtam búmat, bánatomat
, aztán próbálta a gondolataimat elterelni rólad kisebb
nagyobb sikerrel. haza mentem még mindig szarul voltam de nem mertem mondani
neki ,hogy lázas vagyok.... mert másnap mentünk
Zalaegerszegre a mamámhoz, és még az unokatestvéreimmel akartam találkozni+az ottani haverokkal. úgy volt, hogy bulizni m1ünk majd kilógok mert nem engednének most
versenyelőtti nap későn sehova. jó is lett volna menni bulizni legalább kitombolom magamat, de mire este lett és vártak ,hogy menjek teljesen szarul lettem alig kaptam levegőt .tök megfáztam, és hőemelkedésem volt. Holnap verseny.
Vasárnap. Mondták, hogy ne induljak el, de elindultam így betegen is. Ami a legjobb az egészben, hogy jégeső esett! és 6.helylettem! Mi lett volna, ha nincs ez az egész hányadik leszek? 3.? 2.? 1?

Belebetegedtem a szakításba.
ma meg már hétfő van. hajnali 2óra !
Nagyon nehezen sikerült elfelejtenem a srácot. DE ő is segített, tényleg nagyon kedves volt. először minden 3.hónapban találkoztunk.. egyszer, aztán szép lassan elfelejtettem.
Tanulság: Ne titkoljátok el az érzéseiteket, és sose mondjatok mást, mint amit éreztek, mert ezzel így nagyon megbánthattok mást.. Nekem sikerült azt a valakit megbántanom.. akit mindennél, mindenkinél jobban szerettem. (sajna fiatal voltam)

You could beg for forgiveness
as long as you like
Or just wait out the evening
and always ask me why

Szépjóestét gyerkőcök! Eredetileg az I Will Survive-ot akartam másodiknak a sorozatban (majd jön az is), de bréking van, mert kint zuhog az eső, én meg egy olyan eszméletlenül gyönyörű számot találtam, hogy muszáj azonnal lebloggolni. Mintha egy elveszett klasszikus lenne a hatvanas évekből, pedig csak múlt szerdán játszották először egy rádióműsorban. Szerintem arról szól, hogy becsaptál, megszakad a szívem, most pedig húzzál innen kérlek, mert látni sem bírlak. Akit nem ráz ki hideg annál a résznél, amikor a srác harmincnégyszer mondja egymás után azt, hogy "want", az már reménytelen eset.

MP3: Grizzly Bear: While You Wait For The Others*

* Bal gombbal rákattintasz, bejön az oldal, ott kis várakozás után a "Click here to start download..." szövegre klikkelsz és már indul is a letöltés. Az MP3 fájlokra csak illusztratív célból linkelünk, nem akarunk senkit meglopni ezzel. Lelkesen támogatjuk az eredeti cédék, kazetták, bakelitlemezek és egyéb hanghordozók vásárlását.

Szolgálati közleménnyel kell kezdeni, mert a blogon iszonyatosan sok lett a komment, aminek mi örülünk is, meg nem is. Örülünk, mert épül+szépül a közösség, de kicsit lelomboz minket, hogy sok kommentező azt hiszi, a posztok csetszobává alakulnak. Ez sokakat zavar, mert elveszik az érdemi hozzászólás. Szeretnénk ezt a drága közösséget megtartani, sokat gondolkozunk, mi lenne a legjobb megoldás, erre várjuk a javaslataitokat: nyissunk egy külön posztot csetelni?


Mi lett volna a lúzer fiúkkal, ha véletlenül 30 évvel ezelőtt születnek és nem találkoznak soha az internettel? Mert a webes csajozáshoz még a gennyes pattanásokat sem kell kinyomni. De miért autózik valaki 1000 kilométert? Azért, amiért ilyen hosszú sztorit is ír: a szerelem miatt.


Azt hiszem, hogy ez kicsit másabb stílusú írás lesz, mint az eddigi történetek

Először is tetszik egész blog, amit már majdnem a kezdetektől olvasok, és visszamenőleg is bepótoltam mindent, tehát nem került ki olyan írás, amit én el ne olvastam volna. :) Volt tanulságos, meg vicces is bőven, ezért szeretem olvasni.

Sokszor írtatok olyan történeteket, amiben megmagyarázhatatlan dolgok miatt, egyszer csak vége lett egy kapcsolatnak, és ebből persze evidensen következik, hogy MNK meg MPG :) De szerintem ez csak nagyon kevés esetben van így.

A szerelem egy érdekes dolog, és ha valakinek lehúzzák a rózsaszín rolót, onnan teljesen kifordul magából. Ezzel mindenki így van. Én is voltam először. Talán ezért is mondják azt, hogy az első nagy szerelem az igazi szerelem!

