értékellek mint embert

A lány már korábban megírta nekünk a röviden is a történetét, akkor ennyi volt:

Szitu: szex után fekszünk, beszélgetünk, csend.
Srác: "Olyan gyönyörű vagy!"
Pár másodperc hatásszünet.
"Nem értem, miért nem vagyok szerelmes Beléd!".
 
Mondanom sem kell, lefagytam.

Még nem tettük, most itt van, hosszan, részletesen is.

A héten a képeket NAK blogjából lopom

Hát sziasztok!

Íme egy sztori, ha érdekel. Hosszú lesz, rövidebben nem ment…

Amolyan klasszikus jó alaposan elnyújtott se veled – se nélküled. A legjobb: kimondva csak 1 hétig jártunkJ, szakítani pedig 3-4x biztos szakított velem.

Bevezetés: én (lány, 19), kiszemeltem (Kedves Fiatalember; 23). Első találkozás munkahelyen (színház) – májusi tavasz.

1. fejezet: Gyakran találkoztunk, nagyjából minden este. Én messziről figyeltem, és álmodoztam róla, aztán bemutattak minket egymásnak. Kellemes beszélgetés, csók, hazakísér. Innentől kezdve „járunk”. Lelkes és boldog voltam, hisz minden olyan simán ment, gondoltam „végre sínen vagyok”. Közben nekem vizsgaidőszak egyetemen ezerrel, de minden este találkoztunk, hosszú beszélgetések, hazakísér. Szívélyes meghívásra otthonába pedig rendes valamire való fiatal lányként nemet mondok. „Nem kell azt úgy elsietni, különben is tanulnom kell.” Egy hét folyamatos flört munka közben, együtt töltött esték munka után. Első vészcsengő: esténként időnként előjön azzal, hogy játszunk amolyan „szerepjátszósdit” (színészkedett is újságírás mellett…), ami nekem idegen, így passzolok. Aztán sebtében kiderül, hogy ex-szel (A nagy szerelem) játszottak ilyet. Paff. Ráadásul ex-et ismerem, kísérteties állítólag a külsőnk hasonlósága. Paff 2.

Én is.

A héten a képek NAK blogjából vannak

3 éve nem volt egy épkézláb kapcsolatom, mindig a rosszfiú-sztereotipiába futottam bele, csalódott voltam és már untam az egyedüllétet. Ismerkedni szórakozóhelyen lehetetlen, vagy egyéjszakás móka a vége, vagy semmi. A munkahelyem ilyen szempontból szintén kilőve,a baráti társaságomban mindenki párban.
Végső elkeseredettségünkben egy barátnőmmel bejelentkeztünk egy amerikai filmekben gyakori motívumként megjelenő villámrandira. (Összezárnak egy teázóban 14 ismeretlent: 7 nőt, 7 férfit, mindegyikőjüknek van 7 perce arra, hogy a vele szemben helyet foglalóról eldöntse, hogy érdemel-e egy második, hosszabb randit. Amennyiben a szimpátia kölcsönös, a szervezők kiadják a feleknek egymás elérhetőségeit. )
A felhozatal még a vártat is alulmúlta. Az egyik jó kondiban lévő fiatalembertől megkérdeztem, hova jár (gondoltam én felsőoktatási intézményekre), mire ő: "há' főleg a rióba". A srácok többsége informatikusnak tűnt (bocs), és megérzésem a bemutatkozásukkor bizonyítást nyert. Tüdőig felhúzott nadrág, betűrt ing, önbizalomhiány. Fél óra és 5 fiú után kezdtem besokallni, mire beült elém egy srác, aki nem tűnt annyira vészesnek, mint a többi. Aztán megláttam a kezén egy hatalmas arany pecsétgyűrűt. (Akkor normálisnak tűnő magyarázat: jogász.)

Újabban az olvasók egyre jobban számítanak a szakítós-komjúniti rögtönítélő bizottságára, hogy hirdessenek ítéletet. Íme a következő áldozat: Béla vagy Andor? Andor vagy Béla?