Volt egy 5 éves kapcsolatom. Szerettem a lányt tényleg. Olyan dolgokat viseltem el a kapcsolat elején, amit soha többet nem tennék. Egy pokol volt. De megérte. Nagyon szerelmes voltam. Együtt töltöttünk 5 olyan évet( az eleje volt nyögvenyelős), amit soha nem fogok elfelejteni, mert fantasztikus volt. 18 voltam, amikor összejöttünk, így mondhatni egymás mellett nőttünk fel minden téren. Szerettem soha nem veszekedtünk, mindig mindent meg tudtunk beszélni egymással. És bár hiszem, hogy egy kapcsolatban így kell lennie a dolgoknak- mert egy hosszú távon egy kapcsolat nem más, mint kompromisszumok sorozata- vége lett. De jó volt! Szerettem.

Én voltam, aki akarta, hogy legyen vége. Én, aki mindig is megpróbáltam tiszta fejjel gondolkodni, mind a mai napig nem tudom megindokolni, hogy miért lett vége, de vége lett. Nehéz volt ez mindkettőnknek. Észérvekkel nem tudtam alátámasztani a döntésemet, és mind a mai napig nem is tudom, de valahogy úgy éreztem már a végén, hogy rossz irányba megy a dolog, és az érzéseimre alapozva döntöttem. Azóta nagyon ritkán beszélünk, de jó az egymás közti viszonyunk.

Nagyon fiatalon találkoztunk? Lehet, hogy ez volt a baj, és ez már soha nem fog kiderülni, de talán működhetett volna.

Utána igazából nem is tudtam, hogy merre tovább. Tanácstalan voltam. Mivel nem vagyok a diszkóbajárokésottegyéjszakásokatkereső fajta, így akkori gondolkodásommal eléggé leszűkültnek láttam a lehetőségeimet. Másrészt, ha szóba kellett állnom egy lánnyal, akkor annyira zavarban voltam, hogy teljesen idiótának néztek volna. Büszke azért nem vagyok erre, de felvállalom, mert tényleg így volt, és nem akarom azt játszani, hogy mitnekemavilág, énvagyokakirály . Azóta már sokat változtam ezen a téren :)

Az internet az ilyen mentalitású (egyébként szerintem tök normális :) ) srácoknak tökéletes megoldás. Lehet kötetlenül, zavar nélkül beszélgetni bárkivel, bármiről. Így aztán összetalálkoztam egy lánnyal, aki történetesen persze az ország túlsó oldalán lakott. Nem akarom nagyon részletezni a dolgot, de látatlanban (persze képcserével) eléggé közel kerültünk egymáshoz. Rengeteget, néha órákat beszéltünk telefonon, ami persze az én számlámra ment, de nem bántam, mert jó volt. Kedves, foglalkozott velem, és nem is volt csúnya. :) Kb. fél éve tartottunk a jó kapcsolatot, amikor írt egy sms-t, hogy összejött egy sráccal, de nem akar megbántani, mit csináljon Felhívtam ott zokogott nekem a telefonba, hogy nem tud a tükörbe nézni, mert ő engem szeret, de hát a távolság Hiába ajánlottam többször is a közös talit, soha nem volt összeegyeztethető az időpont. Persze külső szemlélőként ki lenne az a hülye, aki ezt elhiszi ugye, de belülről mindenki tudja, hogy ez más dolog. Szerettem őt is, és tudtam, hogy ennek vége kell, hogy legyen. Lassan két éve ismertük már egymást, amikor is elhatároztam, hogy ez már nem mehet így tovább, és fogtam magam(egyik barátommal) és leautóztunk oda-vissza 1000 km-t, csak azért, hogy egyszer az életben találkozzunk személyesen, és így túl tudjam tenni magam rajta. Furcsa volt nekem is, hogy soha nem találkoztunk, de annyira napi szinten volt a kapcsolatunk, hogy hozzá tartozott már az életemhez. Elmentem. Örült. Én is. Aztán mondtam, hogy szeretném megszakítani a kapcsolatunknak még a baráti szintjét is, mert szükséges ahhoz, hogy túl tegyem rajt magam. Ő nem örült, én megkönnyebbültem. Azóta is őrzöm az autópálya matricát, hogy ne feledjem el, hogy mekkora hülye is voltam. :)

Ezután ha fenn voltam chaten, akkor is már az elején közöltem a párbeszédekben, hogy ha messze laksz, nem fog működni, bele se menjünk. Nem hittem és nem hiszek már benn.

Aztán összeakadtam egy közelebbi lánnyal. Nagyon jót beszélgettünk kétszer is, órák hosszat, majd előjöttem azzal, hogy találkozzunk minél hamarabb, mert a személyes találkozás a legfontosabb. Találkoztunk is, és nem is volt rossz, de tudtam, hogy működni nem fog úgy, mint kapcsolat, pedig jó lett volna. Második találkozásunkkor tudatosult bennem, hogy ő nagyon is szerette volna, mert kis híján megerőszakolt, de tényleg. Aztán miután már elmerültünk ebben-abban egyszer csak megállt, és azt mondta, hogy innen csak akkor megyünk tovább még sikamlósabb helyzetekbe, ha lehet a barátnőm. Mondtam neki, hogy nézd, nem akarok hazudni, ez nem fog működni, mint kapcsolat. Ekkor abbamaradt minden, öltözés, és hazavittem. Azóta évente egyszer beszélgetünk, azt mindig jó hangulatban, mert tényleg jól megértettük egymást.

Nem sokra rá rátaláltam egy lányra wiwen. Annyira sugárzott a képeiből a kedvesség, hogy nem tudtam megállni, hogy ne írjak neki. Elkezdtünk beszélgetni, és vele is rengeteget beszéltem. Itt már tudtam, hogy a soha nem érek rá az mit jelent! :) De valahogy mégis nagyon jó viszonyba kerültünk. Mert bár én egyre kevesebbet kerestem emiatt, ő egyre többet. Úgy éreztem, hogy akár össze is jöhetünk, aztán végül is nem lett több a nagyon jó barátságnál. Annak ellenére, hogy annyira hasonlítunk egymásra, hogy ez már szinte félelmetes. De valószínűleg talán nincs meg bennem az a bizonyos plusz :)

Végül van most egy lány, aki már meghívott magához, meg jót is beszélgettünk, jól éreztük magunkat. Nem is tudom, hogy miért, de annyira megfogott úgy éreztem magam náluk, mintha otthon lettem volna. Amikor eljöttem, erős volt a kísértés, hogy meg is csókoljam, de mivel az előző lánnyal még nem dőlt el teljesen, hogy mi is lesz kettőnk között, mégsem tettem. Azóta csak párszor beszéltünk, kíváncsi leszek, hogy alakul-e valami, mert nála úgy érzem, hogy tényleg működhetne. Nem mertem kockáztatni lehet, hogy hiba volt

Összességében sokat tanultam ezekről a dolgokról a saját bőrömön.

- Ha nincs probléma, és nézeteltérés egy kapcsolatban, abban nem biztos, hogy boldog az ember, és a minden nap együtt vagyunk dolog hamar zátonyra futhat

- A távolság komoly akadály, ugyanúgy, mint ahogy a túl nagyon közelség is

- Az internetes ismerkedés csak nagyon kevés esetben vezet eredményre, legyen az chat, msn, vagy akár levelezgetés is, a személyes találkozót semmi nem pótolja

- Hogy nem is olyan nehéz kapcsolatot teremteni látatlanban akár milyen lánnyal, ha van az emberben egy kis huncutság, csibészség :)

- Hiába rendes és megbízható valaki, ha ezt más nem látja meg benne

- A szerelem elmúlik, és akkor rájön az ember, hogy mennyire máshogy cselekedett volna, ha nem lilafelhősen látott volna (ami a kapcsolatok romlásához vezet sokszor sztem)

- Nem csak az a rossz, ha lekoptatnak, hanem másnak sem könnyű megmondani, ha csak nem az a kitérdekelhogymitérzel fajta

- A szeretet számít igazán, nem pedig a vad láng, mert az szinte mindig kialszik évek múlva

- És végül, hogy nem is olyan nehéz ez az élet, csak mi bonyolítjuk túl!

Jó hosszú lett, meg szerteágazó, meg lehet, hogy érdektelen is sokaknak :)

A lényeg szerintem, hogy olvashat az ember bármit, bárkitől, minden ember más, és igazából csak azt vesszük tudomásul, amit a saját bőrünkön tapasztalunk. De ez meg így is van rendjén!

Én sajnos nem zárhatom azzal a levelet, hogy és azóta is boldogan élek egy lánnyal , mert jelenleg egyedülálló vagyok, de aki még hasonló helyzetben van, annak két dolgot mondanék! :)

1., Írja meg a saját történetét, mert jó visszatekinteni, és beszélni róla! (Meg hogy sokáig legyen még meg a blog :) )

2., Fel a fejjel, mert Örökké nem eshet! :)

Verespálné imázsépítő hete után térjünk vissza a dolgos, szakításokkal széttöredezett hétköznapokhoz, amikből kiderül, én is válogatok. A hétfő első posztja mindig megadja a heti alaphangot: a műszakis találkozik a zongoristával. Plusz a kedvencem: romantikus séta a jégtáblákon. Könyörgöm, hol játszódik ez a történet? Már ez bőven elég lenne egy fura novellára.



Szijjasztok! Azért írom le ezt az esetet, mert sztem nem mindennapi. Igazából előfordul az ilyen csak jól kell kezelni a helyzetet..

mert ugyebár az élvezet nem mindig elég..J

ja és a durva kifejezésekért én kérek elnézést!