A héten a képeket a NAK blogból lopom

Kedves Szakítósok!
 
Ma van a születésnapom és nem érzem magam annyira jól. Egyrészt 27 éves lettem, másrészt az elmúlt hetem nagyon rosszul sikerült. Két fiú közül „kellett” választanom és kíváncsi vagyok szerintetek jól döntöttem-e.
 
 
Volt egy évig egy Andorom aki miatt hazaköltöztem szülővárosomba a nagyfaluból. A kapcsolatunkról annyit kell tudni, hogy egy évig voltunk együtt veszekedés és balhék nélkül, programokkal, barátokkal, jókedvvel és rengetek szexuális élménnyel. Mégis sosem került szóba a kapcsolatunk érzelmi oldala én mégis jól éreztem magam. Amikor is éppen egy esküvő közepén bírtam tőle megkérdezni, hogy mi lenne, ha összeköltöznénk. Nemet mondott. Én pedig kiborultam, és elkezdődött a lavina. Már nem volt annyira jó vele és bosszús voltam mindenen megsértődtem. 2 hétig bírtam, mire eljutottunk odáig hogy megbeszéljük, mi legyen a kapcsolatunkkal. Mindketten egyet értettünk abban, hogy nagyon jól érezzük magunkat, viszont én többet érzek, mint ő (és itt jön az, ami tényleg rávilágított arra, hogy ez nem fog menni) kimondta, hogy ő nem szerelmes belém, sőt nem szeret annyira, hogy összeköltözzön velem. Én persze kiborultam, de felfogtam. Pár napig. Mikor is felhívtam, hogy találkozzunk. Beszélgetni akartam. Aztán abból nem lett semmi. A szexualitása elragadt és engedtem. Egy pár hétig így ment minden pénteken. Én (sms): Meeting? Ő: 7re várlak. Majd elragadott a hév és megkérdeztem, nem békülünk ki? Nem. Nincs értelme, minek, tényleg nem akar komolyabbat neki ez így jó. Nekem nem. Állóvíz. Több kell. Megint meeting. Megint megkérdeztem. Ezt már csak telefonon mertem. Nevetett egyet és azt mondta, hogy majd beszélünk. Nem hívott, én sem. Ezzel ezt a kapcsolatot le is zártam.
 
Nemrég megismertem az én Bélámat, akivel még csak 2 hónapja ismerjük egymást, de olyat adott nekem, amit Andorom sohasem. Nő vagyok, szeretnek, hagyja, hogy szeressem. Mikor is Andorom látott minket bejelentkezett. Először csak szimpla sms-ek hogy vagy, mi újság, aztán jöttek a telefonon beszélgetések, és hogy mi volt a baj. Én csak annyit mondtam állóvíz volt, több kell. Beszélgetés kell, érzelmek kellenek, és egy társ kell.

Ismét egy tisztességgel megírt történet, a fiú élete összes nőjével elszámol, első csók, első óvszer, első szemét nő miatti részegedés.