Szóval a srác 18 éves volt, műszaki egyetemre járt és nagyon aranyosnak tűnt. 1 év volt a különbség köztünk és nagyon jól megértettük egymást és egy hét után megbeszéltünk egy találkát. Elmentünk sétálni aztán meg följött hozzám (de előtte tisztázam vele a dolgot hogy nem azért jön föl h megnézze a ’körömlakkgyűjteményem’). Mutattam neki képeket, beszélgettünk, nevettünk, zongoráztunk-jól éreztem magam és úgy döntöttem hogy próbáljuk meg a dolgot, összejövünk és lesz ami lesz. Elkezdtem leadni a „jeleket”, mosolyogtam, néztem csábosan, néztem szépen, néztem az ajkait de nem vette az adást (túl komolyan vette a dolgot amikor mondtam neki h.nem AZ lesz) Aztán elfordítottam a fejét és gyengéden megcsókoltam. Na, ekkor elszabadultak a szenvedélyek. Rögtön letepert az ágyra és nekem meg kicsuszott a kezemből az irányítás. Persze azért volt annyi eszem hogy nem feküdtem le vele, csak..vágjátok. Valami olyan vibrálás volt közüttünk ami leirhatatlan. Tudjátok, belenézel a szemeibe a srácnak és rögtönk remegni kezd a lábad vagy ilyesmi-és beindulsz. Na ezekután rengeteg sms-t kaptam hogy mennyire hiányzom neki és hasonlók ebből csak egyet említenék: „Remélem vmi folytatása is lesz a dolognak mert sztem jó csaj vagy és megérdemelsz egy kis törődést”..na itt már észre kellett vola vennem hogy mi a helyzet. Tök boldog voltam, és beleegyeztem hogy második randi alkalmából nála alszom, mert a szülei elmentek a hétvégére és csak az öccse volt otthon.Tudom hogy nem egy ésszerű döntés de akkor azon a véleményen voltam hogy a pasi ugyanolyan könnyen dob hogyha az első randin fekszel le vele mintha vársz a tizedikig. Szal meg is érkeztem hozzá, kicsit feszengve mert mindketten tudtuk mi következik. Fél óra sem telt bele már az ágyban voltunk. Ráadásul a szobájának ajtaja nyitva volt ugyhogy minden lehallatszott a konyhába ahol az öccse és annak barátja volt (akik egyidősek voltak velem) . Engem ez se zavart, meg ha amugy nem is, az ágyban nagyon jól megértettük egymást. És ő pedig tök romantikusan viselkedett. Például a karjaiban vitt föl az ágyba és hasonlók. Aztán az éjszaka többi részében együtt főztünk,zene filmet néztünk egymás ölében ültünk a kanapén-szal mint egy igazi pár. Aztán a kanapén is egymásnak estünk, aztán együtt aludtunk el, bár a 3órából is csak 2őt aludtunk szóval képzelhetitek. :D Ezekután voltunk billiárdozni, utána romantikus séta a jégtáblákon (ugyanis ez télen történt) egymás karjaiban tehát télleg kezdtem nagyon nagyon megkedvelni ezt a srácot. Mindezekután vagy 1 hétig nem is keresett, aztán nagy nehezen megbeszéltük hogy feljön hozzám. (a változatosság kedvéért) . Utána sem keresett, sőt soha nem beszéltünk arról hogy mi van kettőnk között, és nem tudtam h mit jelentek az életében. (azonkivül h ahh dejó-ne hagyd abba..), én nem (csak) erre voltam kiváncsi!! Aztán egy magányos vasárnap estén irtam neki msn-en hogy nincs e kedve átjönni meg ilyenek.

Én: Nem jössz át? Olyan egyedül érzem magam..és itt is alhatsz.

Ő: Hát az az igazság h már késő van (6 óra volt!!) és anyám egyébként is kijárási tilalmat rendelt el a vihar miatt..

Na hát itt leesett az arcom hogy mi az h anyád miatt nem jössz át?? Bazmeg hány éves is vagy Te? És ekkor megvilágosodtam hogy nekem olyan férfi kell akinek ha azt mondom akár hajnali egykor h szükségem van rá akkor ő szivesen találkozik velem és nem talál ki hülye kifogásokat-hanem számíthatok rá!! Nem bírtam ki hogy megvárjam amig talákozunk,meg kellett kérdeznem, hogy mit jelentek a számára, meg minden. Erre Ő:

Ő: fontos vagy nekem

Tudnod kell, hogy nem vagyok beléd szerelmes, de nagyon jó veled, viszont kihasználni nem akarlak..

Erre gondoltam magamban hogy jókor mondod ezt basszus..És eldurrant az agyam, elküldtem a kurva annyába és mondtam hogy nekem ez nem jó igy és hogy vége ezt fejezzük be. –MSN-en szakítás-hát ilyen se történt még velem!! És mondta h nem is ért engem mert soha nem volt szó arról hogy ez egy igazi kapcsolat..stb stb (megjegyzem ezt igy 2 hónap után) Mindezt persze msn-en amin amugy is gyűlölök megbeszélni ilyeneket nemhogy véget vetni egy ilyen kapcsolatnak. És ő kb félvállról vette az egészet, 5 percenként néha visszairt aztán mondta h ha ezt akarom és ha nem tud már mit tenni akkor legyen vége..Komolyan nem hittem el hogy hogy lehet valaki ilyen érzéketlen. Mert jó hogyha egyéjszakás kalandba kerülsz valakivel és tisztában vagy azzal hogy az csak szex és más semmi de ez 2 hónap volt! Mi olyan dolgokat éltünk át együtt, hogy az emberben mégiscsak kialakul vmi kötődés, na és persze bizalom!! Mindenesetre örülök hogy véget vetettem a dolognak mert nekem ennél több kell, ő meg szegény sztem most is kétségbeesetten fogja a farkát és gondolkozik hogy most mit fog csinálni..J

Szervusztok kedves olvasók! Én csináltam néhány hónappal ezelőtt az ún. szakítós-mixet, de - ahogy azt verespálné egyszer találóan megfogalmazta - "a nagyon jó dolgokat nem lehet akarattal megismételni", ezért ahelyett, hogy összeraknék egy második, törvényszerűen gyengébb válogatást, inkább egy cikksorozat keretében mutatom be a kedvenc szakítós témájú könnyűzenei felvételeimet.

Oh darlin' I was blind to let you go
(let you go baby)
But now since I see you in his arms
(I want you back)

Elsőként egy olyan dalt választottam, ami mindenki ismer és feltehetően szeret. Az a sztori, hogy Michael Jackson saját bevallása szerint is meglehetősen leszarja a nőjét, egészen addig, amíg a lány össze nem jön valami másik ürgével, na ekkor hirtelen Michael is elkezd érdeklődni a lány iránt és feltétlen vissza akarja szerezni. Ezt elő lehetett volna vezetni nyavalygósan is, de Jacksonék az ellenkező irányba mentek el és így született meg minden idők talán legvidámabb és legenergikusabb szakítós száma.

MP3: The Jackson 5: I Want You Back*

Különben onnan jutott eszembe az I Want You Back, hogy a pár héttel ezelőtti L Word-ben volt egy fantasztikus jelenet, amikor a csajok bebasznak, beszpéjszkéjkeznek és erre a számra őrjöngenek.

* bal gombbal rákattintasz, bejön az oldal, ott kis várakozás után a "Click here to start download..." szövegre klikkelsz és már indul is a letöltés

"Az életem úgy alakult, hogy a zsidóságom akaratlanul mindenütt jelen volt. (...) Ez problémát sosem okozott (vagyis mint később kiderül, egyszer azért mégis)." Ezzel zárom a hetet, sziasztok!

Sziasztok,

az én történetem egészen friss, úgyhogy gyorsan kiírom magamból, mielőtt tudatosan elfelejteném. Az előzmények kapcsán szó lesz a származásomról (nem örülök, hogy a történetemben szerepet játszott, de ez van).

Egy 19 éves zsidó lány vagyok, izraeli anyával és magyar zsidó apával. Szüleim kiskoromban elváltak, anyám hazaköltözött Jeruzsálembe, én maradtam apukámmal itt, Budapesten. Élem az egyetemista éveimet, és amikor csak tehetem, meglátogatom Anyut. Szerencsére eddig minden nyaramat kint tölthettem (a világ egyik legszebb országában). Az életem úgy alakult, hogy a zsidóságom akaratlanul mindenütt jelen volt. Mindkét szülőm vallásos, minden zsidó ünnepet rendesen megtartunk, apám egy zsidó iskolában tanít judaisztikát, én ugyanebben az iskolában érettségiztem, zsidó közegben voltam világ életemben. Bár furcsán hangzik, mégis biztosra kijelenthetem: nem én alakítottam ilyenné az életemet. A történetemhez még hozzátartozik, hogy lesüt rólam, hogy nem itteni vagyok. Fekete hatalmas göndör hajjammal, barnásabb bőrömmel, kicsit kigúvadt szememmel és rendesen horgas nózimmal feltűnő jelenség vagyok. Ez problémát sosem okozott (vagyis mint később kiderül, egyszer azért mégis), sőt, olyan is volt, hogy élveztem, ha megbámulnak. Az apai szigornak ellenállva gimis korom óta kihívóan öltözködöm, kirakom amim van, mert örülök, hogy van, és úgy gondolom, előbb utóbb sajnálni fogom, h amíg még volt, nem mutogattam.