 A heti képeket a NAK blogból nyúlom

Sziasztok,

Első barátnőm 16 én 16.5, ő szedett fel, mert edzések miatt akkoriban nem igazán foglakoztam a környezetemmel.
Első csókom előtt azt hittem, hogy csak rágóval lehet csókolózni. Ezért mindenkitől rágót akartam kérni, és így kb. fél órát késett a művelet:).
Egy év múlva dobott szilveszter előtt 2 nappal, indok "-Nem vagyok elég fontos neked", persze akkor nem esett túl jól:(.
Szexig ez idő alatt nem jutottunk el, így a kötelezőek kiesnek.
Utána pár kisebb kapcsolat, továbbra is lúzerként.
Következő komoly kapcsolat az egyetemen, én akkor már foglakozásból hiperkocka (tehát helyesírást, stílust csak max  0 és 1-nél várjatok:).
(Na innen a történet szubjektív az egyoldalú)
Leányzó mindenben tökéletes, csak sok egyéb elfoglaltsága van (egy mozgalom tagja) így nyári programok első évben törölve. Helyettem gyerekeket táboroztat. Telefon tiltott, mert a gyerekenek sem lehet, én nem mehetek, mert az úgy nem ok.
Nemtom melyikőtök volt ilyen szituban, de nincs annál szarabb amikor úgy mész el minden bulira, strandra, stb., hogy te csak passzív részvevő vagy amíg a többiek jól érzik egymást.
Persze foglalt vagy és ráadásul szerelmes is rendesen, így esténként unalom, és már nőre 'több mint 3 sec ránézés' esetén erős lelkiismeretfurdalás.

Végre valaki megértette a szakítósblog és a szakítóskönyv üzenetét! Soha ne adjam ki magam, mert ha így teszel, véged. Ahogy megkapja a szíved, kifacsarja, és eldobja, mint egy használt zsebkendőt. Hinnem kell neki, és átgázolni rajtuk úgy, ahogyan ők gázoltak át rajtam.

A heti szép képek NAK blogjából vannak

 

Sziasztok!

A történetem elég rövidke, de számomra annál tanulságosabb, és priméren érzelmi síkon zajlott, tehát aki velkám- és búcsúszexre, vagy teszkós bevásárlásokra éhezik, most bizony nem lakik jól.

Egy hónapja egy budapesti szórakozóhely táncparkettjén egy 25 éves leány (Ő) és egy 24 éves fiú (én) tekintetei egymásra találtak. A másnap esedékes szombati munkanapra fittyet hányva egész éjszakás tánc, mert egyszer élünk, ugye. Számát készségesen megadta, de az első galamb csak vasárnap délben repült. Az elsőt tucatok követték, randevú kedden, nagy séta a várban, majd naponta-kétnaponta találkák, komoly beszélgetések, őszinte ölelkezések, játékos nevetgélés, incselkedés, köztük vérre menő csókcsaták. Két hét után egész napos program következett egy álomszép vasárnapon, egy csodás északi határvárosunkban. Műemlékek látogatása, csoszogva avarban sétálás, csillogó szempárok mindkét részről.

A rapid randi mellé be kéne vezetni a rapid brékápot: elég az egyiknek elmondani a telefonba, a másik hallja úgyis melletted az autóban.

 A héten a szép képeket NAK blogjából lopom

Kedves szakitos,
 
nincsenek sajnos ekezetek...
 
Ez nem igazi szakitos stroy, inkabb arrol szol, hogy hogyan rontsunk el valamit, ami meg el sem kezdodott.
 
Szoval az ugy volt, hogy egy szep nyari estenegy videki ottalvosa party helyszinre utaztunk a kiszemelt ferfiuval ( en lany 28, o ffi 30 ), az en autommal mentunk. Mar regota ismertem, es tudtam, hogy bejovok neki, es o is nekem, csak eddig meg valahogy sosem konkretizalodtak a dolgok.
Jol indult az utazas, csacsogas, vicces hangulat, oldodas, celozgatasok, nemi eppencsakhogyegymashozeres, tudjatok hogy megy ez. Minden jel arra mutatott, hogy a party utanra mar csak keves esellyel leszek szingli.
Jo, amikor nem valami ismeretlen kretennel probalkozik az ember, hanem a hetkoznapi eletbol mar jol ismert "barat-haver"-bol lesz kozelebb allo, legalabb ismerem, kevesbe kell kuzdeni a valos jellemrajz megismeresehez.
 
Szoval szepen alakulnak a dolgok, amikor kis utazasunk felidejen szolt a telefonom, egy olyan srac keresett, aki elozo heten egy balatoni partyn latott, ahol kicsit beszeltem vele, aztan koccoltattam, nem jott be. Megszerezte a telefonszamomat, es mar masodszor keresett telefonon, bar en elsore is eleg vilagosan elmondtam neki, hogy nem kell nekem.
 