Na de térjünk a tárgyra. Tavaly nyár végén, miután hazajöttem anyutól Jeruzsálemből, volt pár hetem, hogy az itteni barátaimmal is elbúcsúztassam a nyarat. Rendes tempóban buliztam. Nem éltem szűzies életet, de ügyeltem arra, hogy csak akkor feküdjek le valakivel, ha tényleg megfog benne/rajta valami. Augusztus utolsó hetében elvonatoztunk néhányan pár napra Siófokra. Közösen kibéreltünk egy nyaralóféleséget, és élveztük a Balatont, szinte minden nap hajnalig pancsoltunk, iddogáltunk a vízparton, nagyokat beszélgettünk, és élveztük a nyár utolsó napjait. A volt barátom is ott volt, és valahogy az alkohol és a nosztalgiázás úgy hozta, nem bírunk a hormonjainkkal, és amikor már mindenki visszaindult az apartmanba, egymásnak estünk, és szeretkeztünk egy hatalmasat. Romantikus volt és gyönyörű. De egyikünk sem akarta volna folytatni ezt a kalandot. Mindketten lezártnak tekintettük egymást továbbra is. Hazaindulásunk előestéjén vetettem fel, hogy mi lenne, ha elmennénk egy kicsit szórakozni valami diszkóba. Egyikőjük sincs oda a nyilvános szórakozóhelyekért, kicsit sznob társaság, az unszolásom ellenére nem volt kedvük hozzá, így mondtam nekik, jó, akkor megyek egyedül. A volt barátom ekkor úgy döntött, mégis jön velem. Ketten nekiindultunk az éjszakának, és találtunk is viszonylag gyorsan diszkót, ami tömve volt fiatalokkal. Eleinte engem is picit taszított, hogy mindenki teljesen részeg volt, és a pulthoz érve hárman is belemarkoltak a seggembe. De nem érdekelt különösebben, bulizni jöttem, kértünk piát, az exem nehezen oldódott fel, én egy kevéske alkoholtól is teljesen laza és önfeledt leszek, viszont most rendesen ittam. A volt pasimat kiszemelte magának egy szöszi, én elkezdtem táncolni, hogy ne zavarjam őket. Egy bikinifelső és egy miniszoknya volt rajta, gondolom mondanom sem kell, hogy többen is próbálkoztak. Egy harmincév körüli srác tetszett nekem a leginkább. A stílusával voltak problémáim, mert egy lassabb számnál úgy táncoltunk, hogy az egyik keze a fenekemen pihent, a másikkal pedig a mellemet simogatta. Ekkorra már sok pia volt bennem, és emberből vagyok, jól esik, ha simogatnak, jól esik, ha egy helyes pasi közeledik, jól esik, ha megmozgatja az érzékszerveimet. Megittunk egy sört. Nem sokat beszélgettünk csak smároltunk, majd újra táncoltunk. Kezével a fenekemről lejjebb csúszott, a miniszoknyám alá, majdpedig visszafele, a bugyimhoz. Benyúlt a bugyimba, és éreztem az ujját magamban. Őszinte leszek: jó volt. Az expasim ezt persze félszemmel figyelte, oda is jött hozzám, h menni kéne, és disztingváljam magam, és ne viselkedjek úgy, mint egy kurva. Szegénynek leordítottam a fejét. Ott is hagyott, én meg maradtam tapperolós fiúval, akiről csak annyit tudtam, h Krisztiánnak hívják. Még aznap éjjel átmentem hozzá, és dugtunk. Nem volt romantikus, de embertelenül élveztem. Ügyes és tapasztalt volt. Együtt ébredtünk, én sietősen elmentem tőle az apartmanba, mert tudtam, a többiek már szedelőzködnek, a vonat meg két óra múlva indult. Emilcímet cseréltünk. Mint minden kalandommal, evvel sem foglalkoztam igazán, nem viselt meg, nem lettem tőle különösebben boldog sem, de összességében egy kellemes élmény volt. Mire hazaértem, már várt egy emil tőle. Azt írta, szeptembertől Pesten fog dolgozni, köszöni a szép élményt, és reméli, majdmég összefutunk. Nem válaszoltam. Nem igazán érdekelt, hogy összefutunk-e még. Elkezdődött az egyetem és a tanulás, viszonylag komolyan vettem a kötelességeimet, jól akartam csinálni, amit csinálok, és így ment ez már hat hónapja. Pár hete egyetemre menet felszálltam a Körúton a villamosra, bújtam a jegyzeteimet, fel se néztem, ezért észre sem vettem, hogy ott áll ő egy haverjával. Csak arra lettem figyelmes, hogy egy idegen hang elég hangosan azt mondja valakinek (és a valaki mint kiderült a Krisztián), nézd azt a zsidó szukát, ilyen kis kurvákkal van teli az ország, maradtak volna a gázkamrában. Eleinte nem is fogtam fel mi történt, felnéztem oda, ahonnan a hang jött és egy bakancsos kopasz fiatalt láttam, és azt a kérdést fűzte még ekkor a mondandójához, hogy: mi van bazdmeg? És ekkor láttam, hogy áll mellette valaki, aki lesüti a szemét, és zavartan vigyorog. Nem volt kétséges: Krisztián volt az, felismerem. Nem szólt hozzám, nem mondott semmit, gondolom nem akart lebukni a haverja előtt, hogy ismer engem, sőt, már meg is dugta ezt a zsidó lányt. Leszálltam a villamosról. Szégyelltem magam, hogy egy olyan fiúval összeálltam, akinek ilyen haverjai vannak. Soha senkinek nem mertem elmesélni. Különösen az exem és az apám előtt szégyellem magam.

Külföldről érkezett a történet, nézzétek el a levélírónak, hogy nem tudott magyar ékezeteket használni élete legszörnyűbb egy évének leírásában. Na de ilyen sem volt még, hogy egy kapcsolatnak a börtön vessen véget, fel is veszek egy ilyen címkét.

 

Sziasztok,

      nemreg akadtam ra a blogra, es hat igen … vannak erdekes tortenetek.

Most kovetkezik az enyem, bar elore leszogeznem, hogy en nem tanulsagokat szeretnek az esetembol lekovetkeztetni, hogy majd legalabb masok legyenek okosabbak vagy barmi, csak elmeselni az eletem talan legszornyubb 1 evet (mely altal viszont nagyon sokat komolyodtam,s mely megtanitott az emberismeretre!!!) es ugyanakkor ha veletlenul is olvasna az illeto ezt, akkor talan vegre vegleg elfelejt…stb.

      Nem lesz bonyolult, csak ket szemely lesz jelen J

  Na szoval, en (lany) voltam 17 es o (fiu) szinten 17. Egy bulizos ejszaka folyaman ismertem meg Stefy-t, de nem igazi kozelsegbol, mindossze bemutatta egy baratnom…semmi nem tortent, megcsak nem is beszelgettunk. De nekem borzasztoan megtetszett a srac (pedig igazan nem volt a fonyeremeny), talan epp az tetszett meg benne, hogy olyan hideg, tavolsagtarto es kozombos volt velem szemben, amit nehezen tudtam elfogadni. Az ami ezutan jott, meg engem is meglepett, ket honapig tepertem utana, de nagyon, s mindez szamomra is fura volt, hisz a helyzet forditottjahoz voltam szokva J . Aztan feladtam (volna), de ekkor megjelent az ajtomban, es engem akart, pontosabban velem szeretett volna kapcsolatot. Osszejottunk, minden rendben is volt, 3 hetig, akkor valami furat ereztem a kapcsolatunkban, nevezhetjuk noi megerzesnek, vagy picsasagnak, de tenyleg ereztem, hogy megcsalt vagy legalabbis nagyon kozel all hozza. (megjegyeznem a feltekenyseg tavol allt mindig tolem)

Persze egy fontos dolog: nem volt az elso 3 het alatt nemiseg koztunk, hisz nem akartam ilyen hamar (tapasztalat alapjan, ramehet a kapcsolat!!!). En nem vallattam, nem hisztiztem, nem gyotortem, mindossze kertem nehany alkalommal, hogy vallja be oszinten, hogy mi tortent, mert nem tortenik semmi, nem szakitok vele, nem veszekszem vele, csak tudni akarom az igazat, viszont ha mastol hallom meg azert meg nagyon csunyan es sokaig bunhodni fog! Persze semmi, o a kifogastalan szerelmes Stefy, aki nem tenne ilyet, meg en hogy is kepzelem egyaltalan az egeszet. Igy aztan en is hagytam, hogy ha o igy boldogabb, hat legyen, de eltelt par honap es o veletlenul elszolta magat, innen meg mar nem volt visszaut, kiderult, hogy IGEN, a harmadik heten megcsalt, egy hivatasossal, es azert nem vallotta be, mert ez mas varosban tortent, igy nem gondolta, hogy megtudom, s ugyanakkor azt mondta hogy o nem is erti, hogy en ezt miert veszem megcsalasnak, hisz o nem erzett semmit a prosti irant, sot hogy o meg csak meg sem csokolta, hanem kielegitette a vagyait, s itt jon a legjobb: mindezt azert mert en nem voltam hajlando az a nehany het alatt meg lefekudni vele!!! Tehat ugy-e nem kell magyarazni, az lett a vege, hogy en vagyok a hibas, amiert megtette.

      Persze megbocsajtottam, es ezutan latszolag minden rendben volt meg nehany honapig, leszamitva a beteges feltekenyseget. Aztan lassan kiderultek rola a dolgok, megpedig, hogy konkretan egy bunozo (!), fegyverrel a zsebeben (!), es hasonlok. Ezekutan termeszetesen mihamarabb szabadulni akartam, pedig szerettem, es talan eppen ezert talatam ki, hogy valaszut ele allitom: vagy en , vagy tovabbra is a bunozoi eletut, de az mar nelkulem. Mindent megigert, zokogott, hogy elete ertelme vagyok, es nem tehetem meg vele, hogy elhagyom…aztan nem valtozott semmi, csak probalta jobban titkolni, de rajottem. Es ezek uatn kijelentettem, hogy reszemrol ezt itt befejeztem, mert nekem nincs erre szuksegem (ekkor kb. 7 honapja voltunk egyutt). Innentol kezdve minden megvaltozott, folyamatosan hivott, a lakasom elott volt egesz nap, hogy figyelhessen a nap minden pillanataban, s mindekozben fenygetett (!!!), hogy ongyilkos lesz, ha nem bocsajtok meg neki. Tudom, hogy naiv kis hiszekeny csajsznak gondoltok, de szerintem ti is atgondolnatok a hajlandosagat erre, ha ti szedtetek volna le a nyakarol a kotelet a fuldoklasa kozepedte.(de nem , mert en voltam!!!) Tehat ertheto, hogy feltem, es feltettem. Viszont kb 2 honapig tartott ez az allapot, -ami arro szolt, hogy nem mehettem sehova nelkule (ahogy azelott sem), a barataimmal nem talakozhattam (szinten ahogy elotte sem), mert o nem birta oket, es a legfontosabb az utcan tovabbra is kezenfogva kellett vele jarnom- aztan besokaltam, s kozoltem, hogy en nem banom, csak fenyegetozzon, de en nem birom igy tovabb, ekkor jott, de o meg fogja tenni, sot hagy egy levelet, amelyben kozli mindenkivel, hogy csak en tehetek rola, s en vittem a sirba…mondanom sem kell, a lelkiismeretem megszolalt, igy turtem meg egy kicsit. Aztan nagyon kiakadtam, hogy eletem sincs miatta, amikor rajott, hogy mar nem tud ezekkel sakkban tartani, kovetkezett a fenyegetozes egy masik szakasza, megpedig, hogy szeretteim, rokonaim, meg barataim –ban tesz majd kart es talan majd attol eszhez terek(!!!), hogy o mennyire szeret engem, s mellette van a helyem. Na ennek hatasara meg 2-3 honapot letoltottunk ugy, hogy nem vagyunk egyutt, semmifelekeppen, de mindenhova egyutt megyunk, s tulajdonkeppen ugyanugy be voltam ‘zarva’ mint azelott…aztan az egeszet lezarta a borton(ugyanis lekapcsoltak!!!). Igy joggal szusszantam fel, hogy na verge vegleg megszabadultam tole, mire kijon ugyis elfelejt.persze, meg tett nehany probalkozast bentrol is, baratai altal probalta felvenni velem a kapcsolatot es en rendre mindenkit kiosztottam…

      Meg nehany evig ereztem Stefy hatasat az eletemre, parkapcsolataimban mindig problemat okozott, hogy nem tudtam feldolgozni a tortenteket es a sok fenyegetest, majd vegleg megnyugodtam, tultettem magam rajta es felejtettem.

De sajnos reszerol nem ez tortent, folyamatosan probal elerni valamilyen modon, azota mar kiszabadult, es neha mint derult egbol a villamcsapas csak ugy megjelenik, ir mailt, uzen, probalja megtudni az uj szamom (miatta annak idejen szamot csereltem, aztan megtudta az ujat, akkor meg azt elloptak, s de jol tettek J ) , stb. Viszont nem hiszem, hogy konyortelen lennek, vagy szivatnam azzal, hogy siman nem szeretnem feleleveniteni eletem legborzasztobb korszakat, es ennek a korszaknak a foszereplojevel meg semmilyen modon nem szeretnem tartani a kapcsolatot!!!

Es persze mindez tortenik meg most is, a tortenet kezdete ota mar eltelt lassan 5 ev … ez mar beteges a reszerol, de nemtudom, hogy csak nevessek az egeszen, vagy mit tehetnek, s most komolyan, ki nem ijedne meg, hogy megit elolrol kezdi, vagy folytatni fogja(???), en mindenesetre tartok tole.


Bocs, hogy nagyra sikeredett, pedig igy is nagyon leegyszerusitettem…csak kisse bonyolut. Es szuksegem volt arra, hogy kibeszelhessem magam…meg minden.

Értékellek mint embert

 

Gyűjtjük a város legjobb lekoptató dumáit, mert elég volt. Írd meg, Téged mivel szívattak meg, vagy legalább a saját technikádat: szakithabirsz at gmail pont com A szakítósblog könyv formában is kapható!!!

Egy mondatban

bassza meg, hát mi a fasz van itt, a nőknek vagy pasijuk van, vagy elutaznak fél évekre, vagy idegbetegek, vagy túl fiatalok, vagy buták, vagy rondák, vagy ridegek, vagy szerelmesek, vagy rohadt kis kurvák, elegem van az összes kibaszott postaládából, megőrülök, esküszöm, hogy megőrülök ettől az egésztől! (Egyetleneim)

Keress minket a Fácsén!!!

Utolsó kommentek

Friss topikok

Címkefelhő

alindok (65) anglia (5) anya (9) autó (9) balaton (7) beszólás (119) bi (6) blog (33) búcsúszex (5) buli (49) busz (7) celeb (6) család (101) csók (9) egyetem (25) eljegyzés (8) elutazom (14) esküvő (9) ex (8) fesztivál (6) fiúkoptat (97) fiúszív (488) fiúszopat (660) főiskola (10) gyerek (35) házasság (58) hazugság (8) hiszti (8) internet (84) irodalom (6) iskola (5) iwiw (20) játék (11) kollégium (30) korkülönbség (5) közérdekű (5) külföld (50) külföldi (8) külső (5) külső ronda (10) lányszív (744) lányszopat (473) leszb (6) levél (24) megcsalós (154) msn szakítás (38) munkahely (34) nyár (8) olvir (1019) pályázat (6) pénz (28) pofon (10) sms (35) szakitás (989) szakítósbuli (5) szakítóskönyv (16) szakítósmix (16) szakítósvers (16) szex (318) sziget (8) szilveszter (5) szolgálati (6) szolgálati közlemény (63) tánc (5) társkereső (7) távkapcsolat (16) telefon (8) telefonon (13) terhesség (11) testvér (7) tinisztori (6) utazás (11) válás (13) vallás (11) videó (7) wiw (6) zene (37) Címkefelhő

HTML doboz

süti beállítások módosítása