1. Rondákkal ne ismerkedjünk, teljesen felesleges. És szépekkel se. Mi megmondtuk.

 A héten a képeket NAK blogjából lopom

Üdv.


Éppen egy új párkapcsolat építgetésébe szerettem volna belefogni, mikor a következő történt.
Volt egy "kedves" évfolyamtársnőm az egyetemen, aki szintén ismerte a kiszemelt fiút. Valójában már hetek óta együtt voltunk a fiúval, csak még nem hoztuk "nyilvánosságra". Ez a csaj mégis úgy gondolta, hogy szernite mi nem illünk össze. És bár neki volt egy haldoklófélben lévő kapcsolata, állandóan a fiú(mm)al talákozgatott, felment hozzá, és szidott engem. Mikor aztán végleg kihúnyt az ő kapcsolatának csillaga (fiú részről, azzal az indokkal, hogy a kiszemelt új lány "szebb"), azzal áltatta legfrissebb pasimat, hogy talán lehet valami közöttük. Persze mi is szakítottunk. És mi volt az indok az én férfim részéről?

Az első történet nagyon vicces a mélyhűtött Jagermaisterről, a második meg szomorú, mert ilyenek vannak benne hogy: Én voltam élete legjobb pasija, többet kapott tőlem mint bárki mástól addigi életében és tulajdonképp mindig is egy ilyen férfira vágyott, aki szereti, nem veri át és mindent megtesz érte, de neki ez így nem megy. 

A héten a szép képeket NAK blogjából lopjuk

Hali!

Egyből 2 történettel is tudok szolgálni :) Nem feltétlenül kell kirakni, de mindenképp meg kellett osztanom valakivel aki teljesen pártatlan és nem tud semmit egyik félről sem. Főleg a 2. történetre gondolok. Elég szubjektív, mert egy ilyen történet nem lehet másmilyen, de hát ez van. Köszönöm, hogy elolvastátok. A többit már rátok bízom, kezdjetek velük amit szeretnétek. Jah, a helyesírásom borzalmas és a betűket is előszeretettel cserélem fel, szóval előre is elnézést a hibákért, próbáltam többször átnézni de még akadhatnak benne hibák :$

Az első tavaly szeptember 21-én történt, itt jegyezném meg, hogy a névnapomat szeptember 21-én tartom. Találkoztunk a hölggyel, hogy megünnepeljük a neves eseményt. Amikor megérkezett, egyből a kezembenyomta az ajándékot majd rágyújtott. Majdnemhogy láncban dohányzott. Kérdeztem, hogy van-e valami baj. "nicns semmi". Kimentünk sétálni a Margit szigetre, elültünk egy padra és megkérdeztem ami már nyilvánvaló volt az elmúlt 1 órában. "Szakítani akarsz?". 15 perc csend után végre bevallotta, hogy igen. Az ok: egy héttel azelőtt naogyn fájt a torka és javasoltam, hogy igyon meleg, rumos teát, az jót fog tenni. Mivel nem talált rumot, így a mélyhűtőből ivott 1 kupicányi jäger-t és nem lett jobban, sőt. Restellem, de a mai napig csak nevetni tudok ezen, akkor is jót kacagtam az eseten, de Ő ezt naogyn a szívére vette. 11 hónapig voltunk együtt és leginkább ezt hozta fel érvnek. Amikor már 20 perce jöttünk kifelé a szigetről, merthogy jó mélyen bementünk, megkérdezte azt amivel megkoronázta a napomat: "Ugye nem baj, hgoy a névnapodon dobtalak ki?" Nem tudotam eldönteni, hogy sírjak, vagy nevessek...

Hobbizenészek hobbiköltőkkel járnak, az életnek ez a rendje, amikor a busz után integetnek, akkor is mindig esik az eső, csak az olasz bőrpapucsot nem értem.

A héten a szép őszi képeket NAK blogjából lopom

Kedves Szakítósok!

Gimibe kerülve az évfolyamról elsőként nekem sikerült beújjítani egy pasival, egy velem egyidős, velem egy koleszben lakó - de nem ugyanazon gimnáziumban tanuló - fiatalember barátnője lettem. Egy egsz hétig tartott a dolog, de mivel mindketten leginkább kényelmetlenül éreztük megunkat a történetben, gyorsan véget is ért. Gondoltam én.
Ő ötéves képzésben vett részt, én négy, így amikor én ballagtam, ő még maradt. A kollégiumi ballagóünnepség után egy hirtelen tisztességes és kedves ötlettől vezérelve odamentem hozzá, gratuláltam, hiszen az ő ballagásán már nem lesz alkalmam rá, én már messze leszek. Ő is gratulált nekem, megköszönte a kedves gesztust, és nagyon boldog, hogy vannak még ilyen rendes emberek. Hazaérvén üzenet várt Istvántól az iwiw-en (hah, az iwiw hatalma), miszerint nagyon jó volt velem újra beszélni, és ha arra járok, örülne, ha megkeresném. Hát mikor arra jártam, az instrukcióknak megfelelően megkerestem, egy délutánt sétágattunk végig, volt közös joghurt vásárlás, hogy tényleg adjunk a romantikának. Sok ilyen találkozás volt még, busz után integetés szakadó esőben, vadiúj olasz bőrpapucsban, musicalekeről beszélgetés. A tényleg utolsónak tűnő találkozás során játszótári incselkedés következtében elcsattant egy-két-há csók.

Imádjátok az ilyet, itt a múltkori leguános lány, most fájdalmas-szomorú, töketlenkedő-bénázós történetet küldött, aminek még nincs vége! Ti dönthettek!

 A héten a szép őszi képeket NAK blogjából lopom

Kedves Szakítós!

 

Az előzőek „sikerén" felbuzdulva, gondoltam akkor megosztok veletek még egy sztorit. Talán ez sem dögunalom, de persze ezt döntsétek el ti.

 

Szilveszterkor történt, hogy barátném éjfél után nem sokkal visszafoghatatlan vágyat érzett arra, hogy engem elcibálva abba a légtérbe taxiztassa magunkat, ahol kiszemeltjével találkozhat. Úgy tűnt, hogy az úriember bátyja az én esti szórakoztatásomat fogja/akarja megoldani, ami közös előéletünkből kifolyólag nem tűnt teljesen elvetélt ötletnek.

Szépen haladt az este, táncikáltunk, meg dumcsiztunk, semmi extra….Majd 2 óra körül barátnőm a lovagjával nagyon el volt foglalva, az én szórakoztató egységem valami másik csajjal volt vidám ( amit egyébként nem bántam…sőt), így egyedül maradtam.

Konstatáltam az órámra pillantgatva, h mivel mindent a csúcson kell abbahagyni, épp itt az ideje, h hazatérjek, de ekkor odalépett hozzám egy vadidegen srác és megkérdezte, h iszom e vele valamit. Pikírt hangulatban voltam, és mivel az ilyen közhelyeket utálom közöltem vele, hogy nincs annyi pénze, amit ne tudnék elinni, uh az elszegényedését megelőzendő lépjen olajra.

Vette a lapot.

2 órán át szívtuk egymás vérét hasonló stílusban, aztán felmerült a hozzád vagy hozzám…

Taxit hívott, közben hógolyóztunk. Kedves volt és vicces.

Az éjszaka a nagyon sok pia ellenére nagyon jól sikerült, valami jót találtunk mind a ketten és ezt maximálisan ki is akartuk használni. Délután 5-6 körül hazavitt kocsival. Nagyon tűnődtem ,h megadjam –e a számomat, ha kéri, aztán úgy döntöttem, hogy lekoptatom: